"-Te meg ki vagy és mit akarsz tőlem?-a falnak támasztottam magam. Félelmemben a mellkasom fel-le ugrált, amit ő is észrevett. -Ne félj tőlem! Nem akarlak bántani, csak segíteni szeretnék rajtad.-mielőtt teljes közelségbe lépett volna, megállt előttem 1-2 cm-re. -N-ne gyere a közelembe!-remegett meg a hangom. -Halandók..-hisztérikusan nevetett. -Mi van veled? Miért beszélsz úgy, mintha te nem is tartoznál ebbe a kategóriába?-háborodtam fel. -Akkor kezdjük előröl a megismerkedést!-sóhajtott egy nagyot.-Az én nevem Kim Taehyung és valóban nem vagyok halandó, hanem egy angyal. Hirtelen nevetőgörcsöm lett, amitől majdnem megfulladtam, de ekkora marhaságot még életemben nem hallottam másoktól. -Mi olyan vicces?-durcáskodott. -Az tény és való, hogy hiszek a természetfeletti lényekben, de nem vagyok kisgyerek, akinek bármi mesét be lehet mesélni. Könyörgöm, 17 vagyok!-közöltem vele a rideg valóságot. -Szívem, én rólad többet tudok, mint te magadról! Köpni-nyelni nem tudtam a kijelentésétől. Mi az, hogy többet tud rólam, mint én magamról?"