JJBA oneshots(kérések:nyitva)

~Abbachio~

Sziasztok! ❗️Ebben a oneshotban karakter háttér történet spoiler van❗️ Nagyon szeretem Abbachiot. Remélem tetszik nektek! Jó olvasást!
——————————————————————
Egészen 15 éves korodtól egyedül élsz. Szüleid elváltak te édesanyádhoz kerültél míg bátyád apáddal maradt. Azóta nem nagyon találkoztál velük édesapád időközben meg is halt. Bátyáddal csak leveleztél. Viszont a kapcsolat köztetek jó maradt. Édesanyádnak időközben szeretője lett akit te ki nem állhattál, mindig mindenbe belekötött amikor édesanyád nem volt otthon volt rá példa, hogy meg pofozott. Amikor betötötted a 15. élet évedet elhatároztad, hogy elkezdesz dolgozni és elköltözöl. 18 éves vagy. Azóta sikerült elérnek célodat és egyedül élsz 3 éve.

Épp munkából mentél haza mikor hirtelen egy nagy ütést éreztél tarkódon minden sötét lett és össze estél. Már csak az hallottad ahogyan egy mély férfi hang a nevedet kiáltja és az érkező mentő szirénáját.

Mikor kinyitottad szemed egy fehér szobában ébredtél fel. Egy ismeretlen ember ült melletted mégis úgy gondoltad már láttad valahol.
-Hol vagyok?-ültél fel kómásan. Az idegen csak aggódva rád nézett.
-[y/n] jól vagy? Fáj valahol?-kérdezte kétségbe esve.
-Én..... ismerlek valahonnan? Ismerős vagy nagyon.
-Én vagyok az, Bruno.-mondta ki bátyád nevét.
-Bruno? Te..... te vagy bruno?-kérdezted csodálkozva. Egyből nyakába ugrottál.
-Nagyon rég nem láttalak! Hiányoztál!-mondtad.
-Te is nekem [y/n].-ölelt vissza.
-De mégis hol vagyok és miért?-kérdezted miközben vissza ültél.
-Hát, hogy is mondjam?
-Úgy, hogy megértsem.
-Most épp a lakásomban vagy. Szert tettél egy képességre amit úgy hívunk stand. Még nem tudjuk milyen képessége van. Megpróbálnád előhívni?-úgy tettél ahogy mondta, habár te magad sem tudtad, hogy hogyan csináltad. Egy női alakot láttál aminek a haja..... vízből volt?
-Ezek szerint a vízhez lehet köze. Próbáld meg mozdítani a vizet abban a pohárban!-kért meg. A víz kiemelkedett a pohárból de nem folyt el, semmi nem történt vele csak a levegőben állt.
-Hmm....-és azzal kiment.

Azóta 2 hónap telt el. Standedet hasznosnak találták és "felvettek" a Passione-ba azon belül bruno csapatába. Mindenkivel jó kapcsolatot ápoltál, legfőképp Abbachio-val nem gondoltad volna, hogy egy ilyen emberrel ennyire kijönnél de hamar jóba letettek.
-[y/n], Abbachio lenne egy küldetés számotokra!-mondta Bruno.

Amikor végeztetek a küldetéssel már késő éjszaka volt. Mindketten felmentetek szobátokba. Lefürödtél és átöltöztél pizsamába. Mikor befeküdtél az ágyba a nap történteiről gondolkozdtál. Ahogyan Abbachio megmentett egy golyótól, amikor együtt ültetek be az étterembe még két órát ott beszélgetni és iszogatni. Mondanom sem kell, hogy nem voltál épp megbízható állapotban. Nem jött álom a szemedre sehogysem. Gondolkoztál mit csinálhatnál de semmi nem jutott eszedbe, végül úgy döntöttél átmész Abbachio-hoz hátha még ébren van.
Ahogy kopogtattál egyből nyílt az ajtó is.
-Hát te? Miért nem alszol?-kérdezte.
-Nem tudok aludni. Te hova készülsz?
-Én sem tudtam aludni így gondoltam le megyek és iszok valamit a konyhában.
-Mehetek én is?-kérdezted mire ő csak bólintott. Láttad ahogy levesz egy üveg bort ezért te úgy gondoltad te le veszel kettő boros poharat. Egyre csak nyújtózkodtál de nem érted el a poharat. Érezted, hogy valaki mögötted van és a derekadra helyezi kezét. Egy nagy kezet láttál meg ahogy le vesz kettő poharat és a pultra teszi. Derekadról kezét nem vette le.
-Köszönöm Abbachio!- fordítottad felé fejed és mosolyogtál rá. Arca olyan közel volt, hogy szátok majdnem egybe ért, ezt észre véve elfordultál tőle és elpirultál. Abbachio kitöltötte az italokat és leült a kanapéra. Mellette helyet foglaltál miközben bekapcsoltad a rádiót valami jó zenét keresve. Gyorsan meg is találtad kedvenc zenédet. Poharadat leraktad és elkezdtél táncolni. Abbachio csak mosolygott a látványon míg te fel nem kérted őt. Hamar bele is egyezett. Egész végig lilás szemébe néztél ő meg a te [sz/sz]-ba/be.
-Szép vagy!
-Köszönöm Abbachio.-mosolyogtál rá mire ő meglepődve nézett mivel ezt nem akarta hangosan kimondani.
-[y/n]!-húzott magához közelebb.
-Igen?-kérdezted kíváncsian.
-Én nagyon kedvellek téged, nagyon szép és kedves vagy.
-Én.... én is kedvellek Abbachio.-azzal közelebb hajolt hozzád és megcsókolt. Meglepettségedben nem viszonoztad így hamar elhúzódott tőled.
-Bocsánat nem kellett volna, sajnálom!-sajnálkozott. Gyorsan ajkaira tapasztottad tiédet. Kezedet hajába túrtad míg ő derekad köré fonta mindkettőt.
-Szeretlek Abbachio!
-Én is szeretlek [y/n].-megpuszilta homlokod.
-Legközelebb lehetne csendesebben is szerelmet vallani.-jött le a lépcsőn Mista akit időközben felébresztettetek mögötte pedig Narancia.
-Bocsánat.-mondtad még mindig Abbachio karjaiban. Abbachio csak sóhajtott egyet.
-Na látod Abbachio mondtam, hogy beválik.-mondta Bruno, de téged nem érdekelt más csak Abbachio.
———————————————————————