A legújabb bosszúálló

✵7. Rész✵

Megérkeztünk a tárgyalóba ahol mindenki ott volt, csak ránk vártak. Tony nyomban kezdte is a mondandóját.
-Nos, ennek a titokzatos férfinek rátaláltunk a nevére. Úgy hívják hogy Oliver Roberts. Mást nem tudunk róla. - erre én eléggé ledöbbentem, de végül megszólaltam
-Apu sokat emlegette ezt a nevet, azt mondta hogy amikor kicsi voltam sokat járt át hozzánk. Ő volt apukám legjobb barátja, de 5. szülinapom után egyszer se látogatott meg minket. - mondtam halkan, szinte suttogva.
-Akkor ma mész haza, de én és Stark is megyünk. - jelentette ki egyszerűen Fury.
-Öhm... Rendb... - nem tudtam végig mondani mert Tonynak félbe kellett szakítania.
-Miért pont én? - kérdezte felháborodva, pont mint egy kisgyerek
-Mert azt mondtam, és a főnököd vagyok! - szinte kiabálta
-Hm, jogos. Oké. - sóhajtott durcásan vasember.
-Mikor indulunk? - kérdeztem
-Miután összepakoltad a holmijaidat. - válaszolta a szemkötős
-Rendben. - mondtam és elindultam a szobám felé. Nagyjából 15 perc volt míg bepakoltam.
-Péntek, szólnál Tonynak és Furynak hogy én kész vagyok?
-Igen Ms. Williams.
-És elvezetsz arra amerre mennem kell?
-Igen Ms. Williams.
-Köszii Péntek.
5 perc alatt ott is voltam az épület elött, ahol már várt rám a két férfi.
-Mehetünk? - kérdezte Fury
-Én kész vagyok, szóval felőlem igen. - válaszoltam neki
-Remek. - mondta majd beültünk egy kinézetre jó drága kocsiba, ami valószínűleg Tony-é lehet. Az út elég unalmas volt, csak egy irritáló zene ment. Szerencsére nem volt forgalom így 20 perc alatt megérkeztünk és nem kellett az a zenének nevezett valamit hallgatni.
Benyitottam a házba.
-Sziasztok! - kiáltom el magam
-Emma! - kiált fel Nova is. - Hiányoztál!
-Te is nekem hugi. - ölelem meg
-Minket is beengedne? - kérdezi türelmetlenül Fury.
-Persze. - mondtam és beengedtem őket.
A konyhába anyu várt rám, illetve ránk.
-Szia Emma. Nem úgy volt hogy csak holnap jössz?
-De, csak Mr. Fury azt mondta hogy jöjjünk ma. Beszélni szeretne veletek, vagyis inkább apuval.
-Rendben, Martin 1 óra múlva már itthon lesz. Addig kérnek valamit inni? - mondta anya
-Köszönöm, én nem kérek. - szólt Fury
-Milyen italok vannak? - kérdezte Tony
-Ha alkohol akkor az üvegszekrényben ott-mutattam oda- Ha simán üdítő akkor pedig a mellette jobra lévő szekrényben van.
-Köszi Emma. - mondta és elindult az üvegszekrényhez.
-Ha nem baj én felmegyek a szobámba és majd lejövök amikor apu is itt lesz. - mondtam és felmentem.
Leültem az asztalomhoz és elővettem a laptomat. Úgy voltam vele, hogy játszok az egyik játékkal amit még Ned ajánlott pár napja. Kipróbáltam, de nekem nem tetszett, nem nagyon volt most már kedvem a játékhoz. (nálam így van, majdnem mindent meg tudok unni közel 5 perc alatt) Felmentem Netflix-re és kerestem valami jó sorit. 3 perc keresgélés után megtaláltam egy olyat ami nagyon meg tetszett nekem, a címe: The Witcher. Megnéztem az első részt és mire vége lett apu is megérkezett. Lementem a konyhába, majdnem minden ugyanúgy volt lent azzal az egy kivétellel hogy Tony kezében ott virít egy pohár whiskey-vel töltve. Szerencsére nem ivott sokat max' 3-4 pohárral. Apu is bejött a házba.
-Jó napot Mr. Williams. - köszönt neki Fury
-Önnek is Fury. És önnek is Stark.
-Áh, megérkezett Emma apukája. Örülök hogy megismerhetem Martin. - köszönt, vagy mit csinált Tony is.
-Kezdjünk bele, mert így sosem jutunk a végére. - mondtam magabiztosan amit én sem teljesen értek, hogy ez a magabiztosság honnan jött.
-Miről akarnak velem beszélni? - kérdezte apu
-Oliver Robertsről lenne szó.
-Már 11 éve nem beszéltem vele.... Nem tudom hogy mit akarnak tőle de szerintem most nem tudok segíteni, rossz ezt mondani de régen ő volt a legjobb barátom, most meg azt se tudom hogy él-e még... - monda bizonytalanul apu
-Megnyugtatlak apa, él még. Vagyis tegnap még élt... - mondtam
-Emma te találkoztál vele? Megtiltottam neki hogy a közeledbe menjen, miután.... - itt elhalgatott, de pár másodperc múlva folytatta: - Miután felrobbantotta azt a bombát melletted...
