A régi alfa

11.rész

Részletesen meséltem el neki mi történt és már féltem a reakciójától, amikor a végére értem.

-Nem hiszlek el titeket! Néhány napig nem vagyok itthon és máris ilyenek történnek - mérgelődött a legfiatalabb és még néhány dolgot a fejemhez vágott, amit nem tudtam, hogy a szívemre kéne-e vennem vagy sem. Egy idő után meguntam és szó nélkül felálltam, majd az emeletre siettem.
-Hé, ne merészelj itt hagyni! - kiabált utánam, de nem hallgattam rá. Végül ahogy elértem a szobát az ajtót óvatosan becsuktam, nehogy ezért is beszóljon. Amy és a köztem lévő kapcsolat elég hullámzó. Az elején nem kedvelt, majd ahogy falkatag lettem, úgy viselkedett velem, mintha 1000 éve ismernénk egymást. Ezt a szituációt nem tudom melyik oldalra soroljam. Amíg ezek a gondolatok jártak a fejemben észre sem vettem, hogy elindultam a fürdőbe. Ott levettem a ruháimat és beléptem a zuhanyzóba, majd megengedtem a vizet. Nem figyeltem az elején a hőmérsékletére, így hirtelen csapott meg a jéghideg víz, ami nem volt kellemes. Ahogy az első cseppek végig gördültek a testemen felidéződött bennem a családom halálának napja és az utolsó emlékeim velük. Aznap olyan hideg eső esett, mint amilyen hideg víz folyik a zuhanyfejből. Egyszerre volt jó és rossz érzés, így inkább nem meleg vízben mosakodtam meg. Amint befejeztem magamra csavartam egy törülközőt és visszatértem a hálóba, hogy felvegyem a pizsamám, ám ekkor kopogtak.

-Ha te vagy az Amy, akkor nem vagyok kíváncsi a monológ folytatására - lépdeltem oda, majd feltéptem az ajtót.
-Ömmm...rád nem számítottam - néztem az alfára és egy szót nem tudtam ezután kipréselni, hiszen az előbb nem éppen kedvesen beszéltem és csak egy anyag darab volt körém tekerve.

-Bejöhetek? - kérdezte és ebből ítélve neki is kellemetlen volt a szituáció.

-Persze. Ülj le vagy nem tudom, addig én gyorsan elszaladok felöltözni - álltam félre, hogy beférjen, majd felkaptam a Mickey egeres pizsamám és gyorsan visszaszaladtam a fürdőszobába. Felkapkodtam magamra a ruhadarabokat és néhány másodperc múlva ismételten a másik szobában teremtem.
-Itt vagyok, itt vagyok - dőltem neki az ajtó félfának és Felixre néztem. Ő csak a padlót nézte, majd szép lassan átsiklott a tekintete rám.
-Miről szerettél volna beszélni? - törtem meg a beállt csendet még mielőtt kellemetlenebbül éreztem volna magam.

-Amyről lenne szó. Tudom, hogy néha túlzásba tud vinni dolgokat és hülyeségeket mondani..... - magyarázott nekem, erre felhúztam a szemöldököm, hogy mire akar kilyukadni és ő vette a lapot.
-A lényeg, hogy nézd el neki és érezzétek jól magatokat egymás társaságában - darálta le a mondanivalóját, mintha gyorsan túl akarna esni ezen a beszélgetésen.

-Hasonló hozzám, mármint a túlzásokba esésben meg, amit mondtál. Emiatt is tudom nehezen kezelni, de most egész jól reagáltam rá. Gondolom a mai nap miatt, de megpróbálom teljesíteni ettől függetlenül a kéresed, főleg azért, mert kedvelem a húgod - húztam egy fél oldalas mosolyt miközben az ágy egyik lábát tanulmányoztam. Viszont amikor felpattant és közelebb lépett hozzám rögtön azúr kék szemeibe néztem.

-Még mindig állod a szemkontaktust - mondta szemben állva velem, jóval komorabban, mint amikor a másik Rovera volt a téma.

-Nem tudom, honnan találtátok ki ezt a szabályt, de megmondom az őszintét ez egy hülyeség. Szeretek a másik szemébe nézni miközben beszélek hozzájuk ezzel is személyesebb a mondanivaló. Akárhányszor felhozod, ugyan ez lesz a válaszom. Nem akarok alfa lenni és nálunk nem így működött. Tudom, hogy alkalmazkodnom kell a ti kevés szabályaitokhoz, de ezt az előírást nem fogom betartani - mondtam talán kissé nyersen és kioktatóan, amitől meglepődött, de gyorsan helyre rendezte az arcvonásait.

-Örülök, hogy a többiekhez hasonlóan alfa és barát vegyítéseként kezelsz - mosolyodott el, amivel most ő hökkentett meg engem.

-Végeztünk a beszélgetéssel? - kérdeztem most egy kicsit hivatalosra véve a figurát, mire bólintott.
-Akkor jó éjt - álltam egy helyben és megvártam míg távozik.