*Flóra szemszöge*
1 éve.
Ma van 1 éve, hogy az életem teljesen felfordult.
Felixszel azóta nem beszéltem és hiába tagadom, nagyon hiányzik.
Rengeteg estét töltök el azóta is sírva, hogy mennyire szar lett így az életem.
Azon kívül, hogy szereztem magamnak egy barátot, semmi sem volt jó ebben az évben.
Jenoról jut eszembe, hogy sikerült össze hoznom Jaeminnel. Egyébként tök könnyen ment, mert Jaeminnek is bejött Jeno, csak fosott elmondani neki. De jöttem én és összehoztam őket, amit azóta is hajtogatnak nekem, hogy milyen hálásak érte. Remélem sokáig fog tartani a kapcsolatuk és nem fognak úgy járni mint én és Felix.
*Felix szemszöge*
Chan szabadságot kapott ezért lebeszélte velem, hogy eljön hozzám Magyarországba, aminek rohadtul örültem. Azt mondta, hogy már nagyon kíváncsi és nem bírja kivárni, hogy ide érjen, pedig már a repülőn van, ami lassan megérkezik.
Én már itt várom őt a reptéren egy fél órája. Nagyon izguluk, de nem tudom, hogy miért.
Már majdnem elaludtam ahogy vártam Chanra, de pont akkor szólalt meg a bemondó, hogy megérkezett a gép.
Egyből magamhoz tértem és elkezdtem szaladni a géphez.
Össze-vissza keresgéltem Chant, mikor valaki megfogta a vállam, mire ijedten fordultam meg és Channal találtam szembe magam, aki nagyon vigyorgott.
-A szívinfarktus kerülgetett Chan- mondtam miközben a szívemhez tettem a kezem.
-Neked is szia-mondta, majd megölelt amit egyből viszonoztam.
-Hiányoztál.
-Te is nekem-mondta miközben megsimogotta a buksimat.
-Na gyere mert a végén lekéssük a buszt-mondtam miközben eltoltam magamtól.
-Mióta érdekel téged az, hogy késünk e vagy sem?-kérdezte miközben elindultunk.
-Tanultam...
-Flórától-fejezte be a mondatomat, mire bólintottam.
-Igen, tőle-mosolyodtam el szomorúan.
-Azóta nem beszéltetek?
-Nem. Elcsesztem az egészet Chan, nem tudom mit kéne tennem.
-Egyszerűem csak írj neki. Hidd el, hogy vissza fog írni és kifogtok békülni.
-De ha még ki is békülnénk semmi sem lenne olyan mint régen, mert találkozni nem nagyon tudnánk, hisz nagyon messze is lakunk egymástól, meg ha egyszer-kétszer találkoznánk az mégfájdalmasabb is lenne.
-Arra nem gondoltatok, hogy összeköltözhetnétek? Mindketten dolgoztok, tehát eltudnád élni.
-Ezen már én is gondolkodtam, de a nagyszülei kétlem, hogy megengednék. Max akkor mikor befejezte a sulit, de addig még van két év.
-Hát akkor tényleg nem tudom mit kéne csinálnotok. De abban biztos vagyok, hogy ha ráírsz meg fog bocsájtani neked. Nagyon szeret téged, nem hinném, hogy nem írna vissza.
-És mi van, ha talált magának valakit?
-Kétlem. Igaz régen beszéltem vele, de nem hinném, hogy változott volna az érzése irántad.
-Lehet igazad van-majd megálltunk a buszmegállóba, ahova pont akkor érzekett meg a busz, így egyből feltudtunk szállni.
Az ablak mellett foglaltam helyet, mellettem pedig Chan.
Egyből kifelé kezdtem el bámulni az ablakon, mikor megláttam egy ismerős alakot. Mikor a busz felé fordult akkor láttam meg, hogy ki az.
Flóra volt az.
Ő is észre vett engem, én pedig észre vettem, hogy mellette van egy srác.
Rohadtul féltékeny lettem és ezt ő is észre vette.
A buszunk elindult, én pedig inkább Chan felé fordultam.
