Furcsának találhatjátok ezt a témát. Igen, tényleg a gerincemről fogok írni. Az enyém ugyanis nem átlagos; súlyos gerincferdülésem van.
Hogy mire van szükségem, mi is ez a probléma egészen pontosan, az a könyvemből kiderül.
A sorstársaim iránti tá...
Hamar elröppent az 1 hónap, főleg, hogy átálltunk az online iskolára. Sajnos nem tudtak a Salusosok lejönni Nyíregyházára, így nekünk kellett Pestre utaznunk autóval. Még baleset is volt ekkor az autópályán, úgyhogy kalandos egy utunk volt.
A Salus gyógypontban csodálatos atmoszféra fogadott, tényleg. Emberszámba vettek, odafigyeltek rám, mindent elmagyaráztak. A váróteremben egy TV-n gerincproblémákkal kapcsolatos videókat mutattak, így bárki tanulhatott belőlük. Ahogy láttam, még az egészen kicsi gyerekek is jó hangulatban várakoztak. Egy recepciós hölgy megmutatta, melyik ajtón kell bemennünk, és akkor hozzák is azonnal a fűzőt, amire még a nevem is rá volt írva.
Egy fiatal, rettenetesen jófej gyakornok srác jött Marlok Feri bácsival, elmondták, mik a további teendők.
Mint kiderült, bizonytalan, hogy meddig van rá szükségem, azonban napi 23 órával kezdünk. Fokozatosan kellett hozzászoknom. Első nap egy filmet kellett benne megnéznem. Meg is kérdezte a gyakornok srác, mi a kedvenc filmem. Én büszkén mondtam, hogy a Bohém Rapszódia. Mint kiderült, ő maga is Queen rajongó, úgyhogy igen, csupa-csupa jó ember :D Második nap már meg kellett próbálnom aludni benne. Két óráig próbáltam elaludni bene, de csak nem sikerült, úgyhogy halasztottam egy napot. Büszkeség töltött el, amikor a második éjszakát végigaludtam benne. Egy hét alatt pedig elértem a 23 órát egy nap.
Amikor először rámadták, több volt, mint furcsa. Olyan volt, mintha egy terebélyes, ferde fa lettem volna, és frissen tettek volna mellém karókat, hogy kiegyenesítsenek.
Viccesen nézhetett ki, amikor először becsatolt fűzővel próbáltam leülni, de tudtam, hogy meg fogom szokni.
Volt néhány hely, ahol belenyomódott a bőrömbe. Ezt még korrigálták, aztán elcsúztunk, a fűző pedig végleg az enyém lett, hazavittük.
Elhatároztam, hogy benne fogok hazamenni, de csak Szadáig bírtam, ott igyanis megálltunk meglesni, merrefelé élnek Richterék. Itt később nyílt egy szafari park is, lehet hallottátok. Konkrétan láttam a kedvenc artistámat, na, az egy jó élmény volt fűzőben, feldobott.
Messze nem volt olyan vészes, mint számítottam rá, és annak örültem igazán, hogy végre megkezdődhet a valódi és eredményes rehabilitációm.
Oops! Bu görüntü içerik kurallarımıza uymuyor. Yayımlamaya devam etmek için görüntüyü kaldırmayı ya da başka bir görüntü yüklemeyi deneyin.
Szeretni kell a fűzőt, hiszen csak segít :)
Oops! Bu görüntü içerik kurallarımıza uymuyor. Yayımlamaya devam etmek için görüntüyü kaldırmayı ya da başka bir görüntü yüklemeyi deneyin.
Így festett rajtam másodszor a korzett, Szadán. Ma azért már jobban tudom viselni.
