10. Rész

243 16 0
                                    

Paige

Reggel úgy keltem fel mint akin átment két vonat és egy teherautó. Tehát kurva szarul. Utoljára arra emlékszem, hogy táncoltam Lucassal és hogy Taevel feljöttem a szobába.
Ekkor döbbentem rá, hogy semmire nem emlékszek szóval bármi történhetett ebben a szobában velem meg a ficsúrral. Azért remélem nem erőszakolt meg. Ki is filézném őt a bicskámmal.
Lehúztam magamról a takarót és ekkor konstatáltam :Csak egy bugyi és egy melltartó van rajtam. Oldalra pillantottam az ágy mellett pihenő komódra ahol a táskám volt. Magamhoz emeltem és kutakodni kezdtem benne. Szerencsére mindenem megvolt így kifújtam egy nagy adag levegőt. Kivettem a telefonom és feloldom azt.  Apám hívott. Nem is egyszer.

Bepötyögöm a számát és a fülemhez emelem.

-Siempre bien hija? -"Minden rendben van lányom?" - szól bele aggódó hanggal.

-Sí, papá. - "Igen, apa" - modom egy sóhajtás kiséretében és ekkor toppan be a szobába a ficsúr is mindenféle kopogás nélkül. Mutató ujjamat ajkamhoz emelem jelezve neki hogy ne nyissa ki a csőrét ő pedig csendesen bezárja az ajtót és leül az ágy végébe.

-Pronto me voy a casa, no te preocupes. Hola, te amo. -"Nemsokára haza megyek ne aggódj. Szia szeretlek." - zárom rövidre és rányomom a telefont. 

-Mit akarsz? - dőlök az ágy háttámlájának.

-Csak tudni, hogy jól érzed e magad. - mosolyog hamiskásan én pedig nem szólok semmit sem. - Figyelj valamit tudnod kell a tegnapi napról. - fogja meg a lábam a takarón keresztül. A szemeim tányér nagyságúakra nől és hirtelen légszomjam lesz.

-Szexeltünk? - teszem fel a zavarbaejtő kérdést ő pedig nevetni kezd és közelebb csusszan majd egyenesen a szemembe néz. Olyan közel van, hogy érzem férfias fenyő illatát valamint lélegzését majd ahogyan kifújja a legevőt ami egyenesen pofán csap.

-Igen Paige. -mondja ki egyszerűen nekem pedig belehasít a fájdalom a fejembe. Összeszorított szemmel, fogcsikorgatva kapok a fájó pontra.

-Jézusom, csak vicceltem. -fogja tenyere közé az arcom.

-Ez nem volt vicces balfasz. Inkább bökd már ki, hogy mit akarsz mondani. -csapom le kezét arcomról.

-Valaki bedrogozott téged tegnap. -ez szerintem százszor jobban ütött sziven mint az előbbi dolog.

-Most haza megyek. - keltem fel a lepedőt magam köré csavarva.

-Nincs is ruhád. - nevetett.

-Akkor adnál drága látos Kim Taehyung? -kérleltem mert így tényleg nem jutok haza.

-Kérek valamit cserébe. -sétált az ablak melletti asztalhoz ahol alkoholok tömkelege díszelgett majd megfogott egyet és kiöntötte egy pohárba majd lezseren háttal neki támaszkodott és szürcsölni kezdte.

-Figyu Kim. Le vagyok égve. Egy vasam sincs ha erre gondolsz. -vakkantottam oda neki ő pedig féloldalasan elmosolyodott.

-Ez esetben. Egy csókot kérek. -mondja ki én pedig fájdalmas képet vágva dobom le magamról a lepedőt és nyitom ki az ajtót. Még mit nem! Én nem fogok nyálcserét váltani a ficsúrral hogy netalántán valami betegséget kapjak tőle. Ki tudja hány nővel játszott már fagyizósat. Szétnézek a folyosón hogy látok e valakit és akkor dől ki az egyik ajtó mögül Yoongi csapzottan és kigombolt inggel. Szemeim könnybe lábadnak ahogy látom, hogy kitipeg utánna egy szőke hajú plasztik barbie baba. Na igen. Yoongi volt az én régi nagy crushom. Sosem volt köztünk komoly kapcsolat mivel megfogadtuk hogy a bandában senkivel nem kezdünk ki, így nekünk titokban kellett tartanunk a viszonyunkat és nem jól sült el. Felültetett. Talán még most sem múltak el az érzéseim iránta. Talán sosem tudom már elengedni őt. Az emlékek rámzúdúltak ahogy a könnyeim sem akartak elállni. Láttam, hogy közelednek így inkább visszahúzódtam a szobába. A ficsúr még mindig az asztalnál volt de most már kicsit sem szórakozott jól látván az arcomat.

-Történt valami? -jön oda hozzám és kezével megtámaszkodik a fejemnél.
Letörlöm a könnyeimet és ránézek. Hevesen lecsapok ajkaira ő pedig belemosolyog "csókunkba". Minél hamarabb el kell tünnöm innen!  Derekamra fonja egyik kezét és közelebb húz. Nyelve átcsúszik a számba és heves táncot jár az enyémmel. Még becézgettük egymás ajkát egy ideig aztán sikerült nagy nehezen elválnom tőle. Elködösült íriszeivel még mindig ajkam mustrálta, én pedig kipirult arccal  próbáltam hátrálni, már amennyire az ajtó engedte. Most tudatosult bennem csak, hogy kurva nagy szarban vagyok. Egy : Ez a fickó nem jó ember. Mindenkit a markában tart, és szerintem apám is a kupacba tartozik mivel illegálisan üzletel. Kettő : Kurva helyes, kőgazdag, és baszott jól csókol.

-Mostmár adsz ruhát? -döltöm oldalra a fejem ő pedig kifújja a bent tartott levegőjét.

-Talán. -villantsa ki a fogsorát, nekem pedig kezd felfordulni a gyomrom tőle. Nem minden a csodás külső ha egy faszfej vagy.  -Rendben adok, hogy tudd értékelem a bátorságod. -lépked a gardróbhoz és keresgélni kezd.

-Milyen bátorságról beszélsz? - röhögök fel.

-Nem is emlékszel amikor fegyvert fogtál rám? -ad a kezembe egy fekete farmert és valami bandás pólót amit azonnal elkezdek felvenni.

-Egyébbként hol vannak a ruháim? -bököm ki amit már rég meg akartam kérdezni és most van rá lehetőségem terelve ezzel az előbbi témát.

-Lehánytad őket. És engem is. Telibe az ölembe. -nevet ezen a napon már sokadjára.

-Basztikuli! Bocsessz -mosolygok édesen hogy megpuhítsam kicsit és emiatt se kelljen fizetnem valamivel.

-Már mindegy. - leggyint le.

-Akkor most megyek. -kapom fel a táskám majd kitárom az ajtót.

-Nem akarsz maradni reggelire? -lép mellém.

-Nemtudom... -mímelődök...

-Maradsz vagy sem? 3... 2... - számol vissza én pedig amilyen gyorsan csak tudom rávágom hogy "jó, maradok". Végül is... Minek mennék még haza? Hogy tovább gürizzek anyámnak és a hátát maszírozgassam? Kell egy kis pihenő.

Marionett doll ♧TAEHYUNG FF♧Where stories live. Discover now