Egy angyal szárnyak nékül- Első találkozás

454 26 2
                                    


├┬┴┬┴┬┴┬┴┤

Akane (21 éves) szemszöge:

Az utcákat jártam egyedül a sötétben. 3 éve sikerült meg szöknöm attól a banyától. Elöször azt hittem, hogy nehezebb lesz de igazán könnyü volt. Csak azt mondtam neki, hogy ki megyek ki szellöztetem a fejem. Még érdekes modon bele is ment. Katsumi nem iyen engedékeny. Lehet, hogy valamire készül.
A gondoltaimban merülve észre sem vettem, hogy volt valami, vagyis inkább valaki elöttem. Annak a valakinek neki mentem és hátra estem. Valami ottan olyan puha volt. Fel néztem, hogy mégis ki lehet az. Két piros szárny. Olyan ismerös . Hátra fordult és az egyik kezét nyújtóta felém.

- Jól vagy?- kérdezte. Elfogadtam a segítséget de arra nem számítottam, hogy erősen fel ránt.- Bocsánat erős voltam?- fogta meg a vállam.

- Igen, jól vagyok.- mondtam rá nézve. De ahogy néztem nem láttam a sötétségtöl az arcát.- Egy kicsit igen.

-Bocsánat, nem akartam.- mondta és el engedte a kezem és a vállam

- Hős vagy?- kérdeztem. Ez szerintem nem kellet volna.

-Igen, hős vagyok.- mondta mosolyogva.- Tán még nem hallotál még rólam?

-N-nem igazán.- néztem el a másik irányba.

-Akor, Hawks vagyok.- mutatkozót be.

Vissza emlékezés:

- Van egy hős. Akit úgy hívnak, hogy Hawks.- nézet rám Katsumi.- Akane, el kell, hogy kapd.

-Miért?- kérdeztem. Nem értetem, hogy miért kell el kapnom.

- Az utunkban áll!- mondta.- És már rólad is tud. Ami nem jó.- ült le az egyik székre. - Most ne nagyon járkálj az utcán, de maximum esténkét.

Vissza emlékezés vége:

Ő az. Katsumi róla beszélt. De most miért juttot eszembe Katsumi szavai?

-Hé!- lobálta előtem a kezét.- Figyelsz?- hajolt közeleb. Arany barna szemével probált szemkontaktus csinálni. Levette a sárga napellenző (vagy nem tudom.....) szemüveget és elmosolyodot.- Szép szeme....- nem birta befejezni, mert valaki le fogta háturol.

-Köszi Akane!- mondta egy ismerős hang.- Majdnem te kaptad el. 3 év kellet ehez, drága Akane?- kuncogot. Katsumi oda jött hozzám és meg paskolta a fejem. Ő magasabb mint én. Legalább van 170 cm, de én 167 cm magas vagyok.

- Te rohadt vén banya!- mondtam neki idegesen.- Odáig követtetek?!- néztem rá.

-Igazán jó helyszin.- mondta és át karolta a vállamat. Rá néztem Hawks-ra aki probált a szorításból ki szabadulni.

-Akor te vagy Akane?- nézet rám Hawks mérgesen. Én csak lahajtotam a fejem és bolintotam egyet. Be vitték a legközelebi sikátorban, hogy senki se lássa. Én velük menntem. De nem tudom miért, lehet hogy aggódtam érte? Nem tudom.....

Az a utca tuslágosan is csendes volt. Nem volt ott senki, ami az nagyon különös volt.

-Katsumi?- néztem rá.

-Igen?- nézet rám nagy mosolyal az arcán miközben fogta Hawksnak az egyik tollát.

-Ráncos vagy!- mondtam a csuklya alatt. Lehervadt a mosoly az arcárol és oda jött hozzám.

-Hogy volt merszed?!- mondta és le adott egy nyaklevest. Tarkomat fogva fordultam el a másik irányba. Hallotam egy nagy csatanást és mintha valami földre esett volna. Vissza fordultam és láttam, hogy Hawks eszméletlenül feküdt a földön.
Katsumi meg fogta a vállam.

