Oneshot Kihívás /BEFEJEZETT/

3. Nap

Balaton /Daniel Seavey/
Hopp, mégegy oneshot

A barátaimmal elhatároztuk, hogy lemegyünk a Balatonhoz egy hétre. Maya szüleinek van ott egy aranyos nyaralójuk, szóval Maya, Lucy és én tegnap útra keltünk, és becuccoltunk a nyaralóba. 18 évesek vagyunk, szóval végre azt csinálunk amit akarunk. Amúgy becsapós lehet, hogy angol nevünk van, és hipp-hopp a Balcsinál vagyunk, de Magyarországon élünk, Budapesten.
- Kate, kelj már fel! Hasadra süt a nap!- ugrott rá Lucy az ágyamra.
- Mrgh. - fordultam a fal felé.
- Naaa, légysziii. Megyünk fürdeni! - közölte, aztán max hangerő bekapcsolta a Why Don't We-től a Trust Fund Babyt, mire hozzá vágtam egy párnát.
- Gyertek máár! Strandoljunk! Még együnk lángost, fagyizzunk és napozzunk! - lépett be a szobába Maya, majd nemes egyszerűséggel rám ugrott.
- Auu. - kiáltottam fel. - Eltöröd a térdem.
- Bocsii. De kelj máár!
- Oké, tíz perc. - dörzsöltem meg a szemem, majd tényleg villámgyorsan összekészültem.
- Itt is vagyok. - léptem be a nappaliba.
- Na végre! - kiáltottak fel egyszerre. Végre elindultunk. A strandon leterítettük a törölközőinket, aztán bikiniben besétáltunk a vízbe.
- Ez hideg! - sikítozott Maya.
- Mert ez a Balcsi. - fröcskölte le Lucy, én pedig elmerültem a vízben.
- Úszóverseny a következő lépcsőig? - kérdeztem.
- Mehet! - vágták rá.
Lucy nyert, én lettem a második, Maya pedig a harmadik. Visszafelé Maya lett az első, Lucy a második, én pedig a harmadik. Hát, nem vagyok egy úszó bajnok.
- Üljünk ki napozni! - javasolta Maya, mire beleegyeztünk.
- Éhes vagyok. - kuncogott Lucy.
- Én is. Elmenjek lángosért? - kérdeztem.
- Aha. Nekem egy sajtos-tejfölöset! - kérte Maya.
- Nekem is! Imádunk Katie. - vigyorgott Lucy. Elsétáltam a lángosos bódéig, és kikértem a 3 lángost. Éppen sétáltam visszafelé, a kezemen egyensúlyozva a lángosokat, amikor valaki meglökött hátulról. Majdnem elejtettem a lángosokat, de az idegen megtartott.
- Bocsáss meg! - nézett a szemembe.
- S-semmi gond. - nyögtem ki. Gyönyörű kék szemei voltak.
- Akkor jó. Azt mind megeszed? - nézett a lángosokra.
- Nem. A barátnőimnek is viszek.
- Értem. Merre vagytok? Csatlakozhatunk hozzátok a barátaimmal? - kérdezte, mire biccentettem a törölközőink felé.
- Tőlem. Kate Forster. - mutatkoztam be.
- Daniel Seavey. - mosolyodott el. Olyan édes. - Mindjárt megyünk. Addig vigyázz magadra Kate. - nyomott egy puszit a homlokomra.
- Oké. - bólintottam. - Úristen. - kezdtem, amikor odaértem a lányokhoz, majd elmeséltem a Daniel-sztorit.
- Jézusooooooom! - sikította Lucy. - Te nem ismerted fel hogy ő a Why Don't We tagja? - nézett rám, mire fáradtan sóhajtottam egyet.
- Csak viselkedj természetesen, kérlek. - néztem rá.
- De nem tudok! - vigyorgott.
- Jézusom. Lucy, helyesek? - nézett rá Maya.
- Persze. De Jack az enyém. - jelentette ki. Nem sokkal később megérkeztek a fiúk is.
- Daniel Seavey, Jack Avery, Jonah Marais, Corbyn Besson, Zach Herron. - mutatta be Daniel magukat. A fiúknál is volt lángos, szóval közösen ettünk, aztán beszélgettünk egy csomót.
- Eszünk fagyit? - kérdezte Zach, mire bólogattunk. Jacknek tuti tetszik Lucy- állapította meg. Corbyn pedig feltűnően sokat van Maya közelében.
Én csokis keksz - zöldalma kombó fagyit ettem, Daniel pedig erdei gyümölcs - vattacukor párosítást.
- Megkóstolhatom? - kérdezte.
- Persze. - bólintottam.
- Finom. - mosolyodott el szélesen. - Te is kérsz?
- Aha. - kóstoltam bele. - Ez is finom.
- Amúgy a szád is olyan. Onnan megehetem? - kuncogott.
- Hülye! - nevettem fel. Egész délután beszélgettünk, egy idő után Jonah és Zach leváltak tőlünk, mert Zach meg akart nézni valami múzeumot, Jonah pedig elkísérte.
- Lányok, láttátok már ahogy a naplemente napfelkeltébe fordul? - kérdezte Daniel. /Tell me, have you seen a sunset, turn into a sunrise/
- Még nem. - válaszoltuk egyszerre.
- Akkor itt az ideje ma kipróbálni. - kacsintott Jack Lucyre.
- Okés. - egyeztünk bele. Kora este még hazamentünk, és megbeszéltük a fiúkkal, hogy a parton találkozunk egy órával később.
- Olyan helyes Corbyn. - olvadozott Maya.
- Jack meg szívdöglesztő. - sóhajtott Lucy.
- Nagyon tetszik Daniel. - pirultam el.
- Úristeeeeeeeeeeeen. Remélem mindenki összejön az élete szerelmével és mehetünk triplarandira. - tervezgetett Lucy.
- Igazából este triplarandink lesz. - vigyorogtam, Maya pedig bólogatott.

