Egy lány jinchuuriki

16.

Kiba szemszöge:

Kimentünk és lementünk a pincébe, ahol egy üveg fallal találkoztunk, ami a kihallgató terem bejárata volt. Már várt minket Hurizen-san, a 3. hokage. Én odaadtam Nagominak a férfit, kit bevonszolt a terembe, ráültette az ottani székre, és a lábát valamint a kezeit a székhez kötözte 1-1 chakra elszívó kötéllel fütyülgetve. Ekkor Danzo-san gyorsan becsukta a kihallgató szoba ajtaját, így mi újra hallottuk az ottani motoszkálást. Ekkor kinyitódott a pince ajtaja, és belépett rajta Sakura és Sasuke, akik nem értették, hogy miért hozta őket ide Shizune. Mikor mindketten meglátták Nagomit, azonnal odafutottak az üveghez.

–Mi történt itt? Miért van ott Nagomi? És miért véres?! És miért van benne két kés?!-háborodott fel Sasuke. Még soha sem láttam ilyennek őt. A mindig komor és szótlan Sasuke, most aggódik valakiért? Elég érdekes...

–Nagomi nemrég ölt le egy egész bérgyilkos klánt, ezért véres, valamint most fogja kihallgatni a vezért. Azért hivattunk ide titeket, hogy megnézzétek, milyen Nagomi másik oldala. Már történt egyszer ilyen, de ott teljes mértékben elutasították őt. De eddig Kiba, Ino, Choji és Shikamaru nem utasította el-nézett ránk. Sakura és Sasuke ledöbbentek, de beleegyeztek. Sasuke odament az üveghez és rátapasztotta az egyik kezét. Ekkor Nagomi közelebb ment a falhoz, ahol Sasuke állt, és ugyanoda tapasztotta a kezét, ami nagyon fura volt, mivel belülről nem lát minket.

Sasuke szemszöge:

Ott állt előttem véresen, de ez nem zavart. Egyáltalán nem. Belenéztem a gyönyörű szemeibe, amiben keserűséget és egy kicsi félelmet (?) véltem felfedezni. Kezével egy kicsit megkaparta az üveget, majd szomorúan kérdezett nem nézve rám.

–Biztos maradni akartok?-kérdezte keserűen.

–Biztos-mondtam halkan úgy, hogy csak ő hallja. Nagomi nagyot sóhajtott, majd odament az ájult férfihez, akit azt hiszem Inusha-sannak hívtak. Kihúzta a hátából a késeket (amiket az asztalba döfött), majd a két mély seb magától összefort, szemmel láthatólag, ami elképesztő volt. Sakura mindvégig mellettem állt, és egy kicsit elmosolyodott. Ránéztem egy ,,most mi van?" tekintettel, de ő csak kuncogva megrázta a fejét. Nagomi kivett a fegyvertárolójából egy erős kendőt, amivel megtörölte véres arcát és karját, majd szintúgy a tartóból elővett egy kisebb tekercset, amit kiterített az asztalra. Ezután levette kesztyűit, amit szintén az asztalra tett.

–Akkor kezdem-tette csípőre a kezét, majd teljes erőből megütötte egy bizonyos ponton Inusha szívét, aki egyből felébredt. Mikor felébredt elsőnek megijedt, aztán dühös lett, végül elmosolyodott. Ezt Nagomi figyelemmel követte.

–Szóval elrabolt az apám gyilkosának lánya, milyen irónikus...-kezdte mézes-mázas hangon. Nagomi megrázta a fejét, majd egy félkört tett Inusha-san körül, így a hátamögé került, és megtámaszkodott a szék háttámláján.

–Ezt már megbeszéltük, de mindegy. Elsőnek az apád támadt, az én apám védekezésből támadt vissza, hogy ne essen baja az anyámnak. Viszont az elég furcsa, hogy csak te tudod azt, hogy én Minato lánya vagyok, de mindegy-mondta, majd újra szembekerült a férfival. –Szerintem meg az az irónikus, hogy mindkét fiad...hát hogy is mondjam...: Ichita meg akar szerezni magának, Ichigo pedig folyamatosan le akar kapni az ajkaival-számolta az ujjain. Erre a mondatra dühös lettem, de kívül nem látszott. Nem tudom, miért..., de nem foglalkoztam vele. Mellettem Kiba is dühös lett. Ekkor Inusha-sannak kikerekedett a szeme ezek hallatán, majd Nagomi folytatta.

–De ez most nem lényeges, csak közöltem veled a tényeket. Nos Inusha-san...-váltott komolyabb hangra-miért pont az Akatsukival kellet szövetséget kötnöd?-kérdezte. Erre a férfi meglepődött, de el is vigyorodott közben.