Menjünk

858 54 0
                                    


Nat, Pepper és Wanda csirkét készítettek így nem volt kérdés, hogy mindenki örömmel szedett a tányérjára belőle. Buckyval a vacsoránál szemben ültünk egymással és párszor egymásra pillantottunk tudva, hogy a vacsora után kettesben leszünk valahol.

Minél jobban ürültek ki a tányérok annál közelebb kerültem a randihoz. A gyomromban érdekes események vették kezdetét ha rá gondoltam és minél előbb beszélnem kellett erről valakinek.

- Wanda! - próbálkoztam fejben a boszinál.
Ő csak válaszul kérdőn rám nézett, tudatva ezzel, hogy hallott.

- Bucky vacsora után randira hívott - néztem rá félve. Neki több sem kellett a falat szinte egyből a torkán akadt és Clintnek meg kellett veregetnie a vállát, hogy meg ne fulladjon.

- Jól vagy kölyök? - nézett rá aggódva apa.

- Persze csak félre nyeltem- mosolygott rá Wanda és vissza fordult felém. Én csak egy sajnálom pillantás küldtem felé és próbáltam nem feltűnően mosolyogni.

- Igent mondtam neki - vallottam be és most már az ő arcán is egy mosoly játszott.

Vacsora után segítettem le szedni az asztalokat, addig a fiúk váltottak egymás között pár szót Buckyt is bele értve.  Nekem pedig addig legalább volt időm a lányokkal meg beszélni a ma estét.

- És hová mentek? - faggatott Pepper.

- Még nem tudom azt nem mondta - ismertem be és el raktam a tányérokat. 

- Át fogsz oltozni vagy így mész? - kerdzet Nat- Már egyre hűvösebb van kint és ha jól tudom most nyitják meg a vásárt is lehet oda visz.

- Nem tudom lányok, de nagyon félek és egyben várom is.

- Nyugi tökéletes lesz - fogta meg a kezem Wanda - ez női megérzés.

- Most pedig menj, mert a lovagod már nagyon erre felé pillantgat - lökött meg Pepper és igaza volt Bucky tényleg mindket figyelt.

A félelmemet le nyelve oda sétáltam a fiúkhoz és le ültem Bucky mellé.

- Mégis vissza táncolsz? - kérdezte egy csalódott mosollyal a száján.

- Dehogyis csak szólni akartam, hogy fel veszem a kabátomat és mehetünk felőlem- mosolyogtam rá biztatóan ő pedig megkönnyebbülni látszott.

- Rendben akkor tíz perc múlva a bejáratnál- mondta én pedig bólintottam és fel álltam mellőle. Mielőtt még vissza mentem volna a szobámba még el kaptam Pietro értetlen tekintetét ami köztem és Bucky között cikázott.

Gyosan be futottam a szobámba, igazítottam a hajamon és a sinkemen is, majd a szekrényből ki vettem egy fekete szövet kabátot aminek a nyak részét bunda borította. A ruhát úgy döntöttem, hogy magamon hagyom és vettem még fel egy térd fölé érő magassarkú csizmát. Még utoljára bele néztem a tükörbe és fújtam egy kis parfümöt magamra, majd meg indultam a megbeszélt helyre.

Ahogy egyre közelebb értem a bejárathoz már a tenyerem is izzadt az idegességtől. Nem akartam előtte oda érni de lassan sem mehettem, mert még a végén azt hiszi, hogy nem akarom. Szerencsémre ettől nem kellett tartanom, ugyanis már ott várt rám. Ahogy végig mértem feltűnt, hogy rajta is egy fekete szövet kabát volt ami piszok jól állt neki így rövid hajjal. A fém kezére egy fekete kesztyűt húzott, hogy ne legyen feltűnő.

Mikor oda értem ki nyújtotta felém a kezét én pedig bele helyeztem az enyémet. Bele nézett mélyen a szemembe és a szájához emelve csókot hintett a kéz fejemre.

- Hölgyem - mondta miután el engedte a kezemet - ön gyönyörű.

- Köszönöm uram- mentem bele a játékba - ön is remekül fest.

Eddig bírtuk, mert mind a kettőnkből ki tört a nevetés.

- Mehetünk? - kérdezte és ki nyitotta előttem az üveg ajtót.

- Igen - mondtam és ki sétáltam a hideg levegőre.

Unexpected Love ( Szünetel) حيث تعيش القصص. اكتشف الآن