Este a fiúk már a parton vártak minket, Danielnél volt gitár is. Gitárral még jobban néz ki. Eleinte csak beszélgettünk tervekről, álmokról, zenékről, aztán Daniel mellkasán néztem a naplementét.
- Ezt mindig ilyen csodálatos lánnyal szerettem volna átélni. - simogatta a hajam, mire elpirultam.
- Én pedig ilyen nagyszerű fiúval. - suttogtam. Miután teljesen lement a nap, Daniel gitározni kezdett. Játszott WDW számokat, de egyéb dalokat is.
- Most te jössz Jack. - adta át Daniel a gitárt.
- Nagyon szuperül gitározol. - mosolyogtam rá.
- Köszönöm. - karolt át, én pedig a vállára hajtottam a fejem. Összebújva hallgattuk Jack majd Corbyn gitározását. Valamikor bealudhattam, mert arra eszméltem fel, hogy Lucy költöget.
- Nagyon cukin aludtatok, de mindjárt kel a nap. Keltsd fel a lovagodat is. - suttogta. - Amúgy én végig Jackkel beszélgettem és nagyon aranyos. - vigyorgott.
- Úgy örülök. Na, keltem Danielt. - suttogtam. - Daniii, jó reggelt! - simogattam a vállát.
- Hm? - ásított.
- Mindjárt felkel a nap. - néztem rá, majd egy puszit nyomtam az arcára.
- Ilyen jó reggelt-pusziért mindennap megérné felkelni. - kacsintott. Ásítozva néztük a napfelkeltét, aztán Daniel egyszer csak az összekulcsolta az ujjainkat. Onnantól nem igazán érdekelt a napfelkelte, inkább Daniel vonásaiban gyönyörködtem.
- Szerintem induljunk. - szólalt meg Corbyn másfél óra után. Mindenki nagyban ásítozott, de azt hiszem nem voltam még boldogabb.
- Délután találkozunk. Addigra pihend ki magad! - ölelt meg Daniel.
- Te is!
- Vigyázz magadra Katie! - nyomott egy puszit a homlokomra.
- Te is! - pirultam el.
- Álmodj velem szépség! Szia! - köszönt el.
- Szia! - búcsúztam el.
A többiek is elbúcsúztak, Maya és Lucy arca is hasonlóan piros volt, mint az enyém.
- Sziasztok! - intettek a fiúk.
- Álmos vagyok. - ásított Maya.
- Jack megcsókolt. - vigyorgott Lucy, mire felsikítottunk Mayával.
- Úristen végre. Amúgy őrülten szerelmes vagyok Danielbe. - jelentettem ki.
- Ezt eddig is tudtuk. - nyújtotta ki a nyelvét Lucy. - Én már az esküvőtöket tervezem.
- Jujj. Amúgy Corbyn elhívott fagyizni. - mosolygott Maya.
- Éljeeen! - vigyorogtunk.
- Na, aludjunk. - zárta le a témát Lucy. Bedőltem az ágyba és pillanatok alatt elnyomott az álom.