Idő ugrás:

Egy nagy üres raktárban voltunk. Hawks a raktár közepén volt, ki kötözve egy székre.
Ahogy ott volt jobban meg néztem a kinézetét.
Átlagos magasságú, vékony és keskeny testalkatú férfi. A szeme arany barna, mert nem olyan rég láttam, két kis fekete háromszög van közvetlenül a könnycsatornái alatt, ami kissé hasonlít egy madár szemeire. Hullámos arany mintájú fekete inget visel, mint a hullámzás a tóban, amely felett barnás dzseki, magas gallérral, fehér szőrrel bélelt ujjak belső és mandzsetta. De most a barnás dzsekit nem viselte, így látszodot a kidolgozot izmai. Hamu szőke haja rendetlenül hátrafelé söpörve, néhány elülső csomó ívben a feje fölött. Nevezetesen vastag szempilláival, néhány halvány tarlóval az állán.

A dzsekije az egyik sarokban volt ledobva. Oda mentem és felvetem. Meg csapta orrom a férfi szaga. Iszonyatosan jó illata van! Ahol fel vettem a dzsekit egy piros toll volt alatta. Fel vettem és a zsebembe raktam. Ahogy néztem a dzsekit, két nagy rés volt rajta. Lehet hogy a szárnyai miatt kell oda.
Oda mentem az egyik dobozhoz, ahol Hawks-tól jobra van. Rá raktam a dzsekit és a tollat. És elindultam a kijárat felé, fél úton meg álltam és vissza fordultam a tollért.

-Inkább maradok.- mondtam magamnak. Le ültem az egyik dobozra és vártam mig fel nem kell.
Katsumiék el mentek valahová és rám bízták. Hogy ha fel kell, el fogom engedni. Nem érdekel Katsumi meg a csapata.

Pár perc múlva egy hangot hallotam.
- Hol vagyok?- kérdezte egy rekedt hang. Biztos fel kelt.

-Jól vagy? Hogy érzed magad?- mentem oda hozzá aggódva. Ő csak dühösen nézet rám.

-Hol vagyok?- kérdezte meg újra.

-Egy régi raktárban.- mondtam.

A képességemet használva egy éles, kis vízszintes tárgyat csináltam. Ijedten nézet rám.

-Nem akarlak bántani.- mondtam és el vágtam a kötélt.

- Miért segítesz nekem?- állt fel.

- Még én sem tudom. - mondtam elgondolkozva. Oda mentem a dzsekiért és oda adtam neki, amit ö meg köszönt. Hangokat és lépéseket hallotam.

-Vissza jöttek.- mondtam a kijáratra nézve.- Menj.

Hawks szemszöge:

- Vissza jöttek.- mondta a lány kijáratra nézve. Én csak körbe-körbe néztem egy ablakért.- Menj.

- Meg van!- néztem a kinyitót nagy ablakra.- Nem hagylak itt.- mondtam, fel vettem a lány és ki repültünk az ablakon. Nagyon könnyü, de miért? Olyan mintha nem is fognék semmit.

- Mi a neved?- kérdeztem meg a levegöben a lányt pár petc múlva.

-A-Akane.- mondta zavartan.- Le lehetne szállni?- furta a fejét a dzsekim belsö felébe.

- Persze.- mondtam és egy nagy épületre szálltunk le. Olyan épületre ahol le lehet menni.
Le tettem Akanét aki remegve még mindig belém kapaszkodot. Pár másodperc múlve legugolt.

-Végre.- puszilta meg az az épület padloját. Én csak kuncogtam rajta. Fel állt és rám nézet világok kék szemeivel. Világos barna haja hátra volt pántolva. Hó fehér böre és a szeme alat halványan látszodo nem alvás nyomai. Fekete pulcsija koszosan állt rajta, így nem láttam hogy duci vagy sovány-e. Rá néztem a lábaira amik formásak és szépek. Fekete, szakadt nadrág volt rajta. Fekete boka cipő volt rajta. Vissza néztem rá. El volt forditva az arca és mintha egy kis pír lenne ottan. Elmosolyodtam.

-Köszönöm, Akane.- öleltem meg.

Egy Angyal Szárnyak Nélkül- BNHA ffWhere stories live. Discover now