LINA
– Alig várom már, hogy ki gyere hozzánk októberben. – mondta lelkesen Taehyung, a kamera túlsó oldalán, eleresztve egy téglalap alakú mosolyt. – Mindenféleképpen elmegyünk abba az étterembe, ahol a sült marhahús valami mennyei.
– Megbeszéltük, bár nem rajongok annyira a marhahúsért. – kuncogtam el magam, majd nagyot kortyoltam az íróasztalomon pihenő zöldteámból.
– Egyébként..– köszörülte meg a torkát, zavartan megvakarva tarkóját. – az az én pulcsim rajtad?
– Micsoda? – kérdeztem vissza homlokráncolva. – Ez Kooko pulcsija, nem?
– Nem egészen. Azt én adtam neki kölcsön. – magyarázta Taehyung, minek okául szemeim tányér nagyságúra tágultak. Mindezidáig abban a hitben voltam, hogy amit Jungkook adott pulcsit, az valóban az övé. A kellemes vanília illata elképesztően jó volt és egésznap Jungkook illata lengte be a szobámat, aminek roppant mód örültem.
– Sajnálom! Ígérem ha kint leszek nálatok, visszaadom! – hadartam, hiszen rettentően cikinek éreztem, hogy Jungkook legjobb barátjának a pulcsija van rajtam.
– Jaj Linus nem kell. – mosolyodott el, megrázva fejét. – Van még azon kívül legalább tíz másik pulcsim.
– Akkor viszont továbbra is hordani fogom! – jelentettem ki csípőre tett kezekkel, mire Taehyung csak elnevette magát.
Nagyon jól esett Taehyunggal beszélgetni, hiszen a napom borzasztó unalmasan telt, nem nagyon volt mit csinálnom. Bejelölt skypeon ismerősnek és miközben az egyik sorozatom következő részét néztem a laptopomon, akkor hívott. Ezerszer megkérdezte, hogy biztos nem baj, amiért csak így váratlanul hívott, én pedig megnyugtattam őt arról, hogy nem. Kínos csend sem telepedett közénk, hiszen egyik téma váltotta a másikat, miközben az idő csak úgy repült.
– Egyébként képzeld el..– kezdett bele egy újabb történet mesélésébe, ám telefonja hirtelen csörögni kezdett. – várj egy pillanatot. – nézett rám bocsánatkérően, mire én legyintettem egyet és inkább tovább iszogattam csendben a teámat.
– Ki az? – kérdeztem tátogva, Taehyung pedig visszatátogta, hogy valami Yoongi nevű srác, aki Kook telefonjáról hívta őt.
– Hogy mit csinált? – vonta össze szemöldökeit. – Hogy a francba tud ennyit inni? Aigo.. Oké, elmegyek érte. – sóhajtott fel, majd bontotta is a vonalat. Visszafordult hozzám és szomorúan biggyesztette le ajkait. – Sajnálom Lina, de mennem kell. Jungkook egy bárban van és totál részeg, így érte kell mennem, hogy hazavigyem a kis pöcsfejet.
– Rendben. Örülök, hogy beszéltünk. – mondtam, eleresztve egy apró mosolyt. Titkon belül rettentően aggódtam Jungkookért, és biztos voltam abban, hogy az első dolgom lesz ráírni és elhalmozni őt egy csomó üzenettel, amint Taehyunggal bontjuk a vonalat.
– Pusszantalak Lina, később beszélünk. Sziaa. – integetett vigyorogva Taehyung, majd le is tette. Egy sóhajtás kíséretében álltam fel az íróasztalom elől, és verődtem rá az ágyamra, majd lehúztam a telefonomat töltőről. Kényelembe helyeztem magam és már neki is láttam volna elhalmozni Kookot üzenetekkel, ám ő megelőzött, hiszen nagyjából egy órája küldött egy csomó üzenetet.
Kooko őrnagy 👀💕
Ma beszéltem az exemmel
Felhixott
*felhívott
Éés pénteken találkozom vele
Azthiszem Linus
Mxg
*még
Mindig szeretem őt
Na erre nem voltam felkészülve..
🖤
– Jungkook, mostmár nem kéne többet innod. – szólt rám DongMin, amikor már az ötödik pohár vodka-narancsot kértem a bárpultnál. – Igyál inkább valami üdítőt.
