A gerincem története

Schroth tábor

Mérföldkő, ez bizonyos.

Szorgalmasan űztem a gyógytornát majdnem 5 hónapja már, megismerkedtem néhány eszméletlenül aranyos lánnyal, akikkel ugyan a legnagyobb közös pontunk a gerincünk volt, mégis apró szálak kötöttek össze minket.
Milyen érdekes, hogy ez a helyzet is képes embereket összehozni!
Úgyhogy meg tudtam nyílni előttük és a gyógytornásznő előtt is, akinél tàmogatóbb embert aligha ismerek.

Megosztottam vele a céljaimat, a vágyaimat és ambícióimat, úgyhogy felajánlott egy lehetőséget nekem.

A helyi mozgássérült, fogyatékos illetve tartós beteg gyerekekért él egy alapítvány, amely szervezett gyógytorna tábort korzettes fiataloknak már évek óta. Nem nagy lélegzetvételű, tíz alatt voltak mindig családiasan, lányokkal, akik màr alapból ismerték egymást.
Mindennap gyógytornáztak, emellett különféle foglalkozások és programok voltak tartva.

2020-ban is sort kerítettek az ún. schroth-táborra, és a gyógytornásznő ajánlotta, hogy teljesen ingyenes minden, és jót tenne nekem.
Természetesen érdekelt.

Minden reggel 8-ra kellett bemennünk és egészen 3-ig bent voltunk a kórházban. Nehogy azt higgyétek, ez egy béna, unalmas, rehab volt tulajdonképpen.
A rehabilitációs központban voltunk, javarészt a tornatermünkben, de berendeztük kedvünkre!

Ott volt a Vojta terápiás baba, akit Zalánnak hívtunk, például.
(Annabelle fiúban, teljesen úgy néz ki)

Tiszta Wellness volt, megmondom nektek!
Reggel gyógytornával indítottunk, forgásban gyógymasszázsban részesültünk, aztán szabadidő, csapatépítő tréning, ebéd, gerinctorna (egyszer rávettük a gyógytornászunkat jógára) aztán kézműveskedés egészen 3 óráig.

Volt néhány speciális nap azonban, ahol programokon vehettünk részt. Lovagoltunk, bowlingoztunk, állatkerteztünk, és élményparkos kirándulásra is mentünk.
Jól hangzik, nem igaz? :D

Volt velünk párhuzamosan egy életmódtábor, és a csapatépítő tréningekre hozzánk csapódtak.
Néhány túlsúlyos fiúról volt szó, 12-13 évesek. Aranyosak voltak, habár érthető módom először megilletődtek, hamar be tudtak illeszkedni arra a pár órára.

Tisztelem ezeket a gyerekeket, mert változtatni akarnak, és elszántan tesznek is ennek érdekében.

Pszichológiai témákat boncolgattunk, volt,hogy játékos feladatokat kaptunk. A kedvencem az volt, amikor 10 kép alapján mesét kellett írni. (Barack Gésa tigristenyésztő és Béla Gazda tehenész románca éppen az én agyszüleményem: Szerintem nem részletezem :'D)

Egy szóval óriási élmény. Jó barátok lettünk a lányokkal, és hiszem, hogy mindannyiunkra jó hatással volt, hogy önmagunkhoz hasonló problémákkal küzdő ismerősökre tettünk szert.

A tanulsága pedig?

Nem vagy egyedül. Bárminemű problémával küzdesz, kellenek támogató szándékú emberek, akikben lelki társa lelhetsz.
Lépj ki a komfortzónádból, és építs valódi, értékes kapcsolatokat. Ott is, ahol nem számítanál rá.

Én ebben részesültem a gyógytorna táborban, no és persze nem keveset tornáztunk, ami pozitívan hatott a gerincünkre is!

Ez a kéthetes élmény hatalmas áttörést jelenthet.
Én már eleve elfogadtam a fűzőmet, de ez csakis erősíteni tudott.