Alig üthette el a harang a három órát Margaret nyöszörgésre ébredt, a háló felé vette az irányt, gyanúja beigazolódott a férfi újra az a bizonyos álom kínozta. Leült mellé az ágyra kezét homlokához érintette, szinte sütött. Lázas állapította meg. Belépett a két ismeretlen hely egyikébe, egyből a konyha, keresett egy tálat abba hideg vizet engedett majd három kendőt vett magához, visszaért a hálóba, bevizezte a kendőket és egyet a professzor homlokára tett, kettőt pedig a kezére. Nem kelthette fel a férfit, az veszélyes ilyen esetben. Csak nézte és cserélte a vizes anyagtokat.
Részletesen megfigyelte a vonásait, nem voltak ráncai annak ellenére sem, hogy jócskán közeledhetett a negyvenhez, ajkai vékony vonalat alkottak, arca sápadt volt, de fekete haja ezt tökéletesen keretezte.
- Li...Llily - lihegte lázasan.
- Shh semmi baj Professzor, csak egy álom - próbálta nyugtatni a férfit, aki ebből semmit sem hallott, de a lánynak jól esett, hogy lány hangon beszélhetett vele és simogathatta az arcát viszont ezt nem akarta kimutatni, sőt utálta magát érte, erősnek és keménynek lett nevelve, nem érzékenyülhet el egyetlen férfi miatt sem. Pláne, aki pont Perselus Piton. Majd egy fél óráig ment ez így, mikor a Professzor kinyitotta szemeit, tekintete rémült volt, pár perc kellett mire lenyugodott a lány eközben mintha mi sem történt volna folytatta a ruha cserélgetését.
- Maga még is mit csinál? - mordult a nőre miközben lekapta homlokáról a kendőt.
- Valószínűleg lázas, és mivel magán kívül vol ez volt az egyetlen, amit tenni tudtam - mondta a nő ridegen nemtörődömséggel.
- De látja, most már jól vagyok, hagyjon - intette a férfi.
- Ahogy akarja - mondta majd felállt és elkezdte elpakolni, amit nem rég kipakolt. Mikor megvolt észrevette, hogy ahogyan a férfi a fürdőszobába akart menni megszédült, a nő persze azonnal mellé lépett, megszokta, hogy ott próbál segíteni, ahol tudd csak az baj, hogy annak a férfinek nem lehetett, durván lerázta magáról a lányt, az csak felsóhajtott majd visszasétált kényelmetlen alvásra szánt kanapéhoz és vissza bújt a takaró alá.
Semmi kedve nem volt egy olyan emberrel törődni, aki nem akarja elfogadni a segítségét. Bár agya ezzel tisztában volt, a szívét nem tudta meggyőzni. Egy falkában élt, az első, amit megtanítanak egy Vérfarkasnak, az az, hogy a falkájuk nemtől, kortól, származástól, névtől vagy attól varázsló-e, esetleg tiszta vérfarkas vagy ember, aki a falkájukba tartozott mind a családjuk volt. S bármennyire utáltak vagy megvetettek valakit, ami nem volt gyakori ugaynis a vérfarkasok a tisztaságról és elfogadásról voltak híresek, akkor is kötelességük volt segíteni a bajban. Nem volt különösebb oka annak, hogy segíteni akart a Professzoron, szimplán megszokta, hogy ez kötelessége, mint leendő alfának, és mit ne mondjon fájt neki, hogy ezt a férfi elutasította.
Jó darabig újra nem jött álom a szemére, ha jól hallotta még félálomban a nagy harang ötöt kondult mikor végre sikerült elaludnia.
A Professzor is tudta, hogy nem igen ment a lánynak az alvás és neki sem, mégis mikor reggel hét óra körül a Professzor felébredt a lányt már ébren találta felöltözve, éppen egy fekete bögre hevert előtte melyben még gőzölgött az ital, a lány pedig csontjait ropogtatta erőteljesen, egy bő fekete pólót viselt és egy fekete melegítőt, haja rendezetlen kontyban volt, mint mindig.
- Jó reggelt - mosolygott rá a lány mikor észrevette, tökéletes hallásának köszönhetően, hogy a férfi mögötte állt.
