- Tord! A fenébe is!
- Visszaadom, ha veszel nekem új Mangákat!
- Dehogy veszek én neked olyan mocskokat!
- Márpedig ha elégeted, akkor igen is tartozol nekem vele! Komolyan! Ki az, az elmebeteg állat, aki elégeti a hentait?!
- Az, aki nem a nap huszonnégy órájában pornót néz!
- Hé!!
- Jaj, bocsi.. Sajnálom. Nem is, csak 26!
- Azok nem pornók!!
- Komolyan? - tettem csípőre kezem-szemöldököm felvonva, szemem lenézően félig lehunyva - Nem is próbálod megcáfolni, hogy ennyit nézed?
- Hehe.. - nézett oldalra.
- Haahj.. - sóhajtottam majd kimentem a szobámból. Majd csak megunja és lerakja Tommee medvémet.
- GYERE VISSZA!
- ESZEM ÁGÁBAN SINCS!
- MI LESZ A HENTAI-MAL?
- POR MARAD!
- DE... - rohant utánam...
Korábban:
- Jaahj.. - idegesen sóhajtottam mielőtt ismét kólámba kortyoltam. - Már megint veszekednek! Ezt nem hiszem el! - pihentettem ismét fejem karomon melyet meg a konyhaasztal támasztott.
- Hm? - nézett fel Matt a tükör mögül
- Hmm - morogtam - Gondolom nincs ötleted, hogy tudnánk leállítani őket!
- Miben? Kiket? - nézett értetlenül
- Ghh - orrnyergem kezdtem masszírozni (vagyis ott ahol kéne nekik lennie) - Tom-ék.. megint veszekednek! - ismételten röviden. Egy elcseszett papagájnak érzem magam. Pedig olyan jól indult ez a reggel. Minden életkedvem elveszik a sok veszekedésükkel és ez egyre rosszabb.
- Hmm.. - vakarta állát. Gyerünk Matt! Már csak benned bízhatok - Mi lenne, ha össze zárnánk őket! - mutatott mutató ujjával mintha egy siker jó ötlet kitörése történt volna.
- Az miben segítene? - kérdeztem hitetlenkedve elnyűtt arccal. Teljesen kezemre hagytam fejem támasztását minek következtében bőröm gyűrődött.
- Hmm.. - vakarta ismét állát a plafont nézve - Hát, ha nem tudják egymást megütni.. és el se venni mástól.. bármit is akkor nem lesz gond! - lelkesült. Heh. Szeretem Matt életkedvét. Mellette én is boldogabb vagyok.. kicsit.
- Rendben.. de hol találunk olyat amibe bele lehet..
- Van egy ötletem! - pattant fel. Elrohant. Megdöbbenve, értetlenkedve és kíváncsian lestem utána - Ez! - jelent meg újra egy egészen nagy dobozzal, aminek alján lyukak voltak.
- Ebből nem szöknek ki könnyen? - néztem szép kék szemeibe kételkedve - Ez kartonból van!
- Ne aggódj Edd! - nézett íriszeimbe - Ez sokkal erősebb! - vigyorgott szemeit lehunyva, kis pírral arcán. Heh...
Vissza:
- Azt mondtam hagyjál!
- De ezt akkor sem teheted! Elveszed valamim majd azt várod, hogy ezt csak úgy hagyjam? - jött felém én meg továbbra is csak lépcső irányába tartottam
- Kellett neked reggel piszkálni!
- Az csak vicc volt te..
- Leszarom! - fordultam felé mérgesen, de gyilkos pillantásán megdöbbentem
- Ezt nem úszod meg! - lépet közelebb mire hátráltam. Egy zsinórt éreztem lábamnál. Huzalok hangját és láttam a plafont, ahogy hátra kezdtem esni. Ösztönösen a komi után kaptam. Magammal rántva zúgtunk le a lépcsőn egészen egy kartondobozba, amibe így sikeresen bele szorultunk mivel esésünknél fordult és ránk billent. A karton teteje, amit be szoktak hajtani alánk került így saját súlyunk miatt nem tudtuk leemelni a tároló szerkezetet. Kinyitottam szemem, ami el is fehéredett. A kartonnak dőltem, ahogy ő is velem szembe. Egyik lába lábam fölött másik meg lábaim között. Az én lábaim a két oldalán húzódtak. Egyik a lába alatt másik meg lába és feje mellett a kartont tolva.
