Marionett doll ♧TAEHYUNG FF♧

12. Rész

Paige

Miután hazafuvarozott a ficsúr nem volt valami érdekes napom. Most épp kócos hajjal , lemortizált fejjel főzök valami ehetőt viszont megpillantok egy ismerős alakot. Jacksont a tegnapi buliból aki épp most ment be a szomszéd idős néni házába ahova anyával szoktunk járni sorozatozni meg teázgatni. Ja meg ő jelentett fel , hogy betörtem a saját házamba. De mit akarhat az a szemét  HaEun nénitől? Sosem említette , hogy lenne egy fia de ha így is van remélem nem köp be amiért eltorzítottam a cuki pofiját.  Elmélkedésemből anya kiabálása zökkentett ki , hogy leég a kaja. Egy szemforgatás kiséretében levettem a tűzhelyről majd tálaltam és mind asztalhoz ültünk.

-Anya HaEun néninek vannak gyerekei? -kérdezősködtem mivel valami bűzlik nekem és az nem apa talpa.

-Nincs , miért? -mondta két falat között. Szóval ha nincs akkor kizárja azt , hogy az unokája lenne Jackson.

-És testvérei vannak? -puhatolóztam tovább.

-Az sincs. De mi a francot akarsz te szerencsétlen nőtől? -akadt ki anya.

-Semmit csak át akartam hozzá menni valamikor sorozatozni és szerettem volna többet megtudni  róla. -hazudtam mint a vízfojás.
Akkor mi a picsámat akart ott az a faszfej Jackson ?!
A mobilom elkezdett csörögni és Namjoon neve virított a képernyőn. Felálltam az asztaltól és kimentem a hátsókertbe.

-Szia. -köszönt vidáman amit azonnal viszonoztam.

-Szóval van egy munkaajánlat ami biztos érdekelni fog. -tért rá a tárgyra azonnal.

-Miről lenne szó pontosabban? -kérdeztem félve.

-Testőrként kellene dolgoznod. Jól fizető állás és úgy emlékszek , hogy te már dolgoztál testőrként egy diszkóban és úgy tudom van valamennyi fegyver tudásod is. -ecsetelte a kedvező állást ami nagyon is bejött így első hallásra.

-Tök poén volt , kaptam ilyen adovevőt meg stukkert mint az akció filmekben. -hallatszott a röhögés a túlsó vonalról.

-Szóval ma ötkor találkozol az állás tájékoztatóval és megbeszélitek az árakat és stb. A helyszínt elküldöm üzenetben. Most viszont mennem kell. -darálta le és gyors köszönést követően lezártuk ennyivel a beszélgetést

-----------------------------

-Na milyen vagyok? -simítottam le fekete szűkített szoknyámon , majd megigazítottam ingyemet amit betűrtem a szoknyába.

-Ki ez? Valami csöves bejutott a házba! -riadt meg anya amitől apa röhögőgörcsött kapott majd miután kellőképp kiszórakozta magát felém lépkedett és szoros ölelésben részesített.

-Gyönyörű vagy. Sok sikert kislányom. -mormolta el majd utamra eresztett.

A taxi hamar meg is jött és egy puccos étteremhez parkoltunk le nemsokkal ezután.
Magabiztos léptekkel indultam a bejárat felé. Kinyittam az ajtót és kerestem a megfelelő embert akit hamar meg is pillantottam mivel intett nekem és gondoltam csak nem egy szervkereskedő.

-Jónapot. Paige Martinez. -állt fel a férfi is aki nem lehetett több harmincnál. Jóvágású fiatalember volt mit ne mondjak...

-Son KunWoo -fogott velem kezet és leültünk.

-Első látásra nem hittem volna el magáról hogy ön tud verekedni , mivel látszólag egy kifinomult nővel ülök most szemben. -ekkor felhorkantottam.

-A külső néha csal , és nem szoktam verekedni. -oktattam ki amitől megilletődött.

-Akkor minek hívja azt az esetet amikor egy plázában megvert három negyvenes éveiben járó férfit , betörte egy cukrász lány orrát , és egy biztonságiőr csípőjét traccsra vágta? -sorolta a legkissebb bűneimet. Ettől azért komolyabb dolgaim is voltak viszont csak ezek és még pár pitiáner csínyeim vannak feljegyezve a rendőrségen.

-Nem verekedtem , én csak vertem az embereket. Mivel esélyük sem volt visszaütni vagy kárt okozni bennem ezt a megfogalmazást használnám leginkább. -beszéltem válogatottan a szokottnál.

-Rendben. Szóval az állásról annyit , hogy a férfi akinek a személyi testőre lesz nagyon ragaszkodott ahhoz , hogy magát vegyük fel. -oldotta ki kissé a nyakkendőjét.

-És kiről is lenne szó pontosabban? -kulcsoltam össze a kezemet az asztalon.

-Kim Taehyungról. -ekkor jött az a pillanat , hogy felpattantam.

-Sajnálom , ezt nem vállalom. -hajoltam meg és kaptam a cuccom után majd elmenekültem volna ha a férfi nem mond olyat ami megállít abban  , hogy használatba vegyem a lábam.

-60 millió won. -mondja ki határozottan én pedig szembe fordulok vele és visszaülök a helyemre.