Oneshot Kihívás /BEFEJEZETT/

7. Nap

Nyaralás.

Nóra unott arccal bámult ki a vonat ablakán. Minden nyáron a nagyszüleinél töltött két hetet. Ez idén sem történt másképp, de a vonaton nagyon meleg volt, és a fülhallgatója nem kötötte le a lányt. Óráknak érződött, mire megérkezett a kisvárosba, ahol nagyszülei laknak. A peronon a nagypapája várta.
- Szia drágám! - adott két puszit a lánynak.
- Szia Papa. Nagyi?
- Még nincs kész a süti, és mindenképp el akart vele készülni, mire odaérsz. - kuncogott. Nóra gurulós bőröndjét maga után húzva követte a nagyapját.
- Isten hozott. - nyitotta ki a kaput a nagyapó.
- Szia Nagyi! - kiabálta Nóra, amint belépett a házba.
- Szia drágaságom. - szorongatta meg a nagymama a lányt. - Jól utaztál?
- Hát, elég uncsi volt. - vont vállat Nóri.
- Van sütemény, most lett kész. Ugye eszel?
- Persze! - vágta rá a lány. - Ez isteni. - vigyorgott teli szájjal.
- Örülök neki. Holnap átmegyünk a Katiékhoz. Nála is ott van az unokája, biztos nagyon jól ki fogtok jönni Marcival.
- Jézusom. Hány éves ez a Marci? - forgatta meg a szemét.
- Tizenöt. Amúgy nagyon helyes kis fiúcska. - mosolygott.
- Asszem én bepakolok a szobámba. - sóhajtott Nóra. Miután kipakolt mindent a bőröndből, eléggé elment az idő, szóval a nagyszüleivel kiültek a kertbe és beszélgettek.

Másnap

- Ébresztő! Már tíz óra van! - ébresztgette a nagymama Nórát.
- Az még hajnal. - dünnyögte a lány, majd a fejére húzta a takarót.
- Csináltam pacsintát meg kakaót. - jegyezte meg az idős hölgy.
- Ébren vagyok. - ült fel hirtelen Nóra, mire a nagymamája elnevette magát.
- Készülj gyorsan, mert utána megyünk Katiékhoz. - jelentette ki, majd kiment. Nóra álmosan összekészülődött, majd befalt három kakaós palacsintát.
- Szia Katikám. Hogy vagy? - kérdezte a nagyi.
- Szia Maris. Nagyon jól. Soha jobban. Te? Jajj, hát te meg milyen szép nagyra nőttél Nórikám! - vette észre Kati a lányt is.
- Hát, igen, már 14 éves is elmúlt. Marci?
- Itt vagyok. - lépett oda egy srác. Kb. 180 cm magas lehetett, barna haja és gyönyörű zöld szemei voltak.
- Jajj, szia, de megnőttél! - nézett rá Nóra nagymamája. Nóra megforgatta a szemét az eszmecsere hallatán, majd belépett a kapun, és leült az udvaron található hintaágyba.
- Ha annyit nőttem volna amennyit mondják, akkor már 6 méter lennék. - ült le mellé Marci. - Amúgy gondolom te vagy Nóra.
- Igen. Te meg akkor csak Marci lehetsz. - nézett a fiú szemébe Nóra.
- Aham. Neked is fel kellett kelned hamar?
- Ja, tízkor. De a palacsintának nem tudok ellenállni.
- Mázlista. Engem kilenckor költöttek. A disznók meg a kecskék. - magyarázta.
- Szegénykém. - sóhajtott színpadiasan Nóra. Szinte egész nap beszélgettek, hamar megtalálták a közös hangot. Az ebéd nagyon finom volt, Kati néni igazán kitett magáért. Délután Kati néni és Mariska leültek a tévé elé, és a legújabb kedvenc szappanopera-sorozatukat nézték. Marci és Nóra úgy döntöttek, hogy sétálnak egy kicsit. Mivel Marci bár elég sokszor nyaralt már a nagymamájánál, a kisvárosban még sosem nézett szét, ezért Nóra megmutogatott neki mindent. Visszafelé vettek jégkrémet is, és nagyon sokat nevettek.
Késő délután Mariska néni úgy döntött, hogy itt az indulás ideje.
- Norcikám, indulunk! - szólt oda a hintaágyban punnyadó lánynak, aki Marci mellett ült.
- Okés. Szia Marci.
- Szia Nóri. - ölelte meg a lányt. - Vigyázz magadra, és holnap strandolunk, ne felejtsd el. - kacsintott.
- Nem felejtem. - pirult el a lány. Mosolyogva indult haza a nagymamájával. Ez a nyaralás jónak ígérkezik - gondolta magában.