Tartsd titokban!

Part 7

Majdnem fél év telt el. A suli baromi unalmas, a munka úgy ahogy elmegy. Megcsináltam a még nyáron elkezdett jogsim és egy kis, használt trabantot vettem. Imádom, de ha elég pénzem lesz egy '67-es Chevrolet Impalára azonnal eladom. Kingával megbeszéltem a dolgokat, Emmával pedig egyre több időt töltök. Izgatottan keltem ki az ágyból jóval az ébresztőm előtt. Forró vízzel lefürödtem majd bekukkantottam a szekrényembe. Végül egy hosszú ujjú matróz csíkos pólót vettem fel, amit betűrtem a fekete sokzsebes farmeromba. Mielőtt a nadrág leesett volna rólam becsatoltam az övem. Soha nem voltam az a vékony alkat, de a duci se, viszont mikor Kingával nem voltunk jóban nagyon durván lefogytam. Azóta lett egy rendes alakom, de vékonyabb lettem mint régen, így minden ruhám leesik rólam. Emma passzolja át nekem a ruháit, de azok meg hosszúak rám. Sajnos alacsonynak születtem. Felkaptam a táskám és lesiettem. Az angyal, akiről mindig álmodok már a pult mögött ült, amire most épp én hajoltam rá.
-Jó reggelt-mosolyogtam rá.
-Neked is. Reggeliztél?-nézett fel rám. Megráztam a fejem, ő pedig felém nyújtott egy kakaós csigát és a tízóraim.
-Istennő vagy-kezdtem el letekerni a csigát.-Mindent bepakoltam, fél 4-re itthon vagyok. Ooo és Kinga lemondta. Az anyukája nem engedi el-hadartam. Ez az utolsó nap a suliba, holnap téli szünet mi pedig elmegyünk egy termálfürdőbe. Persze nem mi ketten. Jön Boldi, Balázs, Zsanna, Petra, Gyöngyvér, Lina és Hajni. Meg persze én és Emma. Riettát nem engedi el Derek. A barátja és írtó cukik együtt. Kinga meg Rebeka miatt nem jöhet. 
-Okés-bólintott. A pultra ráfeküdve öleltem meg. Egy fekete szőrcsomó dörgölőzött a lábamhoz. Mosolyogva hajoltam le, hogy megsimogassam. Felugrott a lábamra és megnyalta az arcom.
-Lucifer viselkedj-szólt rá Em.
-Hagyd csak-nyomtam puszit a kutya orrára. Letöröltem az arcom és kisiettem. Beültem a kis trabimba és már el is indultam. Nem sokkal később leparkoltam a suli előtt. Kiszálltam és már az épületben is voltam. Felrohantam a lépcsőn és beléptem a termünkbe.
-Férjuram!!!!-ordítottam át a termen a helység legvégében lévő Balázshoz,aki azonnal felkapta a fejét.-Fázom-léptem mellé.
-Én is-vágta rá.
-És? Ha a feleséged fázik kötelességed neki adnod a pulcsid-néztem fel rá.
-Ki hazudta ezt neked?-vigyorgott. Ütlegelni kezdtem,amire nevetve megadta magát. Levette a fekete Adidas feliratú pulcsiját ami a következő pillanatban már rajtam volt. Na igen. Balázzsal nagyon megváltozott a kapcsolatom. Egy buliban felelsz vagy merszezésnél feleségül vett és nagyjából ott kezdődött minden. Ez kb három nappal volt a Kingával való történtek után. Azután amolyan barátság extrákkal lett a kapcsolatunk. Igen,jóra gondoltok. Ezt nyilván a baráti körünk tudja másnak meg nincs köze hozzá. 
-Na akkor tisztázzuk. Én viszem Zsannát, Petrát és Gyöngyvért te pedig Emmát, Balázst, Hajnit és Linát ugye?-lépett mellénk Boldi és rám nézett. Bólogattam. Miután megszólalt a csengő elfoglaltuk a helyünket. Beültem Balázs mellé és elfeküdtem úgy, hogy a fejem az ölében legyen. 
-Van hiányzó?-hallottam meg a tanár  hangját. Az osztály egy egyöntetű nemmel válaszolt. 
-Jegyzetelj már nekem is-néztem fel Balázsra, aki lenézett rám. A hasamra simította a kezét.
