Lehetetlen világ/Befejezett/

Az Új Erő

-Hát amúgy az egyikőjük betörte a szobám ajtóját, illetve hárman felzabálták  a kajánkat és hát kutattak is utánam úgyhogy úgy éreztem jó lenne egy kicsit megjegyeztetni velük hogy ne packázzanak velem mert nagyon rosszul járnak de leginkább azokra vagyok mérges akik megették a kajánkat, mert az több napra elég.

-Akkor megértem lányom, de azért nem kellet volna enyire elbánnod a fiúkkal.

-Megérdemelték. Amúgy Taylor Manson vagyok. Csak hogy tudjátok hogy hogy hívnak engem. Bár szerintem nem fogunk találkozni sokszor. Akkor én megyek is fel a szobámba még van pár elintézni valóm. - amikor már a lépcső második fokán voltam és utánam szólt a nénikém

-De ráérsz még kicsim nem kell anyira sietned úgyis meg kell csinálnod a vacsit vagyis valami egyszerűt.

-Rendben akkor csinálok palacsintát, azután megyek fel.

Megcsináltam a palacsintát. Magamnak megtöltöttem hármat barack lekvárral. Azután felmentem sma szobámba. Megettem a palacsintát elvégeztem az esti rutinom és azután lefeküdtem aludni.
Reggel ugyanúgy keltem. Elvégeztem a reggeli rutinom, készítettem magamnak reggelit és gyümölcs turmixot, megettem a szendvicset a turmixot elvittem és elindultam a vendéglőbe kb 50 perc volt az út. Már mindenki ott volt a vendéglőben. Szokásosan telt a nap kiszolgáltunk mindenkit. Kettő őrakkor jött a váltás és hazamentem. Megint elmentem a patakhoz és ott lazítottam. Nagyon jól telt el a napom. Addig amedig vissza nem értem a házunkba mivel megint ott volt az összes Soccoritas már megint!!! Miért vannak itt? És miért pont nálunk kell lenniük? Tudomásom szerint a galaxis támogatja őket pénzel tehát akkor vehetnének ki maguknak házat vagy lakást.

-Ha megkérdezhetem miért tartózkodtok a házunkban?

-Csak itt akarunk lenni. - mondta Julio

-Mindig mindennek oka van, és annak is van oka hogy ti most itt vagytok de nem tudom mi lehet az.

-És ha nincs semmi különösebb oka? - kérdezte Gilbert

-Biztos hogy van csak nem mongyátok el, és jól is titkoljátok. De én inkább megyek van jobb dolgom is.

