Múlt, jelen és jövő

17.fejezett

*Damon szemszögéből*
El kellett mennem onnan mielőtt el veszítem még jobban a fejem.
Be löktem a Grill ajtaját és a szokásos helyemre le ültem.
Hello Damon!-köszönt a kis Matt.
Hello kicsi Matt! Kérnek egy pohár borbont!-mondtam neki.
Oda adta én pedig egy húzása meg ittam. Kértem még ki aztán egy egész üveggel!
Ideges voltam, de nagyon. Hozzá értek ahhoz ami az enyém csak az enyém.
De lehet már nem sokáig.. elbasztam.
Ki fizettem a piát és haza mentem.
Most már higgadtabb vagyok mint mikor el menetem.
Amikor haza értem Elena egy pofonnal köszönt nekem.
Hé ezt meg mér kaptam?-kérdeztem meg tőle.
Be le szagoltam a levegőbe és vér szagot éreztem. Mi szar lehet az.
Mi ez a vér szag?-kérdeztem.
Nem szólalt meg egyik sem. Körülnéztem és valami vagyis valaki hiányzott.
Picsába hol van Samanta.
Samata hol van?-kérdeztem idegesen.
Ott ahol te nem vagy.- válaszolt Elena.
Egyszer ki nyírom az biztos.
Ne szórakozz velem.- és ott hagytam fel mentem a szobámba.
Ki nyitottam a szobám ajtaját és látom a vér foltot az üveg szilánkok között.
Istenem mi a fasz történt itt.
Be csaptam az ajtót és gondolkodni kezdtem hol van Samanta.
Pàr perccel később elindultam mindegyik szobába be kukantok.
Előszőr Elenaék szobájába keresem.
Ki nyitottam az ajtót és meg láttam őt!
Damon?!-suttogta azzal az imádni való szájával.
És utána észre vettem a kezét
Samanta.-nézek rá a kezére
Próbálta takarni kisebb nagyobb sikerrel.
Mi történt a kezeddel ?- kérdeztem tőle és mentem egyre közelebb hozzá.
Semmi.-vágta rá és fel állt. El akart sétálni mellettem,de én meg fogtam a kezét, hogy meg állítsam.
Damon engedj el.-mondta rám se nézve.
Nem. Amíg nem mondod meg mi történt.-mondtam neki határozottan.
Damon részeg vagy menj pihenj le.- mondta nekem idegesen
A picsába már Samanta mond már meg!-kiabáltam rá.
Tudni akarod mi történt rendben van... Amikor el suhantál mellettem meglöktél és bele estem a szilánkba.- kiabált nem is inkább üvöltött.
Mekkora egy segg vagyok mindig magamra gondolok. Nem rég kaptam vissza.
Ölelésbe húztam.
Ő csak halkan sírt.
Sajnálom. Egy önző segg vagyok. Nem is érdemelnélek meg téged.- pusziltam be a hajába.
Kicsit el tolt magától, hogy a szemembe tudjon nézni.
Damon nem lehetsz mindenkire féltékeny. Szeretlek csak is téged senki mást. Akkor is kitartottam melletted amikor ki kapcsoltál még azt is meg bocsátottam neked, hogy le feküdtél mással, mert szeretlek.- potyogtak a könnyei.
Samanta én..- Folytattam volna,de Samanta közbe vágott
Nem Damon most én beszélek. Félek. Félek, hogy el veszítelek. Félek, ettől nem akarok senkit sem bántani. Én.. én csak azt szeretném, hogy támogass, hogy mellettem legyél.-  mondta Samanta.
El se hiszem mekkora szerencsés ember vagyok, hogy ő van nekem.
Itt vagyok és leszek is. Nem hagylak magadra.-Mentem közelebb hozzá már a szám súrolta a száját.
Ígérd meg! -suttogta a számra
Ígérem!- suttogtam és azt a pár centi ami köztünk volt végleg be zártam és meg csókoltam.