A vámpír hercegnője ✓

🥀17. Éj || Az elkezdődött háború🥀

Előző rész tartalmából: Elkezdtem forgatni a kardomat és a körülöttem lévő vámpírok mind meghaltak.

============================================================

Már a Nap is elkezdet felkelni. Szóval az egész éjjelt végig harcoltuk azokkal a vámpírokkal.

- Hé Mizuki! Miért van nálad egy kard? - kérdi Nanami.

- Ez a kard a két pisztolyom egyesült alakja.

- Azt meg hogy? - kérdi Hiro.

- Sajnos nem tudom.

- Hogy került hozzád? - kérdi Seiji.

- Láttam hogy nagyon fáradtak vagytok már, én pedig nem tudok segíteni neketek. Utána volt egy megérzésem, hogy ideje lenne a pisztolyomat elővenni. Fénylettek is mikor jobban megnéztem láttam, hogy rezonálnak egymással így össze érintettem őket és átváltoztak a karddá.

- Szóval a rezonálás miatt volt nagy fény körülöted amit láttunk. - mondta Nanami.

- Jobb lesz ha megmutatjuk az igazgatónak az új fegyveredet. - mondta Hiro.

- Egyetértek veled. Induljunk apához.

Ezek után elindultunk az igazgatói irodába, ahova kopogás nélkül mentünk be.

<Igazgatói iroda>

- Apa tudsz valamit erről a kardról?

- Ho-hogyan került hozzád?

- Akkor került hozzám, amikor bajban voltak a többiek én meg nem tudtam semmit csinálni.

- Tudod kicsim ez a fegyver is olyan erős mint a kaszád. De már évtizedek óta eltűnt.

- Apa ez a kard a Bloody Rose és a
Bloody Moon együttese. És nem tudom, hogy kellene szét szednem.

- Kicsim csak gondolj arra, hogy újra két pisztoly legyen. Ha ketté válik onnantól bármikor elő tudod hívni kard formába is őket.

Úgy tettem ahogy apa mondta és tényleg újra két pisztoly volt már a kezemben.

- Oké most újra gondolj arra, hogy kard legyen belőlük. - mondta apa.

Azt gondoltam és tényleg újra kardként voltak a kezemben. Én pedig megdöbbentem eléggé.

- Most már biztos, hogy te vagy a mesterük mert engedelmeskednek neked. Tudod kicsim édesanyád volt az akiről még tudok, hogy ilyen dolgokra képes. Úgy látszik ezt a képességét örökölted.

- Ez szép és jó de apától mit örököltem akkor?

- Ez egyszerű a gyorsaságát és az érzékelési képeségét. Te voltál a szemük fénye. Ahogy nekem is a szemem fénye vagy.

- Azt tudom hogy neked az vagyok. De akkor tőled mit "örököltem"?

- A nyugodtságomat és magabiztosságomat a harcok alatt.

- Értem. Akkor most mi lesz így a sulival? Mert bármikor ránk támadhatnak.

- A nappalisokat az óvóhelyekre viszük. Az éjjelisek úgy is fognak majd jönni hozzám a ma esti harcok miatt mert biztos, hogy érezték a vér szagot.

- Értem.

- Az éjjeliseket pedig nem tudjuk visszatartani a harcoktól, mivel ha úgy van úgy is harcolni fognak a mi oldalunkon.

- Rendben. Gondolom mi a Shadowhunters tagjai pihenünk és mi fogunk harcolni a megvadultakkal és a főnökükkel.

- Igen így lesz menjetek pihenjetek mind a négyen amíg tudtok.