Finn Wolfhard vagyok (BEFEJEZETT)

5. rész

-Finn Wolfhard vagyok..-jelentette ki félve a reakciómtól.
-Én is tartozok egy vallomással-komolyodtam el.-Tudtam,hogy ki vagy..
-De...de mi-miért nem szóltál?-értetlenkedett.
-Mert titokban akartad tartani, ezért én sem beszéltem róla..
-Haragszol?-kérdezte megbánással a hangjában.
-Dehogyis, érthető, hogy miért tetted.-feleltem de azért egy kicsit bántott.
-Csak..csam annyian akarnak tőlem valamit és kihasználnak, hogy sosem tudom kiben bízhatok és ez kikészít.
-Sajnálom,hogy így kell élned de nem mindenki olyan.Csak ki kell ismerned az embereket.
-Először azt hittem,hogy ez miatt írtad,hogy színész szeretnél lenni..Azt hittem te is olyan vagy.-nézett rám bocsánat kérően.
-Akkor még nem tudtam, hogy te te vagy de ilyet sosem várnék el tőled. A barátság lényege az őszinteség. Úgyhogy mostantól nincs több hazugság.
-Esküszöl?-kérdeztem
-Esküszöm-majd megölelt.
-Öhm és akkor most a kamu instámmal mit tegyek?-nevetett kínosan miközben segítség kérőn nézett rám.
-Hát szerintem maradhatna mert a jelöléseknél tuti nem hinnék el,hogy ismerlek.-mondtam majd zavaromban az egyik hajtincsemet kezdtem tekergetni.
-Majd akkor megmagyarázod nekik,hogy de igen vagy csak nem fog érdekelni téged ez. Úgyhogy törlöm és bekövetlek.
-Hát nekem ígyis jó de akkor gyere egy képre.-azzal megfogtam a telóm és megcsináltam a fotót. Amolyan átkarolja a vállam típusúra sikeredett de megjelöltem és kitettem instasztoriba.
Nem telt el 10 perc kb 200 új követési kérelmem jött.(privátinstám van)
-Te megosztottad?-kérdeztem hitetlenkedve
-Még szép kell, barátokkal kép-monda majd rám mosolygott. Ebben a mosolyban minden benne volt. Hogy köszöni,hogy sajnálja, és hogy szeret de csak barátként.(nem tudtam volna rá úgy gondolni,hogy több mint barát)
Letelt az idő így haza kellett mennie. Jöttek érte (nem írta le de elhozták a kocsival). Miután hazaértem legalább százszor néztem vissza Finn sztoriját és le is screeneltem. Egy követési kérelmem jött:
finnwolfhardofficial követni szeretne. Engedtem neki és megnéztem az üzenetét:
finnwolfhardofficial:  Szia akkor mostantól itt beszélünk. :)
_napsirainer:  Szia oksi de most segítenem kell anyunak szia : D

Anyával és a testvéreimmel a kertet tettük rendbe ezzel el is ment 2 óra majd kis pihenő gyanánt elkezdtem modell és színész ügynökségeket keresni. Néhány helyre küldtem jelentkezést de inkább sikertelennek könyveltem el. Mindig úgy érzem a végére,hogy sosem fogom tudni megvalósítani az álmom. Finnt ilyenre pedig sosem kérném meg. Így marad az egyedüli célelérés amit nem bánok mert, legalább meg tudom majd becsülni.
A továbbiakban elvoltam azzal,hogy edzettem 1 órát utána pedig a legjobb barátnőmmel Laurával hívásoztam. Alig tudtam szóhoz jutni folyton kérdezgetett Finnről. Persze én is csak óvatosan mondtam neki a dolgokat ráadásul nem is az egész történetet mert Finn nem örülne neki. Laura az a barátnőm akire számíthatok. Sosem bántana meg és én sem őt. Mintha a testvérem lenne. Ezért is mondtam neki kevesebbet.

Szeptember 1. Szerda

Boldogan ébredtem. Mint egy filmben. Felöltöztem, megreggeliztem, és boldogan sétáltam suliba. Laurával ujjongva megöleltük egymást köszönésképpen. Nap végére kirohantam volna a világból ugyanis Laura egész állónap csak róla beszélt és kérdezett. Megértem de már túlzásba vitte...
Hazaérve ledobtam a táskám és tiniktől nem szokványos dolgot csináltam. Angolt tanultam.. Miután kellően besokallt becsuktam a könyvet és megállapítottam,hogy elégetem. Persze nem tettem meg de hatalmas vágyat éreztem e tett megtételéhez. Végre csörögni kezdett a telefonom de nem vettem fel rögtön mert imádom a csengőhangom. (Cold as Ice).
-Szia Finn. Miújság?
-Holnap eléd megyek a sulihoz. Elmehetnénk utána valahova.
-De téged nem fog zavarni a sok-sok gyerek akik ismernek?-nevettem a jelenetet magam előtt elképzelve ahogy a sok iskolás lerohanja Finnt.
-Megoldom, nem fognak felismerni.
-Hát ha te mondod de Laura szeretne megsimerni téged vele azért találkozhatnál.
-Szerinted ez jó ötlet?-kérdőjelezte meg a tervem.
-100%-ig biztos vagyok benne.-olyan magabiztos voltam mint még semmiben.. Mint később kiderült nem kellett volna.