Egy lány aki átlagos életét élte. Azonban kiderült, hogy alapból több ereje van mint, az átlag embereknek. Így esélye van hogy, bekerüljön a Soccoritasok közé, vagy élete végéig bekerül egy zárkába ahol élete végéig fog tartózkodni, bezárva egy nya...
Julióval és Amival egy külön lakásba költöztünk a Ftohten. Mostanában valamiért nagyon szeretem a fura ételvariációkat mint mondjuk az eurókrémet van olyan hogy uborkára kenem. Meg reggelente émejgek és már két hónapja nem jött meg szóval úgy határoztam hogy elmegyek egy nőgyógyászhoz a mai napra kértem idő pontot. Szóval jelenleg éppen oda tartok. Viszonylag gyorsan odaértem a nőgyógyászati rendelőbe amikor beértem már mentem is be. A nőgyógyász meghatározta hogy, terhes vagyok és már a nyolcadik hétben járok. Lett készítve ultrahang kép is. Egy nagyon jó dolog közben kiderült, mégpedig hogy ikreket várok. Szóval ennél boldogabb nem is lehetnék. Azt mondták hogy a kisbaba március végére vagy április elejére várható. Pontos időpontot a következő alkalommal mondanak. Bár azt mondta az orvos hogy az is lehetséges hogy koraszülöttek lesznek mivel ez az ikreknél általában jellemző. Az ultrahang kép így néz ki:
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Az a két kis pont a képen az én kis ikreim. Nagyon boldog vagyok. Már csak azt kell kitalálnom, hogy mongyam el Juliónak. Bár már van egy ötletem. Miután elmondtam Juliónak, elmondjuk majd a többieknek is. Mielőtt hazamentem volna elmentem Amiért a suliba ezután pedig elmentünk venni két rugdalózót. Ami nagyon örült hogy lesz majd két kistesója. Végül együtt kiválasztottuk ezt a két rugdalózót:
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
-Akkor most hazamegyünk és ezt a két kis ruhát és egy kis képet odaadjuk Julio bácsinak együtt. Rendben?
-Igen.-Elmentünk haza ahol a ház sötétségben állt, amikor felcsaptam a villanyt mindenki kiugrott egy helyről ahol rejtőztek. Szóval a frászt hozták rám és Ameliára a többiek. Szó szerint mindenki ott volt. Az összes ismerősünk de még mindig nem jöttem rá hogy milyen nap van ma. De nem jöttem rá.
-Milyen nap van ma? Mert én nem emlékszem hogy valamilyen különleges nap lenne a mai nap.
-Ma van annak az évfordulója hogy hivatalosan is a Soccoristasok tagja lettél.-mondta Julio
-Ohhh, akkor most nekem van meglepetésem nektek.-valamilyen fura vigyort varázsoltam az arcomra majd oda mentem Julióhoz Ameliával és együtt odaadtuk Julionak a kis dobozt amiben a rugdalózók és az ultrahang kép volt. A többiek pedig kíváncsian jöttek körénk.
-Mi ez?-kérdezte Julio kíváncsian.
-Nézd meg és meglátod-mondtam egyszerre Ameliával. Amikor Julio kinyitotta a dobozt hirtelen rám nézett boldogan.
-Ez most komoly?
-Igen, ha lejjebb nézel találsz még valamit.-majd meglátta az ultrahang képet és csak nézte. A többiek is kíváncsian néztek.
-Mondjátok már hogy mi van.-mondta Bella türelmetlenül.
-Terhes vagyok és ikrekkel.-erre mindenki elámult és csodálkoztak.
-Gratulálok-mondta a nénikém. Ezután mindenki gratulált nekünk majd leültünk és még egy kicsit beszélgettünk, majd mindenki elment haza. Ettől a naptól fogva Julio alig engedett nekem valamit. Szóval úgy vigyázott rám mint egy hímes tojásra.
~~~~Öt hónappal később~~~~
A mai nap jól indult ám délután beindult a szülés. Szóval Julio azonnal a kórházba vitt. Természetesen úgy izgult mint a filmekben a férfiak amikor a szülő feleségüknél vannak. Ahogy szorítottam a kezét már szó szerint elszorítottam az ujjait és már kifehéredtek közben próbált nyugtatni. Nos három óra elteltével kibújt belőlem az ikerpár. Az egyik fiú a fiú neve Marcus lett a lány neve pedig Martina. Pár napig még a kórházban voltunk és aztán mivel a kicsik és én is jól voltam kiengedtek. Otthon már mindenki szeretettel várt minket. Szerintem Amelia volt mindenki közül a legizgatottabb. Minden nagyon jó volt. Az ikrek habár este mindig keltegettek így valamelyikünk mindig kénytelen volt felkelni. Ezen a nehézségen is túl mentünk, és semmi sem szakított el minket egymástól.
Sziasztok! Hát ennek a történetemnek is vége lett. Ám lehetséges hogy fontolóra fogom venni aztat hogy folytassam a történetet Martinával. Ha tetszik az ötlet akkor írjátok meg. Illetve még igaz csak piszkozatban de még egy könyvet tervezek ám erről a könyvről csak később fogok beszélni.
