✵11. Rész✵

336 18 1
                                    


Nem sokára vége lesz az ősznek. E pár hónap alatt nem történt semmi különös. Peterrel továbbra is kisebb rablókat kaptunk el. Egyszer Tony felhívott engem, hogy segítsek egy bevetésen, mivel a csapat fele egy másikon volt.

A szülinapom 2 hét múlva lesz, december 2. - án, az a nap szombatra esik. Elvileg csinálnak nekem egy bulit, MJ nem akarta elmondani, de Peter véletlenül kikotyogta. Remélem nem hívnak meg sok embert, sosem szerettem a nagy bulikat, főleg az enyémeket. Jó, ez nem teljesen igaz mert 7 éves koromig imádtam őket, de azóta majdnem 10 év telt el...

Ma 3-ra beszéltem meg egy talit Jackkel és a barátnőjével Kirával.

Most 9 óra volt. Még nem keltem ki az ágyból ami nem vall rám, mivel szinte minden reggel fél nyolckor kint ülök a konyhába.
Gyors' kikászálódtam a pihe-puha ágyamból. Kisétáltam a fürdőbe, ahol a tükörbe bele nézve tapasztaltam, hogy a világos barna, már-már szőke, vállig érő hajam leginkább egy madár fészekhez hasonlított.
15 perc kín szenvedés után már elfogathatóan nézett ki.
Miután elvégeztem a többi dolgomat a fürdőben, a szobámba mentem vissza ahol felöltöztem. A mai napra egy fekete hosszú ujjú, hasfölső blúzt (remélem el tudjátok képzelni, de ha szeretnétek a további részekhez szúrok be képeket hozzá /iró/) és egy világos kék farmert választottam. Leballagtam a konyhába, ahol Nova reggelizett. Valószínűleg rájöhettetek hogy mi nem az a "mindenki ugyanakkor eszik" család vagyunk.
-Jó reggelt Nova.
-Jó reggelt! - köszönt és tobább rágcsálta a szalámis kenyerét. Leültem mellé és készítettem magamnak is egyet. - Emma. Kaphatok egy nagyon menő barbie babát? - kérdezte lelkesen, mire elnevettem magamat.
-Ezt anyuval meg apuval kell megbeszélned. - mosolyogtam rá. - Ők még alszanak?
-Nem, csak apa. Anya elment pékhez. - sóhajtotta és újra beleharapott a kenyerébe.
-Oké köszi.

Nem sokkal 10 után valaki becsöngetett hozzánk. Kikukucskáltam a kis kukucskálón és ott ált az ajtó elött Peter teljes cuccban. (cucc, mármint pókember ruha) Kinyitottam az ajtót.
-Szia! Hát te?
-Szia! Jönnöd kell. Bankrablás, de túl sokan vannak...
-Oké, 2 perc. - mondtam és szaladtam átöltözni.

*

-Póki! Őket is kötözd meg! - kiáltottam Parkernek miközben 3 férfit reptettem odébb.
-Csinálom!
-Amikor azt mondtad hogy sokan vannak én maximum 10-re gondoltam, de itt vannak illetve voltak legalább 30-an!
-Mondtam hogy sok!
-Jó, jó. Oké.
-Vigyázz! - kiáltotta a fiú, de mégmielött felnézhettem volna egy golyó fúródott a lábamba.
-Fú, ba.... Most felidegesítettél! - mondtam annak amelyik meglőtt, felrepítettem magasra és "véletlenül" leejtettem...
-Emma azért ne dobáld őket! - nevetett az osztálytársam
-Véletlen volt. - mondtam és a végére én is elnevettem magam.
-Nyilván...

15 perc múlva mind a 30 (+, -) személy ott ült, ált, lógott, feküdt megkötözve a bankban és elötte.

-Nem megyünk el valahova kajálni? - kérdezte pók srác. - Tudod, háromnegyed 10-kor keltem és még semmit sem ettem. - magyarázkodott.
-Felőlem mehetünk, de elötte beugrunk vagy egy kórházba vagy a bosszúállók bázisára, mivel a lábamat meglőtték...
-Akkor együnk a bázison. Ott mindig van egy kis finom kaja.
-Elviszel engem is? Nem hoztam pénzt ezért nem tudok taxizni sem buszozni...
-Amúgy sem hagynálak taxizni. - mondta és felkapott a kezébe. - Ne ijedj meg, tartalak.

Pár perc múlva a bázis bejáratnál álltunk.
-Oké Parker, máskor inkább taxizok, vagy felhívom Happyt.
-Naa. Nem is volt olyan rossz. - mondta megjátszott duzzogással.
-Én lemegyek a laborba, valószínűleg ott lesz Bruce aki majd kezel.
-Nekem pedig irány a konyha! - kiáltott fel és belépett egy liftbe.

Tényleg ott volt Bruce. Kevesebb mint 20 perc alatt készen is voltunk.
-Köszi!
-Ugyan, nincs mit. - mondta én meg elindultam az ajtó felé. - Emma! Pihentesd a lábadat, ne sétálj sokat és ne erőltesd meg, oké?
-Rendben doktor bácsi. - poénkodtam el.
-Ha úgy vesszük, az vagyok. - mondta nevetve Bruce
-Na szia!
-Szia!

