Finn Wolfhard vagyok (BEFEJEZETT)

7.rész

Mikor befejezte rám nézett és minden lelassult...
Elkezdtünk egymás felé hajolni majd összeértek ajkaink. Rövid csókot váltottunk aztán már vége is lett a pillanatnak.
-É-én sajnálom. Csak kihasználtam az alkalmat és a pillanatot.-kezdte el hadarni aztán átváltott angolra így a többit nem értettem.
-Nem baj. Felejtsük el-javasoltam mire idegesen nézett rám.
-Én nem akarom elfelejteni! Komolyan gondoltam-túrt a hajába tanácstalanul.
Teljesen ledöbbentem. Eddig nem gondoltam rá máshogy. Csak barátként. Bár sűrűn telefonálások után gyomorgörcsöm volt és túl boldog voltam. Gyorsan átgondoltam minden elmúlt pillanatot vele majd hirtelen odahajoltam és gyorsan megcsókoltam.
-Én is-mondtam vörös fejjel.
-Huh..-ennyi volt az összes amit mondott.-Akkor mi...mi most eggyütt vagyunk.
-Hát úgy néz ki-mosolygok rá mire odahajol hozzám és szorosan megölelt.
-Nekem hazakell mennem. Anya lefog szidni ha sokáig maradtam.-azzal felkászálódtam Finn mellől és összeszedtem a cuccom.
Segített majd megfogta a kezem. Kérdőn néztem rá.
-Hazakísérlek-mondta halál nyugodtan. Nem volt ellenemre ez az elhatározás szóval elindultunk.
Hazaérve rögtön elmondtam anyának a történteket mivel egymás előtt nincs titkunk. Örült neki,hogy van valaki akivel megbeszélhetem a dolgaim és megért,támogat de aztán előjött belőle az anyuka.
-Anyaa de még csak 15 vagyok!-akadtam ki majd felfutottam a szobámba.
-De akkor küldök okító vidót, legalább nézd meg!-hallottam az üvöltését.
Lerogytam a babzsák fotelembe és kivettem a gitárom a tokjából és játszani kezdtem. Már amennyit tudok. Este megfürödtem, rajzoltam majd Finn hívott és kb. 11-ig beszéltünk. Boldogan feküdtem le aludni. Nem tudtam elhinni,hogy ez a nap megtörtént.

November 30. Kedd

Reggel a telefoncsörgésre keltem fel. Finn hívott.

-7óra van és elmarad az első órám-kezdtem mire közbeszólt.
-Oké bocsi,hogy felkeltettelek-kezdte monoton hangon.-Deee hatalmas hírem van úgyhogy eléd megyek a sulihoz. Elfogod dobni az agyad.-elbizonytalanodott-Ez így helyes volt?
-Öhm ahham,hogy gondolkozol ezen amikor szinte tökéletesen beszélsz magyarul?-akadtam ki mire elnevetett.-Én naponta több órát tanulok angolul és alig ragadt rám valami.-ezen a tényen elszomorodtam ezt Finn is észre vette a hamgomból ugyanis felajánlotta a segítségét.
-Akkor ma suli után hazakísérlek és megtanítalak néhány dologra, elvégre muszály lesz használnod az angolod ha megtudod a nagyhírt.-azzal letette a telefont.
Elszontyolódva feküdtem az ágyon mivel visszaaludni nem tudtam, elkezdtem készülődni. Végig azon agyaltam amit Finn mondott. Szükségem lesz az angolra, nagy hír.. Az elmélkedésben a bátyjám, Kolos zavart meg.
-Hé hugi! Te miért nézel ki úgy mint egy depis csaj egy rossz romcsi filmben?-nézett rám értetlenül mire beinvitáltam a szobámba és elmondtam neki mindent.
-Szóval angolul kezdtél el tanulni, azért,hogy Finnek jobb legyen.-kezdte lassan.
-Ühüm-bólogattam vadul.
-És azért paráztál be mert valami nagy híre van a fiúdnak-értelmezte tovább.
-Nem a fiúm hanem a barátom-hangsúlyoztam ki az utsó szót.
-Pont a lényeget fogtad meg..-forgatta szemeit.
Még olyan fél órát beszélgettünk és rájöttem,hogy egész jó hallgatóság tud lenni.

December 1. Szerda

Suli után Finn várt rám az iskolakapu előtt.
Megöleltük egymást majd faggatni kezdtem.
-Kérlek kérlek kérleeeeek-nyaggattam kitartóan.
-Előbb érjünk hozzátok.-közömbös arccal fordult felém. Utálom,hogy így tud színészkedni. Majd felhozott egy témát így elfeledkeztem a nagy hírről. Otthon mindenkinek bemutattam Finnt nem mintha nem találkoztak volna még. Kivéve a bátyjámat. Rögtön felinvitálta a szobájába. Negyedóra múlva nevetve jelent meg Finn.
-Mit tett veled?-kérdeztem nevetve.
-Csak elmondta,hogy mihez tartsam magam-forgatta szemeit. Halkan kuncogva fogtam meg a kezét és kezdtem el húzni a szobám irányába. Leültem az ágyamra majd megütöttem magam mellett a helyet jelezve,hogy üljön oda. Így is tett majd felé fordultam:
-Tovább nem húzhatod a "nagy hírt"-rajzoltam idézőjelet a levegőbe.
-Felkészültél?-húzta az időt.
-Ajj Finn mondjad már-kérleltem tovább.
-Huh..najó tehát találtam neked egy meghallgatást-mondta boldogan.
-Víí komooly?-sikítoztam tovább.
-Halál komoly. És ami a legjobb ha bekerülsz eljössz velem Amerikába-nézett rám csillogó szemekkel.
Annyira boldog voltam hogy csak megölelni tudtam. Majdnem kinyomtam belőle az életet is.
-De és mégis milyen filmbe?-érdeklődtem-remélem nem valami romantikusba-nem nagyon szeretem az olyan filmeket.
-A Stranger Things 4.évadába keresnek új szereplőket!-kiabált mire ismét csak sikítani tudtam az örömtől és a nyakába borultam.