– Nekem pia kell. – morogtam orrom alatt és amint a csajszi odaadta a poharat, megfogva egy húzóra meg is ittam mindet. Eközben elővettem a zsebemből a telefonomat és amennyire láttam, megkerestem őt és már pötyögni is kezdtem. Valakivel muszáj voltam megosztani a Jaehwa iránt érzett vegyes érzéseimet és gondolataimat. Yoonginak nem akartam kiönteni a lelkem, meghát amúgy is valami csajjal flörtölt, így ott sem volt mellettem. DongMinnak meg az okoskodására nem voltam kiváncsi, így egyből Linus jött szóba.
Me
Ma beszéltem az exemmel
Felhixott
*felhívott
Éés pénteken találkozom vele
Azthiszem Linus
Mxg
*még
Mindig szeretem őt
Ott ültem a telefonnal a kezemben egy jó darabig, ám Lina továbbra sem nézte meg az üzenetem. Vártam és vártam, ám egy idő után kezdtem szomjas lenni és bennem volt a táncolhatnék, így zsebre vágtam a telefonomat és ismételten kértem egy italt, csak ezúttal simán egy koktélt, majd utána meg is indultam, ám ezzel egyidejűleg sötétült el minden és terültem el a szórakozóhely padlóján.
Fogalmam sincsen hány órája feküdhettem ki, de élesen hasogató fejfájásra keltem. Nyögve egyet a fájdalomtól nyitottam ki óvatosan a szemeimet és feljebb ültem az ágyban. Egyből felismertem a helyet, miszerint a hálószobámban voltam, még a tegnap esti ruháimban. Mellettem az éjjeliszekrényen ott volt a telefonom, illetve mellé kikészítve egy doboz fájdalomcsillapító, és rajta ráragasztva egy kis cetli.
,,Jól kiütötted magad az este te pöcsfej. Itt van fájdalomcsillapító, ha felébredtél vegyél be, aztán hívj hogy mivan.
Taehyung"
Jót mosolyogtam a kis üzenetén és egyből ahogyan kérte, már a telefonért is nyúltam, hogy hívjam. Ám figyelmem egyből Linus üzenetére terelődött, így kerek szemekkel léptem be a messengerbe és néztem vissza a tegnap esti beszélgetésünket.
23:17
Me
Ma beszéltem az exemmel
Felhixott
*felhívott
Éés pénteken találkozom vele
Azthiszem Linus
Mxg
*még
Mindig szeretem őt
01:44
Buborék hercegnő 💕
Tudtam, hogy vissza fogsz menni hozzá:)
De se baj, én itt vagyok akárcsak egy lelki szemetes
02:06
Buborék hercegnő 💕
Bárcsak én lennék annak a lánynak a helyében...
Nem lehetsz ekkora barom Jeongguk!
Nem, nem és NEM!
– Édes faszom, ezt megint elbasztam. – dobtam le idegesen telefonomat magam mellé az ágyba, majd hitetlenül temettem arcomat tenyerembe. Gyomromban óriási görcs keletkezett és egyúttal iszonyatos hányinger is úrrá lett rajtam.
Mit gondoltam, amikor ezeket leírtam Linának? Mi volt a fejemben? Normális vagyok egyáltalán?
Remegő kezekkel nyúltam ismét a telefonomért és azonnal hívni kezdtem őt. Kicsengett ugyan, de nem vette fel csak átkapcsolt hangpostára. Megpróbáltam még kétszer hátha, ám akkor is csak hangposta volt.
– Kérlek Linus vedd fel. – motyogtam, miközben számat rágcsáltam idegességemben. Csengett megint egy darabig, majd hirtelen abbamaradt a tárcsázó hang. Már éppen kezdtem volna örülni a fejemnek, hogy felvette ám helyette pont az ellenkezője történt. Egyszerűen... kinyomta. – Kurva életbe!
Hát ezt jól megcsináltam... megint.
YOU ARE READING
Interneten keresztül | jjk|
Fanfiction,, Életem legjobb döntése volt, hogy visszaírtam neki, hiszen most nem aludhatnék el mindennap a biztonságot nyújtó karjai közt.''