Ezután a konyhába mentem ahol megtaláltam Petert és Clintet.
-Sziasztok! - köszöntem
-Emma? Szia! - köszönt Clint is.
-Éhes vagy? - kérdezte az én drágalátos osztálytársam
-Ahaaa
-Van nutellás palacsinta, lasagne meg pirítós.
-Hol van a nutellás palacsinta? - kérdeztem boci szemekkel
-Elő veszem neked! - mondta Pet és már ment is érte.
-Köösziii!
-Niiincs miiit! - utánozott engem és letette a pultra (mert itt ilyen konyha-bár pult van asztal helyett).
-Hogy vagy? - kérdezte sólyomszem
-Egészen jól, csak fáj a lábam. - motyogtam és haraptam egyet a palacsintából. - De ez érthető, mivel szerintem mindenkinek fájna egy lőtt seb. - folytattam miután lenyeltem a falatot.
-Mi történt?
-Áh, csak egy rabló bagázs be tört az egyik bankba és úgy gondolták, hogy jó ötlet ha lövöldöznek is, miközben próbáljuk megállítani őket.
-Engem is talált már el pár golyó az
évek alatt... - sóhajtott fel.
-Sziasztok! - kiáltott fel Tony az ajtóból. - Miért nem szóltatok hogy jöttök? Készültünk volna előre!
-Jó napot Mr. Stark!
-Hát, tudod nem tudtam előre hogy egy idióta lábon fog lőni...
-Oh, sajnálom. - mondta - Na de! Meddig maradtok?
-Én maradhatok 7-ig, mert May néni csak fél 8-kor ér haza. - mondta Peter.
-Én max' csak 2-ig, mert 3-kor programom van és még elötte haza kell mennem.
-Oksi! A kapitány és Natasha most mérik össze az erejüket! Le lehet menni nézni őket! Wanda elindított egy fogadást is!
-Én megyek! - kiáltottam fel.
-Megyek, csak elöbb felmegyek a pénztárcámért. - mondta gyorsan Clint, mire kérdőn néztem rá. - Mi van? Azt mondta Stark hogy Wanda elindított egy fogadást! - nevetett a végére és elfutott a lift felé
-

Peter, te le mész?
-Aha! Csak még megeszem ezt. -mutatott az egy tányér lasagne-ra elötte.
-Oké! Öhhm... Tony mikor ment le?
-Most az előbb...
-Aahhaaaa!
-Gyere Emma! - kiáltotta Clint egy másik liftből
-Gyorsan edd meg! - utasítottam a Parker fiút és beszálltam én is a liftbe.

Egészen a - 1. emeletre vagy szintre mentünk, ahol a folyosó végén a 4. szoba az edző terem. (A múltkor én is itt edzettem) Bent tényleg zajlott a "harc". Wanda, Sam és Buck a kapitányra voksoltak, Clintel, Bruceszal és Tonyval ellenben. Én személy szerint az őskövületre, mármint Stevere tettem volna pénzt...

15 perc küzdelem után (tényleg) Steve Rogers jött ki győztesen. A harc közben Bucky (most is) párszor megemlítette, hogy Steve régen azt mondta bunyók elött: ,,bírnám én egész nap" és ilyenkor mindig Buckynak kellett kimenetie a kis Steveet. Igaz Buck, kicsit sokat dumál és sokszor ugyan azt, de attól még szeretjük. Illetve nem mindenki, van aki csak elviseli pl.: Tony.

*

-Hé! Jack! Kira! - integettem nekik Brooklyn egyik forgalmas utcáján.
-Áh, megvagy! - kiáltotta a rég nem látott barátom. (igen az a 2-3 hónap igen is hosszú volt és régen) Villám sebesen oda sprinteltem hozzájuk, átvágva a tömegen. Öhhm... Igen, lehet nem volt a legjobb döntésem mivel a lábamba nagyon nagyon erős fájdalmat éreztem... Hogy annak a kiba**ott embernek miért kellett lábon lőnie?!
-Auucs! - kiáltottam fel, majd elestem
-Emma! Mi történt? - huppant le mellém Jack.
-Jah, csak ma lábon lőttek...
-Miii? Jól vagy? - kérdezte most Kira
-Nem, de már jobb. Bruce mondta hogy ne erőltessem meg...
-Bruce? Bruce Banner? - kérdezte ezúttal is Kira
-Ühüm. Kedves ember, és jó orvos! - jelentettem ki. - Végülis, van mit tudom én mennyi doktorija...- nem tudtam befejezni mert valaki khm.. Kira belevágott a szavamba
-És... Honnan ismered? És miért lőttek lábon? - Faggatózott tovább
-Ha elmegyünk egy olyan helyre ahol senki, ismétlem senki, nincs rajtunk kívül akkor elmondom és megmutatom!
-Hmmm... - gondolkozott el Jack - Menjünk hozzánk! Otthon most nincs senki és van hely megmutatni azt a dolgot.
-Rendben! Hívjunk taxit, vaaagy buszozunk?
-Taxi. Fizetem én. - jelentette ki Jack barátnője.
-Oké! - mondtam, mire jött egy ismerős kocsi aki pont elöttünk állt meg.
-Szia Emma! És Emma barátai.
-Szia Happy. Jack, Kira ő itt Happy. Happy, ő itt Jack és Kira. - mutattam be őket egymásnak. - Elviszel minket Jack házáig? Légysziii!
-Persze! Üljetek be.
-Kösszziii Happy!
-Nagyon szívesen, és Jack! Hol is van a házatok?

Szijaasztook! Itt lenne ez a rész is! Remélem tetszett! A helyesírási hibákért bocsi!
Valamikor nem sokára jön a kövi rész!
További szép napot mindenkinek és jó olvasást!

[1274 szó]

A legújabb bosszúállóOnde histórias criam vida. Descubra agora