- Öhm.. - hümmögtem. Mindkettőnk arcán pír volt, de ő elmosolyodott. - Szá.. szálljunk le a kartonról és akkor ki tudunk szabadulni
- Nekem jobb ötletem van!~ - csúsztatta lábát fenekem alá.
- M.. mi.. mit csinálsz? - kérdeztem közben ő meg közelebb hajolt és bokája megnyomta ott - ngh..
- Megbüntetlek!~ - súgta fülembe mire remegtem majd kezem mellkasára tettem és ellöktem, d kevés sikerrel hisz.. kicsi volt a hely.. - Megmondtam igaz? - telepedett vissza fülemhez - Ezt nem úszod meg!~ - suttogta mire ismét beleborzongtam, de amint nedves ajkai majd fogai fülemet kényeztették szemem kikerekedett és hangok hagyták el szám melyekre nem számítottam. Nyomása alul erősödött. Ujjai hátamon simultak. Kezével már nem támaszkodott így maradt a mellettem lévő lába és a mellkasa, amit testem tartott. A kis hely egyre szűkösebbnek és melegebbnek tűnt. A páratartalom nőtt és a lenti méret. - Rossz fiú voltál!~ - súgta majd nyakamra vándorolt. - Kicsi Tomiii~ - jelek kezdték nyakam festeni és nyála.
- Tho.. Thooord.. gh.. á.. áállj - nyögtem mire felkuncogott
- Ó ugyan már Tomi.. - harapott ismét nyakamba majd szívni kezdte
- Ngh.. hah.. ah..
- Ez te sem akarod! - hajolt el, hogy szemembe nézzen. Lehelete ajkaimat nedvesítették - Ismerd el! - vigyorgott. Lihegtem. Undorom-lenyeltem, szemem-lehunytam majd forró ajkaira tapadtam. Megdöbbenve nyögött majd szenvedélyesen visszacsókolt. Néha durván, de kellemes és élvezetes volt. Nyögtem lenti mozdulataimon és nyelve azonnal az enyémmel táncolt. Ő küzdött a dominanciáért, de én csak a felfedezésért. Ujjai lapockáimon majd bordáimon súrlódott. Közel ölelve próbálta csökkenteni a nem létező távot, ami létrejött mikor lihegve a levegőért elváltunk. Szeme fejet. Nyálunk összekötött.
- Heh.. - vigyorgott kinyújtott nyelvel - nem is rossz.. Lent is tartogatsz ilyen meglepetéseket? - kérdezte mire lustán, fáradtan vállat vontam - Akkor azt hiszem, kénytelen leszek kideríteni~ - duruzsolta majd nadrágom kezdte maga felé húzni.
- To.. Tord - pirultam el fényesen nagyjából visszatérve a mámorból. Ismét ajkaimra akadt abba nem hagyva mozdulatát. Karom nyaka köré fonódott mire a kartonnak dőltem teljes testsúllyal mire az meghajolt kicsit. A párásodott légkőr miatta alig éreztem a hideget, ami lett volna, de a karton deformálásánál kisebb szellő simította végig csupasz fenekem majd az ő keze. Hallottam övét. Hallottam mozdulatait, de amit éreztem.. nem tudtam koncentrálni. Nem tudom mi ütött belém, de hirtelen nem érdekelt semmit... Aztán éreztem, ahogy ott van.
- Tho.. - nyögtem ajkaiba.
- Ne aggódj Tomi baba.. - nézett szemeimbe - bármennyire meg érdemelnéd - vigyorgott - nem bántalak! - mondta mire pirulva morogtam - Óvatos leszek! - puszilta meg orrom (vaagyis ami ott lenne igen igen).
Éreztem, ahogy lassan becs
😣Uff nem pont egy ilyen perverzzel akartam befejezni ezt. Igen abba hagyom a wattpad-ra írást és úgy gondoltam kirakok majdnem minden morzsát is, amit alkottam eddig.. legalábbis amikkel talán lehet kezdeni is valamit. Ezt sose fejeztem be sajnos és már nem is fogom. Aki akarja hajrá. Senki sem akadályoz meg.
Hoi💜
