Szenvedélyem... |BEFEJEZETT|

▪️Tizennyolcadik Rész▪️

▪️▫️▪️▫️▪️▫️▪️▫️▪️▫️▪️▫️▪️

Öt hónap telt el azóta, hogy Liam örökre kisétált az életemből.
Öt hónap telt el, azóta, hogy az éjszaka közepén álmomban kért tőlem bocsánatot, majd örökre kilépett az életemből.

Öt hónap.

Keserű valóság, de igazság! Azóta fenekestül felfordult az életem. Minden este sírva feküdtem le, de reggelre nyomai sem voltak annak - de a karikás szem mindent el árult. El is próbáltam fedni alapozóval - kevés sikerrel - de sikerült.

Minden reggel, minden alkalommal remegve léptem be a suli ajtó bejáratán. Egy arcvonásom sem rezzent meg a kínos pillantásoktól. Kibirtam a lekezelő nézéseket. Lekezelő? Inkább szánalom járta át az összes arcot. Minden nap egymás mellett mentünk el Liam-el, semmi köszönés nélkül. Nyilván való, hogy a tette után, nincs köztünk semmi beszéd téma. Egyszer-egyszer egymásra pillantunk, de semmi különebb.

Mindenki azt kérdezte egymástól, hogy mi lett velünk, azokból akik az elején csak basztatták egymást?

Az érzés mikor majd meg szakad a szíved, mert látod azt a fiút aki el rabolta, az kibírhatatlan. Nagyon fáj ez az érzés.

Emily is próbál jó kedvre deríteni - az első pár hónapban sikertelenül járt el -, de végül beadtam a derekam és elmentem vele egy buliba. A helyi bárba. Élveztem. De akkor is elveszettnek éreztem magam ott. Egyik nap úgy döntöttem, hogy leiszom magam és lefekszem azzal a pasival aki először szembe jön velem az utcán, de nem tettem. Nem vagyok olyan. Képtelen lettem volna megtenni.

És arról ne is beszéljünk, hogy Zayn-el együtt vagyunk. Igen tudom. Hogyan? Vagy miért? Elmondjam? Oké. Szóval. Kezdjük az elején.

Liam miután örökre felmondta a szolgálatot a szívemben, ez a hír elterjedt a suliban is. Mindenki tudomást szerzett róla - még Zayn is. Nyilván nem akart nyomulosnak tűnni, tudom, ismerem, hogy milyen Zayn, ezért nem is próbálkozott az elején. Viszont... eléggé kíváncsivá tett, hogy milyen lehet vele együtt. Nem akarom kihasználni a fiút, semmi ilyen nincs a pakliban, de nagyon régóta tudatja velem - ősidők óta -, hogy nem vagyok közömbös neki. Ő se nekem! Így adtam neki egy esélyt. Természetesen nem voltam túl még Liam-en - biztos vagyok benne, hogy ő már igen - sőt biztos -, de valahogy el kellett róla terelnem a figyelmem.

Rengeteget randiztunk és nem is volt olyan rossz. Tetszett. Zayn nagyon kedves és figyelmes volt minden alkalommal, mikor egy különleges helyre vitt engem randira. A harmadik randin után - a negyediken - csattant el az első csók, ami jó volt. Jó volt, mert nem Liam szája érintette az ajkaim. De nem hagyhattam, hogy az érzéseim Liam felé, be kavarjanak az újba.

Az első csókom Zayn-el, egyedi, de különleges volt. Nem olyan nyálas és romantikus, mint egy holdfényes vacsora a csillagok alatt. Hanem ez... sokkalta különlegesebb volt. Egy tetőn, amiről látva annyira gyönyörű hely volt az egész, hogy kivilágítva láthattam mindent. A fényeket. A sok épületet és a benne égő lámpákat, amik kivilágítják a belső teret. Csodálatos volt. Ez volt az a különleges pillanat az összes randink közül, amiért megérte várni arra csókra.
És ez fogott meg benne, hogy nem az a tipikus fiú, aki mindent megtesz azért, hogy lenyűgözze a lányt, hanem olyan, aki nem undorítóan nyálas és romantikus.

Nyilván egy lány szereti, hogyha egy fiú undorítóan nyálas és romantikus, de ne vigye túlzásba. Elég ha egy kicsit is romantikus.

Zayn-el minden más. Ő laza és egyszerű. Nem idegeskedik semmin, tudja magát türtőztetni. Ha egy kicsit is elborul az agya, csak megfordul és kifujja a levegőt. Sokszor volt már ilyen eset, mikor vele voltam. És nagyon értékelem benne, hogy a jelenlétemben is ilyen.