-Gondoltam hogy nem véletlen volt az a robbanás, de hogy pont ő...
-Hát oké, tud valamit még róla? - kezde Tony
-Régen elég nagy bajokba keveredett, mint például amikor felkellett robbantania azt a bombát. Meg még 16 éve be kellett törnie egy híres épületbe csak a nevére nem emlékszem, de egyedül nem tudott és engem kért meg rá, hogy segítsek. Persze egyből nemet mondtam, nem szeretnék olyanná válni mint ő, meg akkor született Emma is.
-Esetleg tudja hogy kik azok akik megbízták erre? - kérdezte Fury
-Hát, valami hidra ha jól emlékszem...
-Hydra? Jajj, de jó... - mondta "kicsit" nagyon sok szarkazmussal
-Miért, mi ez a Hydra? - értetlenkedett apu
-Aki elrabolta az osztály társamat Petert, amerika kapitány egyik legnagyobb ellensége, igazából az egyik legnagyobb (gonosz) szervezet. Ami persze elég régi is... - hadartam el, jah, hát igen... egy kicsit sokat hadarok...
-Lényegében igen. - mondta Fury és Tony is helyeslően bólintott.
-Várjunk, azt a Petert aki átjött hozzád gépezni? Nem tűnt olyannak akit egy ilyen szervezet el akarna rabolni... - akadt ki anyu
-Hát, nem TŰNT olyannak... - sóhajtottam fel, mire Tony picit mérgesen nézett rám
-Na igen, de akkor meg miért rabolták el? - kíváncsiskodott tovább anya
-Mivel Tony-nál gyakornokoskodik és hogy a főnöke megkeresse, gondolom. - néztem rá vasemberre akin láttam, hogy egy kissé megnyugodott. Nem lenne jó ha anyu meg apu tudomást szerezne arról hogy Peter pókember...
-Igen, valószínűleg ez miatt. - mondta Fury is. Persze mi hárman tudtuk hogy nem e miatt volt, de mint már mondtam (gondoltam) nem lenne jó ha tudnák a szüleim az igazságot...
-Térjünk vissza az eredeti témára. Tud még valamit mondani Mr. Roberts-ről? - kérdezte Fury
-Nem nagyon, már mondtam hogy 11 éve nem is beszéltünk egymással...
-Ez esetben mi szerintem már nem is zavarunk. - mondta és felállt a S. H. I. E. L. D. volt igazgatója.
-Viszlát Mr. Fury, szia Tony! - köszöntem el
-Örültem a találkozásnak Mr. és Mrs. Williams. Majd találkozunk Emma. - köszönt el a milliárdos is
-Köszönöm hogy fogadtak minket és elmondták amit tudtak, további szép estét.
-Viszlát! - köszöntek kórusban a szüleim. Amint kiértek anyu "letámadott"
-Milyen volt Európa? - jött az első kérdés
-Tök jó, szép volt meg minden. Csak hát ugye Petert kellett keresni, ezért nem tudtam jobban megnézni.
-Emma te mióta tegezed Tony Starkot? - kérdezte most apu
-A 2. napon barátkoztam össze a bosszúállókal, szóval azóta. Igaz hogy Tonyval nem vagyok olyan jóba mint Wandával vagy Buckyval...
-Wanda? A skarlát boszi?
-Igen ő az. De nem kell ennyire... ilyennek lenni.
-De a barátnőd a skarlát boszi!
-Oké, akkor gondolj rá úgy hogy csak simán Wanda. Nem skarlát boszi, csak Wanda!
-Jó, jó. Na és láttál helyes fiúkat?
-Anyaaa! Egyébként nem.
-És milyen a bosszúállókkal együtt dolgozni? - hozta a 2. kérdését apukám
-Tök jó. Nagyon kedves mindenki, meg nem olyan... olyanok amilyennek gondoljuk a szuperhősöket... tudjátok, nem olyan beképzeltek... Na mindegy hagyjuk.
-Öhm... Oké, mindjárt kész a vacsi. - mondta anyu
-Az jó, már nagyon éhes vagyok.-mondtam. 10 percen belül kész is lett a kaja. Nyomban neki is láttam az elfogyasztásának.
-Jó éjszakát! - mondtam
-Neked is! - kiáltották egyszerre a szüleim
Felmentem a szobámba (hova máshova?) és elindítottam a második részt a sorozatból. Miután vége lett elmentem, lezuhanyoztam és felvettem a cuki unikornisos egybe pizsimet, az unikornisos mamuszommal. Látszik rajtam hogy 16 vagyok, nem egy ovis kislány.... Aludni még nem tudtam ezért kimentem az erkélyemre és onnan néztem a csillagokat. Ami különös, mert itt New Yorkban nem nagyon szokott látszani a tiszta ég. 15 percig ültem kint, de már kezdtem fázni így inkább bementem. Lefeküdtem és próbáltam aludni. Egy óra múlva el is nyomott az álom.

Sziasztok! Remélem tetszett ez a rész! A helyesírási hibákért bocsi. Hamarosan hozom az új részt. További jó olvasást és szép napot!

[1226 szó]