Tartsd titokban!

Part 8

 Jól is tette, mert a következő pillanatban kopogtak és meg se várva a reakciónk egy kedves barátunk berontott az ajtón.......

Boldizsár nagy boldogan nyitott ránk, majd ahogy feltűnt neki mi történik kifele hátrált.
-Szóljatok ha felöltöztetek oké?-nézte folyamatosan a plafont. Megforgattam a szemem.
-Haladjál már kifelé-szóltam rá. Vigyorogva hagyott végre magunkra. Balázs azonnal felpattant és kulcsra zárta az ajtót.
-Ezzel kezdjük legközelebb-motyogta. Elmosolyodtam és felvettem a fehérneműim meg egy fehér pólóját. Felöltözött és mosolyogva nézett rám. 
-Mindig is tudtam, hogy az én ruháim sokkal jobban állnak neked-nézett végig csupasz lábaimon. Kinyújtottam rá a nyelvem és visszamásztam az ágyba. Magamra húztam a takarót ő pedig kinyitotta az ajtót. A barátaink egyszerre próbáltak bejutni az ajtón ami nyilván nem sikerült.
-Najo menj előre-sóhajtott Lina Hajnira nézve.
-Nem nem menj csak-engedte barátnőm maga elé. Természetesen egyszerre indultak el.
-Na hát nem lehet ide bejutni?-tört utat magának Boldi de beszorult a két lány közé. Balázzsal röhögve néztük a szerencsétlenkedésüket. 
-Mi lenne ha egyszerre egy ember menne be?-érdeklődött Emma ahogy hallottam a lehető legmesszebről.
-Nem mond hülyeséget-gondolkodott el Boldizsár. 
-Hát ez hülye-röhögtem. Nagy logikázások után végre mindenki bejutott az egy személynek szánt ajtón. 
-Na szóval. Arra gondoltunk, hogy felfedezhetnénk a várost-nézett körbe Zsanna majd letelepedett egy székre.
-Benne vagyok-bólintottam, Balázs pedig mint mindig egyetértett velem. Miután mindenki rendes gúnyába öltözött elindultunk. 
-Kávézó-csillant fel a szemem.
-Na megszólalt a koffein függő-vigyorgott Petra. Boci szemekkel néztem Balázsra.
-Üljünk be egy kávéra én is megkívántam-nézett le rám mosolyogva.
-Persze te is megkívántad mi?-lökte meg a vállát barátja vigyorogva.
-Az asszony kávét akar Boldi ne cukkolt az urat-nézett ránk szórakozottan Gyöngyvér.
-Le lehet szállni rólunk-fújtattam mosolyogva. Végül azért beültünk kávézni. Egy cappuccino után muszáj volt felkeresnem a mosdót és ajánlom mindenkinek mert ott beleütköztem egy olyan személybe aki életem végéig a legjobb barátom maradt. Épp kiléptem a fülkéből mikor egy lányba ütköztem.
-Ne haragudj-mosolygott kissé zavartan. Végignéztem rajta. Nem volt az a hű  de vékony hosszú barna hajának a vége vörösre volt festve és a beszédéből megítéltem, hogy magyar. 
-Semmi baj-rámosolyogtam. Már a kisugárzása nagyon szimpi volt úgyhogy folytattam a beszélgetést.-Bella vagyok.
-Alexa-szürke szeme felragyogott.
-Egyedül vagy?-döntöttem oldalra a fejem.
-Most épp igen-elhúzta a száját.
-Nálunk van hely az asztalnál...ha gondolod-próbálkoztam nem kínosnak tűnni.
-Nem akarok zavarni tényleg-mentegetőzött.
-Nem zavarsz gyere nyugodtan. Te itt élsz egyébként?-érdeklődtem.
-Itt a kávézóban?-nevetett fel.
-Jajj nem úgy értem ebben a városban? Itt külföldön?-kuncogtam zavartan. Jézusom de kínos vagyok. Mentségemre legyen szólva ő is az.
-Ja nem dehogyis. Téli szünetbe mindig meglátogatom a nagymamám aki itt él kint-magyarázta.-És te?
-Mi a többiekkel csak úgy kijöttünk a téli szünetbe itt töltjük a karácsonyt egy termál fürdőben talán még a szilvesztert is aztán megyünk is haza-fejtettem ki neki,hogy pontosan mit keresünk itt. Bólogatva hallgatott. Az asztalunkhoz érve azonnal meghallottam Boldi hangját.
-Ő ki?-kérdezte nem túl kedvesen.
-Ő Alexa. Lexa ő Morgó-mutattam morcos kedvében lévő barátomra.
-B nem kell gúnyolódni-nézett rám idegesen. 
-Csak morci vagy-öleltem át hátulról. Bemutattam a többieket akik azonnal nagyon kedvesek voltak új barátnőmmel. Balázs ölében ülve játszottam a kávémhoz kapott kanállal mikor Boldizsár felállt.
-Akkor mehetünk?-nézett körbe. 
-Ne legyél se**fej-szólt rá barátnője.  Boldi beletörődött, hogy Alexa ígyis úgyis velünk marad, így innentől kezdve nyugodtan telt a napunk. Este felé elváltunk Alexától és visszamentünk a szállásukra. Csak bedőltem az ágyba és miután érzékeltem, hogy Balázs is mellettem van elnyomott az álom.