Augusztus 31 . Hétfő

2.8K 93 11
                                    

-Anya? Ricsi? - léptem be a házba, miután, a taxi lerakott.
-Rebeka? - hallottam anya oly régen hallott hangját. Pár pillanat múlva, meg is láttam, az arcát, ami szinte semmit sem változott, az utóbbi 2 évben. Apáék válása után, mamáéknál éltem, és ott is tanultam, de most hazaköltözöm.
-Istenem de hiányoztál. - szaladt hozzám, majd szorosan magához ölelt, és pedig mélyen magamba szívtam, a parfűmje illatát.
-Ricsi? - néztem izgatottan körbe, a nappaliban, de sehol nem volt.
-Corteznél. - mosolygott, támogatóan. - Csak este jön haza, de ha gondolod, menj át. Megadom a címet. - lépett anya a bőröndömért.
-Hát persze, hogy elmegyek hozzá! - mondtam talán kissé hangosabban, mint kellett volna.
-Akkor a cím...
-Már megvan. - szakítottam félbe anyát.
-Mégis honnan?- csodálkozott.
-Snap maps. - mondtam, és már kinn is voltam az ajtón. Cortezékig, futva mentem, és ez a 3 utcányi futás sem fárasztott le. Mikor odértem csengettem.
-Nyitom. - hallatszott egy idősebb hölgy hangja.-Szia. - köszönt kissé meglepetten.
-Csókolom. Pósa Rebeka vagyok. Ricsihez jöttem. - hadartam.
-Hát akkor gyere beljebb. Fennt vannak az emeleten. - mosolygott.
-Ricsikeee! - ugrottam be az emeleti ajtón.
-Ez nem talált. - mosolygott, egy kB velem egykorú srác.
-Bocs. - csuktam be az ajtót.-Ricsikeee! - ugrottam be egy másikon.
-Reb? - nézett fel, a fifából. - Reb! - dobta el a távirányítót, és megölelt. - Hogy a francba kerülsz ide? - kérdezte vigyorogva.
-Holnaptól elit gimnáziumba fogok járni. - húztam ki magam.
-Ott hagyod, az Azkabant.? - vigyorgott még jobban.
-Ott, és hazaköltözöm. - tártam szét a kezem.
-Ez nagyon megható jelenet. - hüppögött, egy nagyobb darab fiú.
-Mekkora barom vagy Zsolti. - dobott neki, Rics egy párnát. És akkor jöttem rá, hogy rajtunk kívül, még vannak a szobában. Volt egy Iphonos gyerek, Zsolti, Ricsi, és egy fekete hajú srác.
-Amúgy nem is mondtad, hogy van csajod. - mondta Zsolti.
-Ő a húgom. - vont vállat.
-Van húgod? - lepődött meg Iphonka.
-Van. - mutatott rám.
-Pósa Rebeka. De csak Reb. - intettem.
-Zsolti. - intett, chipsel a kezében.
-Dave. - fotózott Iphonka.
-Cortez. - nézett, rám, a kék szemeivel.
-És téged hogy hívnak? - néztem Ricsire.
-Én sem tudom. - motyogott.
-És melyik osztályba fogsz járni? - nézett rám kérdőn Cortez.
-9.b- vontam vállat.-Csak most értem haza, szóval a gólyatábor off. - nevettem.
-Mattnek is. - bólintott Cortez.
-Ki az a Matt? - értetlenkedtem.
-Az öccse. Most költözött haza Amerikából. - szólt bele Dave.
-Akkor vele már találkoztam. - nevettem. - Na megyek. - nyitottam ki az ajtót.
-De miért? - kérdezte Zsolti.
-Azért Ábel, mert ad1 fiú buli. Ad2 ki kell pakolnom otthon. - fintorogtam.
-De nem muszály, menned. - mondta Cortez.
-Te Cortez, nem... - jött belém, hátulról Matt. Én majdnem életem, de elkapott.
-Bocs Ciklon. - mosolygott rám.
-Ciklon? - néztem rá kérdőn.
-Ciklon. - bólintott.
-Na akkor megyek is. Sziasztok. - intettem. Amikor hazaértem, segítettem anyának vacsit csinálni.
-És milyen volt Cortezélnél?-nézett rám sejtelmesen.
-Jó. Nagyon jófejek. És az egyik osztálytársammal is találkoztam. - pirultam el.
-Tényleg? - kérdezte anya? - Ki az? - faggatott. - Tudtommal egyikük sem bukott. - gondolkodott tovább.
-Nem is. Cortez öccse lesz az osztálytársam. - pirultam el.
-Ó... És mi a neve, a lovagunknak? - bökött oldalba anya.
-Nem a lovagunk, de Matt. - vontam vállat.
-Akkor nem lovagunk Matt, azt hiszem itt van. - mutatott, az ajtónkra.
-Szia anya! - lépett be Ricsi, a konyhánkba, az Antai-Kelemen klánnal együtt.
-Sziasztok. - mosolygott anya.
-Hello. - intettem, a bazi nagy késsel a kezembe.
-Ma itt aludnának C-ék. Szabad? - kérdezte Ricsi.
-Persze, de ott voltál náluk fiam. Miért nem maradtatok? - értetlenkedett anya.
-Mert Reb meg itt van, és nem akartam egyedül hagyni. - nyomott egy puszit Ricsi anya arcára, és egy chipset megfogva felindult.
-Majd gyere Reb. - mondta Ricsi, és már el is tűntek.
-Szóval ő, nem a lovagunk Matt. - vigyorgott anya.
-Igen. - bólintottam.
-Na menj, befejezem egyedül- biccentett, az emelet felé.
-De...
-Menj már! - kuncogott anya, és a kezembe nyomott, egy adag salsa szószt. Én csak kérdőn rá néztem.
-Ricsi és Cortez szeretik. - vont vállat. Ricsi ajtaján belépve, hatalmas kupi, és 3 fiú fogadott.
-Hoztam salsát. - emeltem meg a kezembe tartott tálat.
-Kösz Ciklon. - vette ki a kezemből a tányért Matt.
-Szívesen. - huppantam le Cortez mellé.
-Játszol még fifát?- kérdezte Ricsi.
-Ez kérdés? - nyújtottam, a kezem a kontrollerért.
-Ki állsz ellenem? - kérdezte Cortez.
-Csapassuk. - ropogtattam meg az ujjaimat. 5 meccset játszottunk, amiből 3 nyertem.
-Te tuti, hogy lány vagy? - fogta meg Cortez a homlokomat.
-Asszem igen... Ricsi, mit gondolsz?
-32 db Barbie volt, a szobánkban, amikor 4 évesek voltunk. Lány. - bólintott. Fogalmam sincs mikor, de elaludtunk.

Pósa Rebeka, az SzJG-benDonde viven las historias. Descúbrelo ahora