Egy Angyal Szárnyak Nélkül- BNHA ff

Egy angyal szárnyak nékül- Egy együtt töltött nap (part.2)

- Azt hiszed, hogy nem vesszem érszre?

-Miért?- kérdeztem meg magam. Meg fordultam és a mádik irányba kezdtem menni, de ő csak követet.- Meg kérhetlek, hogy ne köves?- álltam még, fordultam oda hozzá.

- Én is arra megyek.- mondta mosolyogva. Én csak szemet forgatva mentem tovább.- Mennyi is az idő?

-11:37 van. Oh! Nem vagy éhes?- kérdezte meg.

-Nem.- utasitotam el.

- Biztos nem ettél pár napja. Szereted a csirkét? Tudok egy nagyon jó helyet.- mondta miközben pár lépésre volt előtem. Hirtelen meg állt előtem, aminek nem örültem mert neki mentem. A szárnyinak.

-Ott van Hawks! Nézd!

-Meg vársz?- nézet rám. Én csak bolintotam és le ültem a legközelebbi padra és vártam. Nem sok rajongo volt ottan. Képet, aláírást kértek, néhányan még beszélgetek is vele. Ez itt a legalkalmasabb idő, hogy el szakadjak töle. De nem tudom meg tenni.
Pár perc múlva Hawks felém nézet. Én egy kicsit fel húzva a pulcsimnak az ujját, a csuklomra mutattam jelezve az időt. Ő csak bólintót, mondot nekik valamit és el kezdet menni. Miközben ment vissza nézet nem feltünön. El kezdtem követni. Miután be fordult a sarkon és követve én is, egy kis csendes utcán voltunk.

- Akkor csak jössz?- állt meg és mosolygot rám.

-Ugy látszik.- néztem el tőle, el menve mellete.

Ahogy mentünk el kezdet megint kérdezőskődni, hogy: Szeretsz enni? Szereted a csirkét? Volt már alkalmad enni valamit miközben el raboltak?.
Azok voltak a válaszaim:
-Lehet.(1. Kérdés)
- Nem tudom. Nem nagyon ettem még csirkét.
-...

-Itt vagyunk!- mutattatót boldogan egy kajáldára. Féleségre.
Nem bírtam normálisan meg nézni, mert Hawks meg fogta a kezem és el kezdet be huzzni. Próbáltam elenkezni de nem sikerült, mert Hawks erősebb nálam.
Ahogy be mentünk meg csapot a kaja illat, amitöl meg kordult a gyomrom.

-Hawks?

-Igen- fordult vissza hozzám.

-Szerintem, nem hős rucidba kellet volna jönnöd.- néztem rá.

- És miért nem így kellet volna jönnöm?- jött mosolyogva közelebb.

-Azért mert már mindenki minket néz.- mosolyodtam el gúnyosan. Hawks csak körbe nézez, és tényleg nagyából a fél kajálda minket nézet.

-Na, jó. Gyere.- huzzot magával egy üres helyre. Arra az üres hely huzzot, ahol az utcára nézö nagy ablak volt. Ott le ültünk és lehet, hogy vártunk valamire. Úgy ültünk, hogy egy más elöt voltunk.

-De most komolyan! Tényleg nem vagy éhes?- nézet rám mint egy kis gyerek szemmel.

-Tényleg nem.- néztem vissza rá komolyan. Ö csak fáradtan sóhajtót egyet, miközben nézte az étlepot. Egy nő meg állt az asztalunknál. Rá néztem a nőre aki csak mosolygot mintha muszály lenne. A nő nálam is fiatalabb, ahogy néztem. A fekete haja fel volt kontyolva, egy inget, szoknyát viselt. A szoknya felet egy kis kötény volt.

-Oh, Hawks! Üdv újra!- mosolygot Hawksra.

- Üdv neked is Emily.- mosolygot vissza a lányra. Én csak kifele néztem az ablakon.

-A szokásosat vagy még valami mást is kérsz?

- Hááát most egy sült csirkét is kérek a kávé mellé.- mondta. Én ezen egy kicsit meg lépődtem.

- Rendben!- írta fel a kis noteszba.- És önek?

- Én csak egy pohár vízet kérnék.- mosolyogtam rá.