Egy hét telt el a koncert óta. Anyáék elintéztek mindent. A suliban is elindult a pletyka miszerint kpop szenzáció leszek.Szerencsémre az utolsó évünk csak gyakorló év így nem maradok le semmiről és meg tudom írni majd a záró vizsgámat.Péntek délután már majdnem bepakoltam mindent amikor a családom bejött a szobámba és az arcuk hol szomorúságot, hol aggodalmat tükrözött. Szerintem most kezdik csak realizálni mi is történik...
Hajnalban a reptérre érve fogott el az idegesség. Mindenki sírt. Még Apukám is.
-Nyugodtan meggondolhatod magad, tudod?-szólt Apa visszanyelve a könnyeket.
-Köszönöm Apa!- mondtam, majd odafordultam Anyához és a húgaimhoz.
-Mindig, mindenről tájékoztass, rendben?
-Persze Anya!- öleltem meg, de a könnyei csak nem akartak eltűnni.
A húgaim kiskutya szemeit látva már én is elsírtam magam, majd őket is olyan szorosan öleltem ahogy csak tudtam.
A végtelennek tűnő repülőúton, végig gondoltam az életemet 2x is. Eszembe jutott a videó amit Kat barátnőm mutatott rólam a színpadon, hogy az idolok akikért rajongok szinte ugyanúgy el vannak tőlem ájulva mint én tőlük. Ekkor villantak be azok a fekete szemek amik engem páztáztak, majd mikor megtalálták az én szemet, megremegtek. Taeyong. Nem értem miért jutott eszembe. Egy kimondottan unszimpatikus embernek tűnik, de olyan mintha nem azt mutatná amit gondol... Nem tudtam a gondolatmenetem végére érni mert landolt a gépünk.
Iszonyatos gyomorgörccsel keltem fel és sétáltam le a gépről.
Mikor felemeltem tekintetem a földről, megláttam Markot hatalmas ordítás, nevetés és tapsikolás közepette felém rohanni. Ő lett azt hiszem az új legjobb barátom. Az elmúlt hetet végig chateltük és ő lett a személyes gardedámom és a legfőbb bizalmasom is.
Elmeséltem neki a legnagyobb titkaimat köztük a suli balhékat, az volt fiúmat és még sok mást is.
- Szia Csajszi!- mondta most már halkabban, mert látta hogy sokan figyelik.
-Sziaaa- válaszoltam hangomat elnyújtva a hirtelen jött megilletődéstől.
-Vedd fel a maszkot, azt hiszem társaságunk van. Erre gyere! - rángatott el egy titkos úton mire én is kiszúrtam tinilányok tömegét a bejáratnál.
Taeyong szemszöge:
-De nyúzott vagy tesó! minden oké?- hajolt fölém Yuta.
- Ma jön az a lány akit meséltem.- az idegesség pedig már a gyomromat mardosta.
-Nekem nem baj ha jön egy csaj. Nagyon rám férne! - sétált le a lépcsőn egy kaján vigyorral az arcán Johnny.
- Pláne ha meglátod milyen csaj!- mondta Lucas a szokottnál is mélyebb hangján, a hűtőben turkálva.
- Ez a lány fantasztikus és szuper dögös...
- És eszméletlenül tabu!- szólt Ten.
- Huuu pedig ezt látnotok kéne...Szexi!- ámuldozott Jaehyun Ekkor már a többiek is köré sereglettek és belebámultak telefonjába ahol gyanítom az Instagramját fürkészték, amit tegnap már én is végig görgettem, biztos ami biztos.
YOU ARE READING
You don't see this coming, huh? ( Taeyong nct ff.) BEFEJEZETT
Fanfiction-Nem tudtam hogy ennyire fontosak vagyunk neked! -mondta Taeyong nagyra nyílt tekintettel. - Amióta Koreába költöztem, első pillanattól kezdve ti voltatok velem, gondomat viseltétek, megnevettettetek amikor szomorú voltam és megvédtetek. Ezért tesz...