Múlt, jelen és jövő

12.fejezet

*Samanta szemszögéből*

Szörnyeteg vagy.-mondtam neki,de éreztem, hogy egy könnycsepp legördül az arcomon.

Ő meg elment.. Oda mentem Stefanhoz és megöleltem.. Nem bírtam tovább kisirtam a bánatomat neki..

Szeretem Stefan érted szeretem.-nem bírtam tovább ki mondtam.

Shh.. nyugodj meg tudom-megölelt

Még így is, hogy egy szörnyetteggé vált .-suttogtam

Gyere haza viszlek.-mondta.

követtem Stefant és beültünk a kocsiba gondolkoztam, hogy lehet vissza kapcsolni.. Aztán eszembe jutott valami.

Stefan Damon szeretett engem?-kérdeztem.

Igen nagyon is és szerintem most is.- el mosolyodott

Van egy ötletem, hogy kapcsoljuk vissza igaz kicsit veszélyes,de megéri.-mondtam

Mi lenne az Samanta?-fel húzta szemöldökét.

Holnap reggel el megyek hozzátok elöször beszélek vele utána, ha nem használ kérlek folyts meg vagy harapj meg vagy valami..-magyaráztam

Nem Samanta.-jelentette ki

De ez az egyetlen megoldás.-mondtam neki

Hmm rendben, de szolok Elenanak is.-mondta, de a hangjából ítélve nem tetszik neki a dolog.

Rendben akkor szia Stefan holnap megyek.-el köszöntünk egymástól

Be értem a házba Rick bácsinak elmeséltem a tervemet nem örült neki, de belátta ő is,hogy nincs más megoldás. Oda adta a gyűrűét ami fel támassza az embert hogyha természetfeletti lény öl meg. Fel mentem a szobámba lefürödtem utána el is nyomott az álom.

*Reggel*

Sajnos megint rémálmom volt, de most nem érdekellt nagyon izgulok.. Gyors felöltöztem le mentem elköszöntem Ricktöl. Rá nézet a kezemre, hogy meg bizonyosodjon, hogy rajtam van-e a gyűrű. Ki léptem a házból be ültem a kocsiba és hajtottam a Salvatore házhoz.

Oda értem be kopogtam Elena nyitott ajtott megöleltem. Bejebb mentünk és Damon sétált le egy nővel a lépcsön. Kicsit féltékeny lettem, de próbáltam nem mutattni.

Szia Samanta.-köszönt Damon
Hali Damon.-hallatszott a feszültség a hangomon.
Meg láttam Stefant oda mentem hozzá megöleltem és bele súgtam a fülébe. *szugeráld meg a csajt és menjen el*
Stefan szót fogadott és meg csinálta Damon értetlenül nézet. El ment a csaj, végre.
Mi a szar volt ez?-kérdezi Damon dühösen.
Damon kérlek kapcsolj vissza.- néztem a szemébe.
Öööhhm át gondolom NEM.-mondta
Kérlek Damon.. hiányzik nekem a régi Damon.-néztem rá szomorúan
Leszarom nekem nem hiányzik szóval mehetsz is szia.-intett egyet Damon

Jól van Damon nem hagytál más választást. Rá néztem Stefanra így jeleztem neki, hogy mehet. Ő neki lökött a falnak és el kezdett folytogattni.

Jaaj Samanta szerinted nem láttam a gyűrűt.-mondta gúnyosan

Elengedett Stefan kicsit kapkodtam a levegőt. Oda mentem a konyha pulthoz le vettem a gyűrűt az újjamról. Be nyultam a fiókba és ki vettem a kést.

Ne csináld ezt Samanta.-kiáltott Stefan.

Közelitenek felém kivéve Damon ő csak ott állt és nézett.
Ne gyertek közelebb.-mondtam nekik és a nyakamhóz szegeztem a kést. A többiek meg torpantak. Bele néztem Damon szemébe.

Szeretlek.-suttogtam.

Be hunytam a szememet és el kezdtem lassan a torkomat el vágni űvöltöttem hirtelen egy kéz el rántotta a kést és el dobta. Ki nyitottam a szememet és Damon volt az. Láttam az arcán a szomorúságót el kezdtett sírni. Bele harapott a kezébe és oda tartotta a számhoz.

Igyál.-parancsolt rám

Én szót fogadtam és ittam. Nem volt kellemes íze. Éreztem, hogy már nem fáj a nyakam.
Elvette a kezét bele nézett a szemembe és magához húzott megölelt.

Hiányoztál.-suttogtam.
Te is.-Eltol magától, hogy a szemembe tudjon nézni.
Kérlek többet ilyent ne csinálj.-láttam az aggódás a tekintetén. Sírt miattam.
Én csak bólogattam és meg csókoltam. Nem habozott egyből vissza csókolt.
Úgy döntöttem ma itt alszok nála nem akartam egyedül hagyni. Fel hívtam Rick bácsit meg nyugtattam,hogy még élek. A gyűrűt a táskámba tettem. Oda lépett hozzám Stefan.
Köszönöm.- mondta és át ölelt.
Láttam mögötte Elenat dühösen közeledett felém.
Hogy teheted ezt. Halálra ijesztettél mi lett volna, ha nem kapcsol vissza.- kiabált velem és el kezdte ütni a vállamat.
Nyugi Elena. Tudtam, hogy vissza kapcsol hisz fontos vagyok neki ezzel is bizonyította.- mosolyodtam el és átöleltem hátha le higgad kicsit.
Jó, de többet ne csinálj ilyent megijesztettél.-mondta.
Na menjünk fel biztos fáradt vagy édesem.-kacsintott egyet Damon és egy perverz mosoly ült az arcán.
Oda jött mellém én pedig vállon csaptam.
Au ezt most mért.-simogatta a vállát.
Meg se érezted.-mondta neki az öccse.
Shh..el rontod az egészet.-nézett kis kutya szemekkel.
Én csak forgattam a szemem. Meg ebédeltünk, beszélgettünk. Későre járt már ezért fel mentünk Damonnel a szobájába és lefürödtünk. Mivel nem hoztam pizsamát ezért le nyúltam Damon egyik pólóját. Végeztünk be feküdtünk az ágyba.
Mondtam már,hogy milyen szerencsés vagyok?-kérdezte Damon.
Mért lennél az?-mosolyogtam.
Mert te vagy nekem.-Meg csókolt.
A keze egyre lejjebb vándorolt egyre hevesebben kezdtünk el csókolózni. Egyszer csak a pólóm alá nyúlt, de én el toltam. Kérdőn nézett rám.
Ne haragudj Damon én szeretlek, de meg nem fogok veled szeretkezni. Szarul esett,hogy reggel egy csajjal jöttél le a lépcsőn és gondolom meg is fektetted.-könnyes szemmel mondtam neki.
Shh.. nyugi. Nem erőltetem ne haragudj nagyon szeretlek.-adott egy puszit a homlokomra.
Össze bújva aludtunk el.
*Reggel*