-Mi a baj Lix?-kérdezte.
-Ezt most miért kérdezed?
-Először is látszik rajtad az idegesség. Másodszor ökölbe van szorítva mindkét kezed-erre egyből gyengítettem a kezem szorításán-Mi történt?
-Láttam Flórát...-erre meglepődött arcal nézett rám-És volt vele egy srác.
-Biztos csak egy barátja-próbált nyugtatni.
-Nem hinném.
-Talán megcsókolta vagy miért gondolod ezt?
-Nem, nem csinált semmit. Egyszerűen csak érzem.
-Akkor lehet rosszul érzed. Amíg nem tudod mi az igazság, addig ne idegeskedj, mert attól nem lesz jobb-erre kifújtam a levegőmet.
-Rendben, nem fogok idegeskedni.
*Flóra szemszöge*
-Kit láttál Flóra?-kérdezte Jeno.
-Felixet.
-Mi? Hol?
-A mellettünk lévő buszon volt. Ő is észre vett engem, az az minket.
-Engem is?-kérdezte felvont szemöldökkel.
-Nagyon figyelt téged, úgyhogy szerintem igen.
-Szerintem féltékeny volt.
-Nem is tudom-hajtottam le a fejem és kezdtem el rugdosni egy kavicsot.
-Ha nagyon bámult anélkül, hogy egyáltalán ismerne, akkor tuti az volt. Én mondtam neked, hogy tuti még mindig szeret.
-Ez nem azt jelenti, hogy szeret. Lehet most is éppen a barátnőjéhez megy.
-Ne gondolkodj ilyen negatívan.
-Én próbálkozom.
-Nem ezt veszem le a viselkedésedből. De most inkább menjünk-ragadta meg a kezem és kezdett el maga után húzni.
*Felix szemszöge*
-Felix írj már neki, könyörgöm-nyafogott Chan, miközben az ágyamon ültünk.
-Ajj nem is tudom Chris.
-Ha te nem írsz neki írok én-nyúlt, hogy elvegye a telefonomat, de még időben magamhoz vettem.
-Inkább írok én. Te még valami faszságot írnál neki.
-Mert te nyílván jobbat írsz.
-Pontosan.
Majd megnyitottam a messengert és kikirestem a névjegyzékemből.
Vettem egy nagy levegőt, majd megnyitottam a beszélgetést és azzal találtam szembe magam, hogy levagyok tiltva.
-Na írsz még ma?-türelmetlenkedett Chan.
-Letiltott.
-Tessék?-majd megnézte a telefonom, hogy igazat mondok e vagy sem-Hát ez fura, de akkor írj neki instán vagy smst.
-Oké.
Megynyitottam az üzeneteket remélve, hogy ott nem tiltotta le a számomat.
Szeremcsére itt nem voltam letiltva, úgyhogy írtam is neki.
Felix:
Szia Flóra.
Felix:
Nem akarok zavarni, csak szeretném, ha tudnád, hogy még mindig szeretlek.
Felix:
Nem léptem tovább és barátnőm sincsen.
Felix:
Ha te már nem szeretsz azt megértem.
Felix:
És ha együtt vagy azzal a sráccal akivel láttalak, akkor sok boldogságot.
Felix:
Ha te boldog vagy én is az vagyok.
-Nem hinném, hogy válaszolni fog-tettem le a telefonomat.
-Ha így állsz hozzá nem is. Mondtam már, hogy pozitívan gondolkodj.
-Ebben a helyzetbe nem tudok, ugyanis felkell készülnöm a legrosszabbra.
أنت تقرأ
𝕙𝕠𝕥 𝕔𝕙𝕠𝕔𝕠𝕝𝕒𝕥𝕖 (Felix ff.) ✔
أدب الهواة"-Lixie mondtam, hogy nem baj- tányér nagyságúra tágult a szemem mikor rájöttem, hogy mit mondtam. -Lixie...ez cuki- mosolygott. -Nem haragszol amiért ezt mondtam? -Nem, csak meglepődtem. Máskor is hívhatnál így" [BEFEJEZETT] ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ #11...
