14. Nap

21 6 8
                                    

Csillag.

A lány magányosan feküdt a Duna partján egy pokrócon. Arcán kétoldalt folytak lefelé a könnyek. A randipartnere üzenetben mondta le, pedig az első randijuk nagyon jól sikerült. Most a Dunaparton akarták nézni a csillagokat együtt. Csak hát nem úgy alakult.
- Hé, miért sírsz? - guggolt le mellé egy idegen. A lány megvonta a vállát. - Vártál valakit, ugye? - kérdezte a fiú, mire a lány bólintott. A fiú óvatosan odafeküdt a lány mellé. - Tudod, aki képes itthagyni egyedül egy lányt, az egy címeres idióta. - jegyezte meg.
- Tudom. És köszönöm. - sóhajtott a lány.
- Szerintem fázol. - jegyezte meg a fiú, majd a hátizsákjából előrángatott egy piros pulcsit. - Vedd fel!
- Köszi. - mosolyodott el a lány.
- Nincs mit. Nagyon szépek a csillagok. - mutatott fel az égre a fiú.
- Igen. - mosolygott a lány, majd beleszagolt a pulcsiba. Jó illata volt. - Hogy hívnak? - nézett a fiúra.
- Feri. Áts Ferenc. - mutatkozott be.
- Balogh Maja Viktória.
- Örvendek Viki.
- Honnan tudtad, hogy a Vikit szeretem?
- A Majáról a méhecske jutott eszembe. - válaszolt, mire a lány felkuncogott. Egész éjszaka nézték a csillagokat. Valamikor hajnalban Viki elszundított és Feri vállára hajtotta a fejét.
- Jó éjszakát csillaglány. - suttogta Feri, majd egy puszit adott a lány hajára.

Bocsánat, kissé megfeledkeztem erről a könyvemről. De pótolni fogom a lemaradást❤️❤️❤️

Oneshot Kihívás /BEFEJEZETT/Donde viven las historias. Descúbrelo ahora