Ki Hitte volna?-H.S ff

9. Fejezet

Zayn lehunyta szemét és élvezve a levegőt fújta ki a cigaretta füstöt.

Kint ültünk a padoknál,ahogy álltalában mindig. Habár most a padok mellett-a fűben-lazultunk. A nap túlságosan égette a szemünket,ezért az árnyékba kuporodtunk.
A tűző naplementét bámultuk mindannyian. Csendben merengtünk a semmibe. Halkan. Mindenki a gondolataiba temetkezett.

Zayn elnyomta a cigijét majd felkellt és a ház felé vette az irányt. Gyanúsan méregettem de inkább elnyomtam az ellenne felmerülő kételyejimet. Túl furcsa miota Dakota csak úgy bejelentette az új falka érkezését.
Elkaptam a tekintetem a fekete hajú fiúról. Harryre néztem aki a füszálakat tépkedte. Megnyugtató volt ez a csend.

Harry mintha megérezte volna,hogy figyelem felemlte a fejét majd zöld kozmoszaival egyenesen rám nézett. Elmosolyodott.
Tarkómat megcsapta megint az a különös bizsergés. Kezemet fejem hátuljára kaptam és kicsit megdörzsöltem.
Harry csak furcsán elkapta rólam a tekintetét majd a fűszálakat kezdte vizslatni újra
Szemöldökömet összeráncolva figyeltem rá de mivel nem nézett rám, hagytam.

-Azon gondolkoztam-szólalt fel hirtelen. Érdeklődve vártam,hogy folytassa a mondatát-Hogy nekem olyan Daddy-s beütésem van-mosolyodott el perverzen.
-Jézusom Harry ugyan már-kezdtem maszírozni orr nyergem..

Hangosan felnevetett. Mire én csak rosszállóan megráztam a fejem.
-Csak gondolj be-szavába vágtam
-Harry nincs Apucis beütésed és fejezd be ezt a hülyeséget-ütöttem vállon.
-Kérdezzünk meg valakit-vetette fel az ötletet. Beleegyezően bólintottam.
-Jessica!-szólt oda a tölünk kicsit messzebb ülő lánynak. Jessica mély levegőt vett majd hátra fordult
-Mit akarsz?-
-Szerinted Daddy-s beütésem van?-kérdezte meg. Jessica idegesen szemet forgatott.
-Sokkal jobban járnánk avval,hogy ha egy tizenéves kislány után koslatnál és nem Angel után-fordult előre és minden figyelmét Vanessának szentelte akivel eddig is beszélgetett. Győzedelmes mosollyal Harryre néztem
-Ez egy egyértelmű igen volt-mondta ki mielőtt még szóhoz juthattam volna. Hatalmas önelégült vigyora ott csücsült az arcán. Ilyenkor úgy képen törölném
Megráztam a fejem majd felkelltem a fűből
-Hagyj a hülyeségeiddel-sétáltam el tőle.Viszont pár másodpercel később ujjai már csuklom köré fonódtak evvel magához rántva. Kezeit derekamra rakta.
-Ne durcizz be-nyomta ajkait az enyém ellen-Ma elakarlak vinni valahova-suttogta a számra mikor elvállt tőlem. Hátráltam tőle pár lépést majd egy ördögi vigyorral az arcomon az ajtó felé igyekeztem
-8-kor itt fogok rád várni-ordibált utánnam de én mit sem törődve vele bementem a házba.

Nyilván elmegyek vele bárhova is akar vinni. Csak szerettem volna kicsit húzni az agyát. Fura érzésém van mostanában Harryvel kapcsolatban. Egyszerűen próbálok nem erre figyelni de akár hányszor vele vagyok elő bujik az agyam egyik kis zugából és aztán a nap hátra lévő részében csak ezen töröm magam. Sírni támad kedvem ez a bizonytalanság miatt.
Nem elég az,hogy Harry inkább a tettek és nem a szavak embere. Sosem került eddig szóba,hogy mi is van velünk. De úgy viselkedünk mintha egy párt alkotnánk.

~*~

Szekrényemben túrkaltam. Egyszerűen nem találtam semmilyen ruhát amit most lenne kedvem viselni. A sötétben tapogatóztam hiszen Styles semmi infót nem adott a Randival (?!) kapcsolatban Fél ruhatáram a szobám közepén hevert. Idegesen hajamba túrtam majd az ágyam szélére ültem.

Hosszas keresgélés után végül egy kicsit elegánsabb szettet álitottam össze.

Fekete harisnyámra egy kockás szoknyát húztam. Felülre pedig egy enyhén dekoltát fehér pólót vettem fel.
Miután elkészültem. Lesuhantam a lépcsőn. Magmara rángattam a cipőm majd egy ,,majd jövök,,-mondat után el is hagytam a házat