-Szerinted én jegyzetelek?-érdeklődött szórakozottan.
-Ahjjj te nyomi-húztam le a padról a füzetem és szerencsétlenül írni kezdtem. Balázs röhögve vette ki a kezemből és tovább jegyzetelt helyettem.-Olvashatóan-szóltam rá.
-Még valami Drágám?-nézett le rám. Megráztam a fejem és a pulcsija csuklyáját felhúzva lehunytam a szemem. Suli után hazafuvaroztam drága férjem, megvártam míg bepakol a kocsiba majd visszaindultunk Emmához. Odaérve átpakoltunk Em gyönyörű matt almazöld BMW 318d-jébe. Összeszedtünk mindenkit és elindultunk. Az út baromi unalmas volt. A határon átérve félreálltam. Boldizsár mellém állt, lehúztam az ablakot és megütögettem a kocsi ajtaját.
-Kocsis!!-kiabáltam át. Lehúzta a felém lévő ablakot és kérdőn nézett át Zsannán.
-Verseny a szállásig?-vigyorogtam.
-Kihívás? Hát hogy tudnék ellenállni neki?-kacsintva felhúzta az ablakot. Követtem tettét és egyszerre indultunk el csikorgó kerekekkel.
-Bella megkérhetnélek, hogy ne tedd tönkre az autóm?-érdeklődött Emma a hátsó ülésről. Balázs mosolyogva simította combomra a kezét.
-Nyugi-tapostam a fékbe a kanyarnál. A GPS-nek hála (ami rövidebb utat mutatott) pár perccel Boldi előtt faroltam be a parkolóhelyre a szállásunk előtt. Kiszálltunk és megvártuk őket. Mikor végre leparkoltak mellénk az első dolgom volt versenytársam orra alá dörgölni vereségét. Ahogy megláttam a szállásunk úgy tarkón vágtam mind a két fiút, hogy előrebukott a fejük.
-Idióták. Ki fizeti ezt?-mutattam a konkrét kastélyra. 
-Anyám-vágta rá Boldi.
-Vadbarom-motyogtam. A szobák hatalmasak voltak, ahogy az egész hely is. Oké, hogy Boldizsárnak gazdagok a szülei, de hogy ennyire? 
-Na akkor van egy három és két két személyes szoba. Én tuti Zsannával alszok kettesbe és szerintem mindannyian jobban járunk ha ezt a kettőt is kettesben hagyjuk-mutatott Boldi rám és Balázsra. Mi csak vigyorogva néztünk össze. Egyet kellett értenünk vele. A többiek gyorsan elosztották, és elfoglaltuk a szobákat. Balázsnak első dolga volt az ágyra ugrani.
-Ez puha-állapította meg a matracon ugrálva.
-És ez neked jó vagy rossz?-érdeklődtem ledobva a cuccaim.
-Amíg itt vagy a padló is jó-lépett elém és a derekam átölelve közelebb húzott magához.
-Valóban?-néztem fel rá megnyalva a szám. Átöleltem a nyakát ezzel még jobban hozzásimultam. 
-Valóban-nézett le ajkaimra.
-Azért inkább maradjunk a kényelmes....puha.....ágynál-húztam az agyát lassú beszédemmel. Tudtam, hogy ezzel csak felhergelem. Vigyorogva húzódott el amolyan "kölcsön kenyér visszajár" pillantással. Na neem. Nem adom meg neki az örömöt. Beharaptam a szám, ahogy végignéztem rajta. P****ba. Naná, hogy nem sikerült ellenállnom neki. Meglöktem a mellkasát, ő pedig a lendülettől megadva magát dőlt az ágyra. Fölé másztam, de mint mindig most is azonnal fordított az erőviszonyokon és fölém magasodott. A ruhák lekerültek és szerintem ez csak ránk, kettőnkre tartozik, hogy mi történt ez után. Órákkal később már a mellkasán pihentettem a fejem, ő pedig mosolyogva ölelte át a derekam, és ruhák híján a takarót húzta ránk. Jól is tette, mert a következő pillanatban kopogtak és meg se várva a reakciónk egy kedves barátunk berontott az ajtón.......

Elnézést, hogy hónapokig nem hoztam részt, de sok minden volt egyszerre és nem volt se ihletem se energiám. Pusziiii Babáim.