19. Fejezet

2.7K 90 1
                                    

Charles szemszöge

Csütörtök reggel közösen edzésképpen futottunk, majd megreggeliztünk és a versenypályára mentünk. Ahogy leparkoltam a piros fekete versenycsíkos Scuderia Ferrari 488-asommal izgatottság futott végig a gerincem mentén. Ams hasonlóképpen érezhetett, mert ahogy kisegítettem az autóból fülig érő mosollyal pásztázta a környéket. A fotósok hada egyből megrohamozott minket és iszonyatos kattogtatásba kezdtek. Szorosan egymás mellett haladva gyors léptekkel mentünk a Scuderia Ferrari Motor Homeja felé. Előreengedtem a bejáratnál majd végigsétáltunk a folyosón és beléptünk az eligazítóterembe, ahol a vezetőség, a mérnökök, Seb és Kevin várakoztak.
- Char! – üdvözölt nagy örömmel Kevin
- Helló mindenkinek! – köszöntöttem őket mosolyogva
- Jó, hogy itt vagy. Minden rendben? – kérdezte tőlem Jock miközben kezet fogtunk és megveregette a vállam
- Szuperül vagyok. – a vigyort nem lehetett letörölni az arcomról
- Helló haver! – ölelt át finoman Seb
Hallottam fél füllel, hogy Amyt is üdvözölte a csapat. Pár percig még különböző kérdések záporoztak felém, mint például: Hogy érzem magam? Készen állok – e versenyre?
Mattia a hosszú asztal végéhez sétált és megköszörülte a torkát:
- Egy kis figyelmet kérek! – kiabálta túl a hangzavart – Köszönöm. Nagy örömmel köszöntünk titeket újra a köreinkben! Örülök, hogy felépültél Char! Ha bármi probléma van a hétvége során vagy úgy érzed még megterhelő a versenyzés, akkor Pascalt ültetjük be ismét az autódba.
- Remélem nem lesz rá szükség. Alig várom már, hogy versenyezhessek.
- Nagy örömmel halljuk. Térjünk rá a napirendi pontjainkra...

A megbeszélés után váltottam még pár szót Sebbel majd Amyvel sétálni mentünk a bokszutcába. Egymás mellett sétáltunk, miközben Amy ragyogó mosollyal pásztázta a környéket. Az újságírók szerencsére távolról készítettek rólunk csak fényképeket. Úgy éreztem, hogy minden lépésemet árgusz szemekkel lesik. Ams a megbeszélést követően leszerelte a Motor Home elé tóduló riportereket és közölte velük, hogy a szabadedzés után feltehetik nekem a kérdéseiket. Addig ne zargassanak! Nagy nehezen többszőri figyelmeztetés után nyugodtabb körülmények között sétálhattunk a bokszutcában. A távolban láttam, hogy két narancssárga felsős, sötétkék nadrágos alak közelít felénk.
- Char! – kiáltotta Lando
- Helló haver! – köszöntöttem ahogy közelebb ért. Átöleltük egymás majd kezet fogtam Carlossal is, miközben megveregettük egymás vállát.
- Sziasztok! – köszönt Carlos
- Sziasztok! – mosolygott rájuk lágyan Amy
- A szívbajt hoztad rám haver. Minden oké? – kérdezte tőlem Lando
- Jól vagyok.
- A telefont luxus felvenni mi? Szegény Amy a titkárnődnek is elmehetne. – mondta Lando
- Egy személyben vagyok a trénere, a titkárnője és a bejárónője is. – világosította fel őket nevetve Ams
- Készen állsz a visszatérésre? – kérdezte Carlos
- Ma majd kiderül. Olyan izgatott vagyok, mint az első versenyemkor. – vallottam be nekik
- Helló Char! Hogy vagy? – tette a vállamra a kezét Esteban
- Helló! Remekül. – öleltük át egymást
- Ránk ijesztettél haver. – tette a vállamra kezét Daniel majd rám vigyorgott, miközben átölelt – Jó kezekben voltál? – nézett Amyre
- Naná. Hisz ismeritek. – mosolyogtam rá Amyre
- Jól viselkedett Ams? – kérdezte tőle Daniel
- A képek arról tanúskodtak. – lökött oldalba Lando
- Párszor rá kellett pirítani, de nagyon jól tűrte.
- Úgy, mint a riporterekre? – kérdezte mosolyogva Esteban
- Nem, de néha nem bírt a seggén megmaradni és ilyenkor rá kellett szólni.
Kezdtem megszokni, hogy a 2017-ben versenyző pilóták szinte mindegyike ismeri Amyt és általában jól kijön velük, főleg azokkal a pilótákkal, akiket barátomnak is nevezhetek.
- Sziasztok! – csatlakozott Lewis és Valtteri is
- Helló! – köszöntöttem a két pilótát – Köszönöm még egyszer, hogy megmentetted a seggem. – néztem Lewisra
- Te is megtetted volna haver. Egyből mindketten kipattantunk a kocsiból és rohantunk kimenteni. Egyikünk sem várt a pályabírókra, de elmondások alapján jól tettük. Berobbanhatott volna a kocsi.
- Felkészültél a versenyre? – tűnt fel Max és Alexander
- Naná. – vigyorogtam rá a vetélytársamra
- Köszönöm neked is. Sokkal tartozom.
- Egyértelmű helyzet volt haver. Ha várunk berobban a kocsi. Sokat számított, hogy ott volt a glória.
- Az biztos. – értettem vele egyet
- Láttad a baleseted? – kérdezte Lando
- Párszor megnéztem. Láttam a kocsiról készült képeket is. A glóriából alig maradt valami, ahogy a kocsi többi részéből is. Kész csoda, hogy nem robbant be rögtön. Mikor indították újra a versenyt?
- Háromnegyed órával később a helikopter felszállásától számítva. – világosított fel Esteban
- Folyamatosan ment a rádiózás, hogy tudnak-e rólad valamit. Lewis és Max tudod pár információmorzsával szolgálni köztük a lényeggel, hogy túlélted. – fűzte hozzá Lando
- Mire emlékszel a balesetből? – kérdezte Valtteri
- Sok mindenre nem. Láttam, hogy Max elveszti az irányítást az autója felett, így falnak csapódott. Oldalra rántottam a kormányt, hogy kikerüljem így a szemközti falat találtam el. Éreztem, hogy elindult a másik irányba az autó. Még az rémlik, hogy pörög velem a kocsi. – magyaráztam.
Éreztem, hogy Amy megfeszül mellettem, így aggódva ránéztem.
- Srácok mi sétálunk tovább. Ams kíváncsi a pálya többi részére is. – raktam a hátára a kezem és utat törtem magunknak a fiúk között
- Később találkozunk! – kiáltotta Lando
- Oké!

