(Taekook) Fájdalmas szerelem (𝐁𝐄𝐅𝐄𝐉𝐄𝐙𝐄𝐓𝐓)

1. Szerelem? 💖

Taehyung szemszöge:

Otthon feküdtem az ágyamban és bámultam a falat,
amikor valaki berontot.

Jó kedvel fut oda hozzám jungkook, hatalmas mosolyal.

- Jk: Szia TaeTae,
hogy aludtál?

- V: Köszi, Jk. Jól aludtam.
Jó igazából nem aludtam valami jól.
Igazából nem aludtam valami sokat. - Mondtam idegesen, csalódottan. Mit is várhatnék magamtól? Nagyon rosszul érzem magam mostanában Jungkook miatt.

Ekkor jungkook elszomorodot. De nem tudom hogy miért, hisz alig foglalkozik velem mostanában. És ez itt a nagy probléma.

- Jk: Mi az hogy nem aludtál?
Végre egy nolmáris szabad napunk van és te nem alszol. Megkérdezhetem hogy miért? - Gyanakodott.

- V: Mondtam hogy aludtam, csak nem sokat. Amúgy meg azért nem aludtam mert gondolkodtam. - Sóhalytottam egy nagyot.

- Jk: És min gondolkodtál? - Ez komoly?

-V: Nem min hanem kin.

-Jk: Ömmm. Okés. Akkor kin gondolkodtál? - Hogy lehet ennyire hülye? Na vajon ki máson gondolkodhattam volna mint rajta?

-V: Jaj jungkook. Rajtad, rajtad gondolkodtam.
És hogy miért? Azért mert szeretlek. Nem tudom hogy ez az érzés mi akar lenni, de ez idegesítő hogy mostanában alig foglalkozol velem.
Sokat vagy mostanában jimin-el. De velem szinte semmit. Most is furcsállom hogy itt vagy. - Mondtam ki neki az igazat. Nem bírom elviselni hogy Jimint jobban szereti mint engem. Mindig mindent eggyüt csináltunk. Eggyüt ébresztetük egymást, gyakran aludtunk eggyüt, szinte mindent eggyüt csináltunk. És most? Jiminel csinál mindent és alíg van velem.

A szobából sírva rohantam ki.
Az udvarra mentem és ott sírtam ki magam. És azon gondolkodtam, hogy bele e szerettem jungkook-ba.

Jungkook szemszög:

Nem értedtem, amikor ezeket a mondatokat mondta nekem tae.
Azért nem voltam vele sokkat mert féltem.
Attól féltem hogy rá jön a titkomra.
Mert amikor vele vagyok alíg birom azt ki hogy meg ne csókoljam.
Nem tagadom bele szerettem V-be.
Ki jöttem a szobából és le mentem a konyhába a többiekhez enni.
Le ültem az asztalhoz de V-t sehol sem láttam.
Nagyon szomorú, és ideges is voltam. De egy kicsit boldog is azért mert tae szeret, szeret engem. És én is őt. Tudom hogy ő nem úgy szeret engem ahogy én őt, de szeret, szeret engem.
Ekkor, az ábrándomból jimin szakitot ki.

- Jm: Nem úgy volt hogy taehyung-ot lehozod?

- Jk: De csak....

Abba hagytam a mondatot mert nem akartam hogy mindenki meg tudja hogy mi történt.

-Jm: csak mi??

-Jk: Tae azt monta hogy elmegy, de mingyárt jön vissza.

És egy hamis mosolyt adtam a fiúk felé.

Taehyung szemszöge:

Nagyon nem voltam jól.
És még sírni volt kedvem, de már a fiuk biztos keresnek úgyhogy vissza megyek.
Amikor beléptem az étkezőbe csupa fura tekintet fogadot.
De jungkook-on semmit se láttam. Csak rám nézet egy pillanatra és evett tovább.

Ez után felállt az asztaltól és felém jött. És elkezdődött minden...
..............
..............