- Jobbat - morogta a férfi majd belépett a fürdőszoba barna ajtaján, a lány megrázta a fejét majd leült az íróasztal azon oldalára melyet neki készítettek elő. A tanulmányait vette elő, lassacskán betölti a huszonkettőt, a Vérfarkasok tanulása egy kicsit más volt mint egy átlagos Varázslóé, hattól - tizennyolcéves korukig mindenkinek kötelező iskolába járnia, ott az alap tantárgyak tanulják, hattól - nyolc éves korukig megtanulnak írni illetve olvasni és számolni, azután pedig Történelem, Etikettan, Bájitaltan, Valamilyen fizikai sport (Kviddics, Birkózás, Edzés stb) és Művészettan ezek mellé még lehetett választani tantárgyakat többek között Varázslástan, ez azért nem volt kötelező mert a keveredés miatt nem mindenkinek volt varázs ereje, és volt aki egyszerűen nem akarta használni és egy tárgyba zárva őrizte, pont mint Margaret. Néhány diák pedig kap lehetőséget Rezervátumon kívüli tanulásra, mint pl Myra és Paul. Ha valaki tökéletes bizonyítvánnyal végezz akkor kap egy ajánlást egy plusz négyéves képzésre, ide csak a legjobbak kerülhetnek be, a tantárgyak maradnak, de sokkal komolyabb szinten és még jó néhány kötelező tantárgy jelenik meg, sokan kiesnek az első év végén így nem túlnépesedett a felső tagozat. Mikor elvégzik ezt a képzést és itt is képesek kiváló bizonyítványt demonstrálni onnantól kezdve az a vérfarkas bármi lehet, Tanár, Edző, Titkár, Küldönc, bármi a Vérfarkas világban, a varázsló világban ez már egy fokkal korlátozottabb.
Itt már nemkötelező beülni órára, egy - kettő mindössze, ami ajánlott. Feladják a feladatokat, ami legtöbb esetben írásos, majd leelennőrzik. Itt indenki mgának tanult, magáért. A tanároknak könnyű dolga volt. De, hogy akkor mi is az egéz lényege? Egyszerű, olyan könyveket és pergameneket, illetve órai anyagot kapnak, amelyet egy - egy felnőt sem tud, csak az, aki ezt a négy évet végig tanulja. Egyébként sem szőrnyű, csak oda kell figyelni, emellett pedig sok szórakoztató programot és Bált szerveznek.
A lány a pergamentekercset nézte maga előtt, címként ez szerepelt rajta:
Az Vérháború. A Vérkötöttség, és a Tizenkettők halála
A Vérháború: egy a családok és Vérkötöttek által kirobbantott háború
Vérkötöttség: olyan vér által kötött és megszeghetetlen eskü mely egycsaládba való befogadást taglalja. Ezt általában a család legidősebb férfi tagja (vagy annak felhatalmazottja), esetleg, ha a Falka Alfája a családban van, végzi.
Tizenkettő Halála: Száznegyvenégy vérfarkas áldozta fel magát a Háború végetvetéséért és társaikért
Nem volt újdonság számára a Vérháború, minden évben emlékük napján előadásokat megemlékezéseket szerveznek, így pár könyv társaságában könnyedén állt neki. Eközben a Professzor körülötte járkált és keszült, nem törődve a lánnyal, annak pedig ideje sem volt törődni a férfival. Az nyolckor elment ebédelni a lány pedig tovább folytatta beadandói halmazát.
***
Az este nyolc óra hamar elérkezett a papírok felett környedő lánynak. Akkor vette csak észre mekkorra éhség gyötri gyomát, egész nap nem evett. A lakosztály konyhájában nem volt semmi étel, ki pedig nemmehetett így csöndben tűrt. A Professzor pedig füle botját sem mozdította a lány éhségének csillapításáért, mert pontosan tudta, hogy egész nap nem evett. Mikor a férfi visszaérkezett délután, leült szó nélkül és javítani kezdett.
Nyolc előtt pontosan három perccel kopogtak.
YOU ARE READING
A Félvér Herceg és a Változás Fekete Szele
Romance"...De higgy nekem, Nem kell azt mondanod, hogy szeretsz, És azt sem kell mondanod, hogy az enyém vagy. Nem kell mondanod semmit! De nem is mondasz... S én mégis a tűzben állnék érted, vagy megharcolnék a szörnyek szörnyével. Szembe néznék magával...
