Unattainable | solangelo royalty au (fordítás) /BEFEJEZETT/

Tizennyolcadik fejezet

Nico's POV 

- Valószínűleg most utál, gondolom - sóhajtok kedvszegetten. - Ostoba vagyok...

- Látni akar - mondja Bianca lágyan, a keze a karomra simul, gyenge próbálkozást téve, hogy kényelmesebb légkört teremtsen. - Szerintem tetszel neki.

- Esélytelen - rázom a fejem.

Bianca úgy tűnik, mint aki még mondani akarna valamit, de a kopogás az ajtón megszakítja. Felállok és kinyitom, mire egy lány köszönt. Egy kicsit magasabb, mint én, vékony, sápadt és szeplős. Rövid, hullámos, kócos haja van, és csillogó, kék szeme.

- Bianca hercegnő itt van? - a hangja udvarias. Biólintok, Bianca pedig mögém lép.

- Thalia! - kiált fel. A lány elmosolyodik, majd Bianca hirtelen megragadja a karját, behúzza, a lány pedig meglepetten nyikkan fel. Becsukom az ajtót és nekidőlök, hogy összefonjam a karjaimat.

- Nico, ő itt Thalia. Thalia, ő az én kisöcsém, Nico - mutat be minket gyorsan.

- Örülök, hogy megismerhetlek - mosolyog halványan Thalia. A nővérem meglöki:

- Hagyd el! - sóhajt irritálóan. - Utálom látni, hogy megjátszod az engedelmes kis szolgálót!

- Igenis, asszonyom - veleli viccelődve. Bianca sóhajtva forgatja a szeméd, de halványan mosolyog.

- Bianca sokat mesélt rólad - fordulok Thalia felé. Bianca arca kipirul, Thalia pedig elégedetten elvigyorodik.

- Oh, valóban? - ugratja, Bianca pasit próbál mérgesnek tűnni, de elvéti. - Egyébként - a jövevény teljes testével fordul a nővérem felé felé, - azon tűnődtem, vajon volna e kedved sétálni egyet velem...

- Hová? - kérdez vissza mosolyogva.

- Meglepetés - Tahlia megfogja a testvérem kezét. Az ablakkal szemben állnak és tökéletesen kirajzolódik az alakjuk. Zavartan pillantok félre.

- Nem fognak látni minket? - kérdezi a nővérem halkan.

- Nem.

- Biztosan? - egy kicsit ingerült.

- Csak pozitívan. Ez egy titkos hely.

- Rendben. Nico, minden rendben lesz veled? - ezúttal hozzám fordul, én pedig mosolyogva bólintok.

- Persze. Jó szórakozást - felelem. A szája felfelé görbül, ahogy arcon csókol. - De ne túl jó szórakozást... - súgom. Megforgatja a szemét és szarkasztikusan felnevet, majd távozik.

Visszafekszem az ágyamra és lehunyom a szemem. Remélem, egyszer nekem is ilyen lesz a kapcsolatom valakivel... 

***

Itt is van az újév első része! 😍 BUÉK, félvérkéim! Szörnymentes újévet kívánok!
Rettegek valami fogalmat? Mi volt az?

Kezdődik a suli, mindenkinek nagyon sikeres tanévet kívánok! Én a részekkel fogok nektek segíteni életben maradni, mi pedig, a Solangelo, újabb és újabb történetekkel rukkolunk elő! 🥰
All the love!

Solangelo 🏳️‍🌈❣️