Ideges lettem nagyon így hát elmentem a patakhoz,megint. Vittem magammal a biztonság kedvéért pisztolyt és bicskát és zseblámpát is. Már 16 óra elmúlt. Kiugrottam az ablakomon és egy fán lemásztam majd elmentem a patakhoz. Nagyon nyugtató az a hely teljes mértékben megfeletkeztem az időről és a telefonomat sem hoztam el. Biztos hogy már egy órája kint lehettem a pataknál úgy döntöttem hogy visszamegyek oda ahonnan jöttem. Visszamásztam a szobámba az ablakomon keresztül azonban megláttam valakit ülni az ágyamon úgyhogy úgy döntöttem hogy láthatatlanná válok és megnézem ki is az. Bementem az ablakon szerencsére nyitva hagyták. De még mindig nem láttam a férfi arcát túl sötét volt. Úgy gondonltam inkább kimegyek és lemegyek az edzőterembe és egy kicsit edzek. Láthatatlanul mentem le az edzőterembe hogy ne lásson senki sem. A karkötőm elraktam a szekrényembe és bezártam. Majd elkeztem edzeni, az erőimet nem fogtam vissza. Kiadtam őket és még újjab erőt fedeztem fel, mégpedig a teleportálást. Véletlen össze ütöttem a kezeim és a terem másik felében voltam nagyon meglepődtem ez azt jelenti hogy van még egy erőm amit meg kell tanulnom uralni és titkolnom is kell. Szóval vigyáznom kell mára abbahagyom az edzést nehogy feltünjön valakinek hogy itt vagyok és hogy sok erőm van nem akarok a nénikémnek semmi rosszat sem szóval felmegyek a szobámba a biztonság kedvéért láthatatlanul. Amikor felértem senki sem volt bent a szobámban. Őszintén mondva megnyugodtam. Elvégeztem az esti rutinom és lefeküdtem rögtön elfogott az álom.

~~~~~Másnap reggel~~~~~

Ismételten 6:30-kor keltem. Elvégeztem a reggeli rutinom és inkább nem vettem figyelembe senkinek sem a reggeli  köszöntését mert nem volt kedvem semmihez sem de ma péntek van tehát ez azt jelenti hogy holnap és holnapután szabadnapom van. Tehát valahogy a házon kívülre kell helyezem a programjaimat vagyis programokat kell kitalálnom. Megcsináltam a szendvicsem és a turmixom. Megettem a szendvicsem felkaptam a kistáskám és a turmixomat is fogtam és vittem volna be a kocsimba de persze hogy Juliónak ott kell lennie a kocsim körül. De kit érdekel oké azért nem fogom elütni nem vetne a jövőmre jó fényt. Mindegy. Elmentem a kocsimhoz és beültem de persze hogy Juliónak oda kell jönni hozzám.

-Légyszi fogd rövidre a mondanivalód mert elfogok késni a munkámból.-mondtam teljesen határozott hangon.

-Rendben hát én csak azt szerettem volna mondani hogy még egy hétig tuti hogy itt leszünk nálatok.

-Rendben. Akkor megyek. Viszlát.

Ezzel ki is hajtottam az utcára, és mentem is a vendéglőbe. Amikor a vendéglőhöz értem még senki sem volt ott tehát én nyitottam ki. Pár perccel később már szép lassan jöttek a munkatársaim is és a kis főnök is. 

-Rendben egy kis megbeszélés lesz a mai nappal kapcsolatban, lehet hogy ma fognak jönni nagyon fontos vendégek úgyhogy ma tökéletesen teljesítsetek. Most pedig menjetek a dolgotokra.

Mindenki elment a dolgára én pedig Bellával a munkatársammal vártam a vendégeket. Egy ideig senki sem jött a vendéglőbe majd egyszer csak beléptek a.... Soccoristasok . Persze kimások lennének mint ők már mindenhova követnek vagy mi?

-Bella menjél nyugodtan szolgáld ki őket.

-Nagyon köszönöm.

-Semmiség de menj és szolgáld ki őket lehet hogy ők a fontos vendégek úgyhogy tökéletesen kell kiszolgálni őket. Na de mostmár nem tartalak fel menj.

-Rendben.

Ezzel el is ment a kilenc tagú csapathoz, és be is jött az új vendég úgyhogy mentem is kiszolgálni. A nap ezután normálisan és gyorsan telt.   Amikor hazaértem kb 16 óra volt, átöltöztem és a szokásos cuccokat vittem magammal, és indultam volna ha a nappaliba nem szólítanak meg, És hogy ki volt az? Hát Leon megszólított. Már majdnem kint voltam és persze hogy akkor kell megszólítani nem volt lehetőség rá az előző fél órában. Csak nyugodtan és ne akadj ki.

-Szia. Hova mész?

-Szia. Csak ki az erdőbe, ha nincs más dolog amit mondanál akkor mennék is.

-Menj nyugodtan, csak kérdeztem. 

-Rendben akkor szia

-Szia

Nem értem miért érdekes hogy én hova megyek. De azért most oda kéne figyelnem nem szeretném felfedni a titkos helyem úgyhogy láthatatlanná válok. Ezt is tettem, de egy fánál vártam hogy kijön é valaki vagy valakik a házból persze ketten kijöttek. Leon és Gilbert. Biztosra akartak menni hogy nem fogom észre venni őket, szerintem azt hitték hogy totál idióta vagyok, de ha ezt hitték akkor totálisan nagyot tévedtek. Mivel követni akartak ezért úgy döntöttem hogy megvárom míg elmennek és tudok teleportálni úgy hogy ne vegyenek észre. Kb öt perc múlva már eltűntek.  Így hát  elteleportáltam a patakhoz. Ott voltam napnyugtáig  Amikor sötét volt a háztól annyira távolra teleportáltam hogy úgy nézzen ki mintha most jönnék vissza. Beértem a házba és ott volt a nénikém aggódó arca és a Soccoristasok  teljes csapata.

-Hol voltál kicsim?

-Nyugi csak egy kicsit kiruccantam az erdőbe, semmi különös. Illetve tudom hogy Leon és Gilbert követtek engemet. Csak nem értem miért. Ha akartam volna illetve nem láttam volna hogy kik azok akkor simán megölhettem volna őket vagy akármi hasonló mert szoktam magammal vinni védelmi eszközöket. Akár bajuk is eshetett volna.

-De nem támadtál meg minket mert tudtad hogy kik vagyunk- mondta Gilbert
---------------------------------
Sziasztok. Jövő héten jön az új rész.