Finn Wolfhard vagyok (BEFEJEZETT)

38. rész

Április 10. Péntek.

A kávézóban ülve nevettem a társaságomon aki sosem látott mértékű hülyeséget ömlesztett rám. Végül lett egy épkézláb gondolata.
-Mi lenne, ha lenne egy ST találkozó Magyarországon? -néma csendben emésztette a hallottakat végül bólintottam.
-Holnap beszélek Rossékkal. Köszönöm -öleltem meg szorosan és vigyorogva belenéztem sötét szemébe. Megittam az utolsó korty kávém, aztán az órára pillantottam. -Mennem kell -álltam fel az asztaltól. Végül hazakísértek. :D Épp búcsúzkodtunk tudva, hogy másnap újra látjuk egymást amikor anyu kijött az ajtón.
-Finn szívesen látunk bent is -nézett rá, kissé dühösen. Utoljára megcsókoltam és anyát követve beléptem a házba. Ledobtam a táskám és szó szerint az ágyra ugrottam. Hatalmába kerített a minden tökéletes érzés. Ismét van egy barátom aki szeret. A családommal minden oké, az ST szereplője vagyok. Minden stimmel. Kivéve, hogy suliba kell mennem...

Április 13. Hétfő

Végre jó idő. Persze eddig is sütött a nap meg ilyene, de ma legalább már meleg is volt hozzá. Ez a mai ruhám. Mégiscsak fúj egy kicsit a szél és alap szabály, ha anyud fázik te is fázol.

Kissé nyűgösen ugyan, de elindultam és a szokásos reggeli kávémat iszogatva battyogtam a "stúdió" felé.
-Sziasztok! -köszöntem általánosságban és azonnal Matthez rohantam. -Oltári ötletem van -mondtam teljes extázisban.
-Stranger Things találkozó Magyarországon - szól nyugodt hangon bennem pedig össze tört valami.
-Nemár! -nevettem el magam idegesen.
-Bocsi de ilyen az élet -nevetett fel ő is.-Beszéltél Finnel? -kérdezte. Nem tudtam,hogy mi erre a tökéletes válasz.
-Mondhatni -böktem ki aztán ott hagytam őket. Igyekeztem Finnt kerülni. Ha rám nézett én automatikusan máshová. Nem azért, de baromi nehezen ment. Ezzel szórakoztatta magam, hogy bámultam, de amikor felém fordította fejét a cipőm orrára szegeztem tekintetem. Fél órával később a Duffer testvérek hívtak össze mindenkit. Tudtam, hogy miről lesz szó, úgyhogy nem ért váratlanul, ahogy Finnt sem, de a többieket meglepték a hírek.
-Hogy tudtátok ennyi idő alatt elintézni? -szólalt meg először Gaten.
-Magyarországon még sosem volt ilyen. És sok ismerősünk van -tette hozzá Ross. Mindenki bólintott egyet, jelezve, hogy megértette.
-Akkor jövőhét utáni héten, megyünk. Majd úgyis fogtok még tudni róla -legyintett. Döbbenten figyeltem, hogy ennyivel elintézte. Ilyen gyorsan, ráadásul rám tört a pánik. A forgatás egyhangúan telt. A vége felé mindenki álmos és fáradt és ez ma sem volt másképp. Finn ötre jött át, mert a szüleink tudnak rólunk, de senki más nem.
-Gyere -húzott magához és megcsókolt. Ajtó kopogást hallottunk.
-Igen?! -kiáltottam fel kissé meglepődve.
-Millie vagyok. Be jöhetek? -rémülten néztünk egymásra Finnel.
-Befelé gyorsan! -mutattam a fürdőszoba irányába.
-Mivan? -torpant meg.
-Napsi minden oké? -jött egy hang az ajtó mögül.
-Persze csak egy pillanat -kiáltottam ki neki. Betessékeltem Finnt és ajtót nyitottam.
-Szia -öleltem meg Milliet. Levágta magát az ágyamra és a táskáját maga elé húzva kotorászni kezdett benne, aztán egyszer csak megállt.
-Mit keres itt Finn telefonja? -mutatott a készülékre. A szívem hevesebben vert, a fülemben hallottam a vér lüktetését.
-Öhm... Ma ott hagyta a forgatáson és elhoztam, majd holnap oda adom neki.
-Ühüm -bólintott, de látszott rajta, hogy nem hiszi el. -Ma is mentek kávézni? -kérdezte egy kis hallgatás után.
-Mivan?! -meredtem rá. Nem hittem a fülemnek.
-Láttalak titeket. Nyugi. Nem szólok senkinek, de elég nagy szenyóság volt, hogy nem szóltatok -font keresztbe a kezeit. Abban a pillanatban nyílt a fürdő ajtaja és kilépett rajta Finn. Lazán megállt mellettem és fél kezével átkarolta a derekamat.-Ez óriási! A média oda lesz, ti ismét boldogok vagytok és minden oké -örült tovább.
-Millie -szólalt meg először Finn.-Mi ezt titokban szeretnénk tartani.
-De mégis miért?
-Nem biztos, hogy most jó lenne ha hivatalosan is eggyütt lennénk -válaszoltam ezúttal én -elgondolkodott aztán így szólt:
-Oké semmit nem szólok de te! -bökött Finnre -most elmész -jelentette ki aztán felém fordult -Te pedig mindent el mondasz-vigyorgott. Finn nyomott egy puszit a homlokomra aztán nevetve elment. Millievel leültünk az ágyamra és mindent el meséltem neki egy tál popcorn társaságában. Hogy, hogy jöttünk össze Finnel, mikor és hol. Érdeklődve hallgatott, néha - néha kérdezett, válaszoltam és tovább beszéltem. Ki akadva bólogatott azt mondogatva, hogy "ez nem igaz" vagy könnyes szemmel hatódott meg. Az elejétől kezdtem. Aztán szép sorban mindent megtudott. Hogy Finn azért szakított velem mert meghallotta, hogy vele nem tudnék énekes lenni de késő volt már mert akkor meg jött Liam. Igen ez mind - mind romantikusan hangzik csak megélni nem volt annyira az. Aztán, hogy baromi "romantikusan" le kapott az öltözőben és azóta sincs fogalmam arról, hogy mit keresett ott. És így jöttünk össze. Nem filmbe illő dehát ez a valóság.
-Ígérd meg, hogy mindent el fogsz mondani -nyújtotta felém a kisujját. Mosolyogva bólintottam és az enyémet rá kulcsoltam az ő ujjára.

Sziasztok! Bocsi, hogy ritkán van rész csak sok cucc jött közbe és most megyünk majd nyaralni de azért igyekszek írni. Szóval nem fogom befejezni még tuti nem. Véleményeket várom! <3