3.Fejezet

38 4 0
                                    

Sosem voltam az a fajta ember aki bizonyíték nélkül von le következtetéseket.Mégis minden jel arra utal,hogy itt valami nem okés.Az már biztos,hogy Styles valamit titkol előlem és nekem ki kell derítenem,hogy mi az.Remélem kellemesen csalódok majd és ennek az egésznek nem Desmond áll a hátterében.Harry mindig is ilyen volt. Rengeteget titkolózott,valamint annál is többet hazudott

-Uhh Angel elfogyott itthonról minden ehető dolog-kopogtatott az ajtómon Emma-Elmész te vásárolni vagy kérjek meg mást?- A párnámba nyögtem majd feltápászkodtam az ágyról és kinyitottam az ajtóm -Megyek én-dünnyögtem.Em csak kuncogva rám hagyta a dolgot.

Utáltam a városba járkálni.Olyankor elég magas lett annak az esélye,hogy rég nem látott ismerősökkel találkozok,akik pedig a hogy létem felől kezdenek érdeklődni.Utálok jó pofizni velük és utálok olyan kérdésekre válaszolni amik cseppet sem tartoznak rájuk.

A kocsi kulcsot felvéve az asztalról mentem ki a házból.Az ajtót hangosan csaptam be magam után.
-Naa szegény ajtó-A hang irányába kaptam a fejem ahol megpillantotam Niallt,féltérdve ereszkedve. Épp a cipőfűzőjét kötötte.Szememet megforgatva haladtam tovább,hozzá szólására nem válaszolva. Pár másodpercel később viszont mellém szaladt

-Na és merre mész?-Kérdezte meg. Hangosan sóhajtottam majd néhány percig gondolkoztam azon,hogy meg válaszoljam-e a kérdését.Semmi kedvem nem volt most traccs partit tartani vele.Minél gyorsabban túl szerettem volna esni ezen a bevásárláson. Annyi dolgom van még ma és Nialler jelenleg kicsit hátráltat. Végül elnyomtam a flegma énem és válaszoltam
-Be kell mennem a városba vennem pár dolgot-Zártam le ennyivel a témát.Legalább is próbáltam -Ohh....nos én is épp a városba tartok akár mehetnénk együtt is-ajánlotta fel.Megtorpantam. Kissé fura a fiú rám akaszkodása.Félre értés ne essék nagyon birom őt de nem szeretem ennyire mindenki orrára kötni a dolgaimat
-Oké Niall.Mit szeretnél?-Ő is megállt majd rám pillantott
-Én ugyan semmit-Rázta meg a fejét válasza megerősítése érdekében-Én?! Mit is akarnék. Ch Nyílván semmit.

Viselkedését figyelmen kívül hagyva szálltam be az autómba és hagytam,hogy a mellettem lévő anyós ülésen ő is helyet foglaljon

-Biztos nem lenne jobb ha az én kocsimmal mennénk?
-Nos én evvel megyek.Ha te szeretnél menj a sajátoddal-Vontam meg a vállam.Ő inkább csendben becsatolta a biztonsági övét. Az autó hangos felmordulása jelezte,hogy begyújtottam azt.
Mivel itt már nem volt olyan sok fa könnyedén ki tudtam hajtani.

Az autópályára felcsatlakozva vettem észre hogy Niall kissé feszeng így a feszültséget megpróbálva oldani bekapcsoltam a kocsiban lévő rádiót.
A fiú halkan dudorászni kezdte azt egészen addig még rá nem tapostam egy picit jobban a gázra

-Angel mi a frászt csinálsz?-nézett rám ijedten. Halkan felkuncogtam
-Autót hajtok?!

Válaszomra csak szemet forgatott. Egész úton a kocsi ajtóba kapszkodott és minden kanyarnál amit picit élesebben vettem be rám szólt.
,,Angel én még élni akarok,,
,,Uram ég te nem vagy normális,, és még ehhez hasonló mondatokat mondott.

A szupermarket parkolójához lekanyarodva kezdtem helyek után kutatni,ahol meg állhatok a kocsimmal.
-Ott van egy szabad-mutatott Niall a tőlünk nem messze álló üres helyre. Amint leállítottam a motrot kipattantunk a kocsiból majd befelé kezdtünk sétálni
-Soha,de soha többet nem ülök be melléd ha vezetsz-nézett le rám halálosan komoly fejjel.

Magamba fojtva a mosolyom vettem fel egy kosarat amibe majd a dolgokat pakoljuk.
A Bevásárló központ sorait jártam. Lassan rá érősen raktam egyik lábam elé a másikat.
A polcokra rakott dolgokat figyeltem,majd amire úgy gondolom hogy szükségünk van leemelem onnan és a kosárba vágom
Niallel nem beszélgettünk.Csendben kullogott mellettem. Néhány dolgot ő is elvett.
Pénztárhoz érve a szalagra raktam az ételeket és türelmesen vártam hogy a kasszás nő beüsse az áruhoz tartozó kódokat.
Már nyújtottam volna a csajnak a kért összeget mikor Niall konkrétan ellökött. Repűltem vagy három métert.A földröl felkellve farkas szemet néztem a fiúra,aki egy diadalos mosollyal nézett engem.Elvette a visszajárót amit pénztárcájába csúsztatott.Oda mentem hozzá majd pár szatyrot én is a kezembe vettem és kifelé vettem az irányt.
-Kiállhatatlan vagy-ráztam meg a fejem mikor már a kocsi csomagtartójába pakoltunk.
-Vedd úgy,hogy ezt a szörnyű vezetési stílusod végett kaptad-
Vigyorogva száltam volna be a kocsiba. Konstantáltam magamban,hogy ez egy szerencsés út volt hiszen senkivel sem találkozatm. Senkivel sem kellett beszélgetnem és senkire sem kellett mű mosolyognom. Aha. Hát elhittem.
-Angel?! Tényleg te vagy?-Hallottam meg egy ismerős hangot. Mosolyom azonnal lefagyott. Átkozni kezdtem a sorasot hogy így büntet engem. Na meg magamat,hogy elkiabáltan a dolgot.
-Oh Szia Oliver-fordúltam felé teljes testel. Ugyan úgy nézett ki mint amikor utoljára láttam. Haja szanaszét állt és kócosan hulott a homlokába. Csokoládé barna szemeivel engem vizslatott.Hosszú lábaival egyre egyre közelebb ért hozzánk. Szokásosan egy szűk -térdnél szakadt- farmert viselt egy egyszerű pólóval. A hűvös idő miatt még egy farmer kabátot is felvett.Niall csak értetlenül kapkodta köztünk a fejét.

Ki Hitte volna?-H.S ffWo Geschichten leben. Entdecke jetzt