7.rész

1.1K 55 7
                                    

Egyszercsak a farkas átváltozott és Carlos nézett vissza ránk.

-Köszönöm - mondtam meglepetten amiatt, hogy megmentett.

-Semmiség - legyintett majd egy kis műtőkést húzott ki a kezéből amit a halott vadász birkózás közben szúrhatott belé.

-Te jól vagy haver? - kérdezte Daniel a a fiutól aki segített mind a kettőnknek.

-Persze - megdőrzsőlte még gyorsan a pici sebhelyét majd segített nekünk felállni a földről. A kocsihoz sétáltunk majd a hátsó ülésre pattantam míg a két idősebb előre és kezdetét vette az út ami hangtalanul telt hisz mindenki fáradt és nyúzott volt ezután a kórházi nap után. Ahogy a motor hangja megszűnt mindenki egyszerre pattant ki a járműből és indult el a házba ahol jelenleg csak Oliver tartózkodott.

-Itt hagytatok egyedül. Szép mondhatom - morgolódott a fekete szemű mire felhúztam a szemöldököm.

-Jó csak vicceltem - tette maga elé a kezét majd újra kérdezett.
-Hogy van Amy? - aggódott a legfiatalabb miatt mire ismételten én válaszoltam mivel a többiek nem jöttek be a kórházba, hanem inkább itthon várták a híreket.

-Hát amikor eljöttem nem volt semmi hír róla, de remélem igen. Szerintem holnap is bent maradnak a kórházba szóval a telefonos kommunikációt elő lehet hívni - mondtam ezt egy ásítás közepette.

-Lesz mire fogni a mai hiányzásunk - mosolygott mire Dan fejbe pöckölte, hogy ez nem vicces.

-Nyugtasson meg az, hogy holnap péntek - szóltam neki majd elindultam a lépcsőn, hogy lefeküdjek.

-Hé te hova mész? Nem jössz xboxozni? - üvöltött utánam míg a másik két srác kezébe nyomott egy-egy kontrollert.

-Nem, fáradt vagyok és nem akarok holnap hulla lenni. Így sem aludtam mostanában sokat - mondtam határozottan míg a szőke és a barna hajú leült.

-Nemár, gyere minden.... - az 1 évvel idősebb srác közbe vágott.

-Én is az ő véleményén vagyok - mutatott rám Carlos aki általában beszédes, de amióta összefutottunk vele az utcán szinte megnémult. Utánam szaladt majd együtt mentünk fel, de semmit nem szóltunk egymáshoz. Őszintén szólva nagyon fura ez most nekem, de nem szóltam inkább csak elköszöntem tőle az ajtóban majd beléptem a zöld szobámba ahol kisebb-nagyobb doboz kupacok álltak.

-Ezt majd holnap - mondtam magamnak majd az egyik ruhás dobozból kiszedtem egy pizsamát és elindultam a fürdőbe amit még nem láttam. A fekete ajtó mögött egy szintén sötét színű szoba tátongott. Egy kád volt benne aminek az oldalába fás szerű tartó volt. A falakban is volt egy hasonló szerkezet azon pedig gyertyák csillogtak. A fürdőrész szélén egy feléig érő üveg fal volt majd mellete a mosdókagyló foglalt ami mintha fa darabokat egymásra raknánk és abba lenne belevájva a fehér kagyló része. Fölötte egy nagy tükör volt ami pont a bejárattal szemben figyelt így visszanézett a saját tükörképem. Jobbra pedig egy fehér wc helyezkedett el. Gyorsan elvégeztem a dolgaimat amiért bejöttem majd behuppantam az ágyba és már húztam is a lóbőrt. Sikerült időben felkelnem ami ritka így most nem siettem el mit veszek fel a mai napra. Felvettem egy égkék, bő, rojtos hosszú ujjút majd egy sötét fekete, vászon kantáros nadrágot hozzá pedig egy szintén ilyen színű sportcipőt. Kikukucskáltam az ajtón majd meglepetten léptem ki hisz egy ilyen nagy házban a sok lakó ellenére egy hangot nem lehetett hallani. Kettő szobával arrébb mentem és Coff uraságot meglestem, hogy alszik-e vagy a tegnapiak után megint halálra akarnak rémíteni. Óvatosan lenyomtam a kilincset és megláttam a szőke haj koronát akinek a gazdája még szépen és békésen aludt. Nagyjából egy percig néztem majd elkezdett mocorogni míg végül az ajtó felé fordult és kinyitotta a szemét ahol meglátott.

-Jó reggelt! - mondta kábán és rekedtes hangon.

-Neked is! - mosolyogtam rá míg szoktatgatta a szemét a fényhez.

-Mi szél hozott be a szobámba? Ha már idejöttél gyere be. Ne állj a küszöbön - ült fel az ágyban mire feltűnt, hogy nincs rajta póló.

-Igazán nem akartam zavarni csak olyan csönd volt, hogy nem tudtam ki alszik ki nem vagy mi történt - vakartam meg a fejem, de azért körbe néztem a szobában. Egy sötét szürke francia ágy volt a középen ami mögött be volt mélyesztve a fal kb 10 cm-rel majd négyzet alakban fény szűrődött ki mögüle. Két kis asztal helyezkedett el két oldalán majd néhány festmény is feltűnt. A szintén sötét színű polcokon kisebb tárgyak, emlékek helyezkedtek el majd rögtön mellette egy íróasztal egy laptoppal. Az ajtó mellett pedig egy könyves állvány foglalt helyet krimikkel, sci-fikkel és horroral.

-Mondom, hogy gyere be - invitált mégegyszer be, de mintha valamiért földbe gyökerezett volna a lábam nem mozdultam. Felállt majd behúzott az ajtón és becsukta mögöttem.
-Tessék - mondta majd gyorsan kikapcsolta az ébresztőjét mielőtt jelez.

-Ha már itt vagyok mit reggeliznél? - köszörültem meg a torkom miközben a előkapta a szem előtt lévő ruhadarabjait.

-Már szokás szerint rád bízom - nézett rám mosolyogva majd kacsintott.
-Mindjárt jövök, várj meg - szólt rám miután eltűnt a fürdőszobában ahonnan néhány perc múlva ki is jött.
-Csak utánad - nyitotta ki előttem az ajtót mire kiléptem rajta utánam pedig ő. Lebattyogtunk a lépcsőn majd ő helyet foglalt az asztalnál én pedig befoglaltam a konyhát. Míg főztem a rántottát beszélgettünk mikor pedig kész lett egy tányérral elé raktam egy adagot.

-Tessék - ekkor pedig egy óriási puffanás hallatszott a lépcső felől amire lefagytunk. Ezt követte egy nevetés majd megláttuk azt akitől ez a hang származott.

A régi alfaWhere stories live. Discover now