Ambivalencia: két ellentétes érzelem együttes megnyilvánulása.
Azt szeretném bemutatni nektek a könyvön keresztül, hogy bizonyos élethelyzetben, körülmények közt különböző emberek, hogy élik meg a fiatal felnőtté válást.
Vetkőztessük le a köntöséb...
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
°°°°°°°°
Tudod mikor éred el a felnőttkort?
Nos én sem vagyok biztos abban, hogy tudnék erre válaszolni. Sokkal komplexebb a válasz mint ahogy azt gondolnád. Mikor betöltöd azt a bizonyos kort? Nem hinném, nem kapsz hatalmas mindent megvilágító eszmeáradatot és nem világosodsz meg mint ahogy azt képzelted. Sokáig ezt hittem, de biztos nem így van. Azt hittem, hogy ha betöltöm a 19. életévem megváltozik minden és többet fogok érni, de nem érzek semmi változást. Minden egyhangú és ugyan olyan. A szellemi érettséghez vezető út rögös és nehéz. Elég sokmindent meg kell élned ahhoz, hogy azt mondhasd magadról, hogy felnőtt vagy. Nem elég, hogy megéld a nehézséget, helyén is kell kezelned azt. Egy rossz szó, egy rossz mozdulat és amit felépítettél teljesen a feje tetejére áll, ezzel kezdheted teljesen az elejéről az egészet. Amit felépítesz sok munka és pénz eredménye. Ha az idő pénz akkor a pénz is idő tehát az újra kezdés rengeteg időt fog igényelni. Sosem éreztem magam elég késznek befogadni a világot és átadnom magam neki. Rettegek az ismeretlentől. Rengeteg kérdés merül fel fiatal fejemben. Vajon készen állok? Sikerül? Egyedül biztos nem. Elnézve a társadalmunkat nagyon sok háztartást ketten tartanak rendben. Ha két ember fizetése elég ahhoz, hogy megéljenek akkor elég rosszul állok hisz mellettem nincs senki sem.
Emlékszem első osztályban tele voltam ambíciókkal, elképzelésekkel, álmokkal a jövőt illetően, de most nem érzek késztetést se ahhoz, hogy színész, se ahhoz, hogy tűzoltó lehessek. Pedig milyen szép álmok voltak, melyek nemes egyszerűséggel foszlottak szét, és csak annyi történt, hogy érettebb lettem és rájöttem, hogy ezekből nehezen fogok tudni megélni, vagy nehézkessé teszik az életem. A célom az, hogy boldog lehessek. Akkora kérés ez? Szembe kell néznem a múlltal és azt mondanom neki, hogy bocsi egy másik életben talán össze jöhetnek az álmaim. Sokaktól hallottam, hogy mennyire jó felnőttnek lenni, mert akkor szabad leszel, azt teszed amit akarsz és senki sem szólhat rád. Egyszóval a magad ura lehetsz. Nem akarok a magam ura lenni, akkor felelősséget kell vállalnom mindenért amit teszek. Magamnak kell megoldanom mindent és se anya, se apa nem lesz ott, hogy megmondja nekem, hogy mit tévő legyek az adott szituációban. Hamár szülők, már elképzeltem ahogy haza megyek a párommal és kérdezősködnek a családalapításról, ház vásárlásról én pedig megszeppenve nézek velük farkas szemet és húzom a szám majd nehezen kinyögöm, hogy még csak fel sem merült bennem ez a kérdés. Ekkor pedig majd megkérdezem magamtól, hogy ki vagyok és mégis mi a fenét akarok az élettől?
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