Arrébb sétáltunk majd behúztam Amyt egy sarokba, ahol a kíváncsi tekintetek nem látnak minket. Magam felé fordítottam és a tenyerembe fogtam az arcát.
- Minden rendben? – kérdeztem tőle
- Bocsánat. – hebegte
- Emiatt ne kérj bocsánatot! – öleltem át szorosan
A mellkasomhoz bújt és addig nem eresztettem el míg a légzése egyenletessé nem vált.
- Még mindig sokk alá tudok kerülni a baleseted említésekor. Rémálmok gyötörnek néha és folyamat leperegnek előttem a karambol képkockái.
- Tudom manó. – simogattam megnyugtatásképpen a hátát
A lakásomban volt olyan éjszaka, hogy Ams kiabálásra ébredtem. Ilyenkor bementem hozzá és felébresztettem majd a karjaimba vontam. Lágyan ringattam addig, amíg a sírása alább nem hagyott. A karjaimban aludt el olyankor mindig. Szüksége volt mindegyikünknek a másikra. Neki abban, hogy fel tudja dolgozni a történteket. Nekem a felépülésben. Egymást segítettük ebben a pár hétben, hogy minél hamarabb túllendüljünk ezen a nehézségen.
- Jól vagy? – kérdeztem tőle és a szemébe néztem
- Most már igen. Köszönöm. – szakadt el az ölelésemtől
- Gyere sétáljunk! – mosolyogtam rá biztatólag
- Oké.

Visszamentünk a bokszutcába, ahol összefutottunk a többi pilótával. Mindegyikükkel váltottam pár szót. Örültek, hogy újra a köreikben vagyok. Együtt megebédeltünk Amyvel, akinek újra visszatért a jókedve. A szabadedzést követően hazamentünk átöltözni majd lesétáltunk a partra, ahol készítettünk fényképeket. Magával ragadt, ahogy önfeledten pörgött a naplementében a mólón. Elvarázsolt és egy másik világba kalauzolt, ahogy a parton futkározott mezítláb a homokban és a tengerhabjai csapdosták bokáját, ahogy a ruhája szállt utána úgy éreztem magam, mint egy átlagos ember, aki a számára leggyönyörűbb nőt nézi. Számomra ő jelentette a menedéket, a világot. Lassan kezdtem belátni, hogy beleszerettem. De azt is tudtam, hogy ez csak plátói lehet, mivel azzal mindent elrontanák.

Sziasztok!

Mai nap elkészült az írói instagramom amelyen a következő részekből idézet morzsákat is hozok.

Nyugodtan kövessetek be visszakövetlek a profilképem ugyanaz, mint itt wattpadon.
https://www.instagram.com/rikutokiki/

Meghoztam az új részt. 😊 Mit szóltok hozzá?

Mi a véleményetek Charles és Amy viselkedéséről?

Mit gondoltok a többi pilótáról?

Vigyázzatok magatokra és jó pihenést kívánok az őszi szünetre és kitartást kívánok mindenkinek!😊😘

Remélem, hogy tetszett nektek ez a rész, ha igen kérlek hagyj magad után egy kommentet ✉️ és vote-ot! ⭐Üzenhettek is számomra, amire ha időm engedi válaszolok

¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.

Remélem, hogy tetszett nektek ez a rész, ha igen kérlek hagyj magad után egy kommentet ✉️ és vote-ot! Üzenhettek is számomra, amire ha időm engedi válaszolok.

Imádtam az előző részeknél, hogy kisebb fajta beszélgetés kerekedett ki a kommentekből. Minden apró kis megnyilvánulásotokat kíváncsian várom! 😊 Köszönöm nektek! Remélem még lesz benne részem. 😊 😍 🥰 😘🤗

Sokat jelentene számomra ha tudnám a véleményeteket. 🥰😘

Hatalmas 🤗 és 😘 !

Sebesség vonzásában (Charles Leclerc fanfiction)Donde viven las historias. Descúbrelo ahora