A régi alfa

5.rész

-Jó befejeztem! - mondta nevetve majd tényleg abbahagyta.

-Köszönöm - mondtam hálálkodva neki majd visszatértem a ruháimhoz amiknek csak a felét sikerült bedobozolnom.

-Ez az emlékes fiókod ugye? - hallottam a hangját majd óvatosan felénéztem és bólintottam.
-Akkor ezt inkább neked kéne pakolnod, nem akarok olyanba belemászni ami nem tartozik rám - állt volna fel a földről.

-Muszáj leszek túl tenni magamat rajta az pedig úgy sikerülhet ha beszélek róla akár egy kicsit is. Ha megpróbálom elfelejteni az egészet és jön egy régi emlék akkor egy lelki roncs leszek - küszködtem a könnyeimmel és elhaló hangon mondtam, mert átjártak az emlékek. Gyorsan megfordultam és folytattam tovább a ruhásszekrényem pakolását amiből nem volt már olyan sok hátra. Hamarosan egy kéz fordított maga felé majd átölelt ami meglepett, de viszonoztam. Ahogy ez megszakadt szinte szó nélkül folytattuk tovább azt a cselekvést amit végeztünk. Az ölelés után 3 órával később már az összes cuccom dobozokban állt és ismételten elhagytam a lakhelyemet ami menekülő útvonalnak megmarad.

-Haza szaladok a kocsimért, hogy egyszerűbb legyen ezeket átvinni - fordult felém a bejáratban mire csak szótlanul bólintottam. Néhány percel később ahogy elhagyta a házam a telefonom eszeveszettül kezdett csörögni mire megrökönyödtem a felirattól.

-Anya? - suttogtam kérdően magam elé mire nyílt az ajtó és ő is ugyanolyan fejet vágott.

-Mi? - sétált oda mellém és ránézett a képernyőre.
-Ne vedd fel. Szerintem ez egy csapda - óvatosan lenémította a csengőhangot és éreztem a tekintetét rajtam.

-Nem terveztem - villantottam egy hamis mosolyt majd megfogtam két dobozt és elindultam vele kifelé. Gyorsan bedobáltuk a csomagokat a terepjáróba majd behuppantam mellé és kezdetét vette az út.

-Nem éppen a legközelebb lakunk a sulihoz szóval reggelente korán kelés és kocsikázás lesz - néztünk egymás szemébe mire elnevettük magunk hisz meséltem neki az éppen megérkezésem titkát. Hamarosan lefordultunk egy erdőbe vezető kis úton majd egy-két kanyar után meg is érkeztünk. Ahonnan befordultunk onnan nem is látszott ez a nagy ház. Fa mintázatú, elég nagy ablakokkal, medencével, sok virággal és kinti ülő résszel(fent). Ahogy a Daniel kocsija beparkolt a helyére Amy, Felix, Carlos és Oliver szaladtak le a lépcsőn hozzánk.

-Na végre! - szólt Amy és megölelt. Ahhoz képest, hogy tegnap még ő akart megölni meglep ez a cselekedet tőle, de nem ellenkeztem.

-Mit szólnál Zora ha Amy körbe vezetne téged mi pedig addig bepakoljuk a dobozokat a szobádba? - kérdezte tőlem a bátyja a csajnak amire persze igent mondtam. A fiatalbbik Rovera megfogta a kezem és elkezdte bemutatni a ház részeit.

-Előszöris ez ugye a kert, utána pedig az előszoba - lépett be a kinyitott ajtón majd szorosan követtem. Rögtön egy kis nyírfa asztal fogadott egy kicsit beljebb pedig egy nagy fekete nyitott szekrény ami hat felé volt elosztva abból pedig egy helyen nem lógott se kabát, se pedig cipő nem foglalt helyet alatta.
-Alapjáraton így volt felszerelve ez a ház szóval ez így jól jött - mesélt arról amikor ideköltöztek viszont a nevek amik az adott részek felett szerepeltek azok teljesen biztosan az ő művük.

-Amúgy mikor költöztetek ide Flagstaffba? - érdeklődtem a legfiatalabbnál erről.

-Nagyjából egy hete - tűnődött el majd nem is kérdeztem erről többet hisz mesélnek róla ha akarnak, hogy vajon mi okból kötöttek ki ők is itt.
-Na gyere mutatom a konyhát és a nappalit! - ragadta meg a csuklóm Amy és gyors léptekben indult el az egyenes úton.
-Balra a konyha látható - mutatott az említett irányba az alfám húga. A konyha színei sötétek voltak vagyis fekete, de kicsit világosabbá tette a fa meg a fehér padló. LED világítás volt a szekrények és a polcok alatt majd a plafonról hosszú vezetéken lógott az asztal fölé a szintén feketébe burkolt lámpa. Mivel az alap stílus a fa volt így az asztal is természetesen az volt, fekete bőr székekkel.
-Arra pedig a nappali - sétáltunk jobbra, hogy jobban lássam az említett helyet. Az étkező hely sötétsége nem tükröződött át a nappalira hisz az világos szürke volt. Sok az árnyalat különbség mégis összhangban van a két hely hisz a köztes rész szépen átmenetben változik át egyik színből a másikba. Nagy ablakok nyíltak az erdőre középen pedig a TV ami mögött egy kő fal volt. Alatta egy kis hosszúkás modern kandalló ami távirányítóval működött. Szintén elnyújtott két szürke huzatú egymással szemben lévő kanapé tátongott a nagy térben alattuk pedig ugyanolyan szőnyeg fogadott.
-Itt lent van még egy fürdőszoba egy vendégszoba és egy szintel lejjebb van még egy beltéri medence - ismertette majd a középen lévő kivilágított körlépcsóhöz lépett és elkezdett felfelé menni én pedig gyorsan követtem. Ahogy felértünk az ismerős neves megoldás fogadott.
-Ha balról jobbra nézzük akkor a szélső az én szobám majd Felixé, a tiéd, Carlosé, Danielé és Oliveré - ahogy elmondta lenyomta azt a kilincset ahol az én nevem függött. Belépve méregzöld padló és takaró fogadott a tapéta pedig egy erdőt ábrázolt. Franciaágy volt bent sok növénnyel és két ajtóval.
-Az egyik a fürdőszoba a másik pedig egy gardrób - mondta ezt Amy Rovera majd ismételten belekezdett.
-Ha nem tetszik mondd és feltudom ajánlani a vendégszobát - vakarta meg a tarkóját mire rögtön ellenkezésbe kezdtem.

-Nem, nem! Ez a kedvenc színem és nagyon tetszik az összeállítás. Teljesen jó - mosolyogtam rá mire viszonozta. Ekkor óriási robaj ütötte meg a fülünket mire az ablakhoz szaladtunk..

(Hmm tudom, hogy rég nem volt rész... Lassacskán egy éve, de most az a tervem, hogy folytatom ezt a történetet. Viszont az lenne a kérdésem, hogy a szobákat amit leírtam és még lefogok azokat szeretnétek-e képeken látni vagy jobb ha elképzelitek?)