Lehetetlen világ/Befejezett/

Szerelmes nap

~~~~Másnap~~~~

Vasárnap van. Na ilyenkor tudnák aludni, de persze hogy nem birok aludni. Ilyen az én szerencsém. Reggel hétkor már ébren voltam. Körülbelül tizenöt percig próbáltam visszaaludni de nem ment ezért lementem a konyhába, hogy egyek szendvicset. Amikor leértem mindenki beszélgetett valakivel. Természetesen a gerlepár vagyis Edward és Diana a kanapén beszélgettek a többiek pedig a konyhapult körül ültek a bárszékeken. Amikor pedig odaértem vettem észre, hogy nincs szabad hely. 

-Sziasztok. Valaki csinált reggelit vagy én csináljak?

-Szia. Ha akarod akkor segítek neked elkészíteni a reggelit.-mondta Julio

-Akkor segíts, vegyél elő kenyeret és a salátát. Rendben?

-Okés.-pár perc múlva már ott termett mellettem mindennel amit kértem tőle.

-Akkor elkezdhetjük készíteni a szendvicseket. Készíts el egy szendvicset ahogy te szeretnéd.

-Rendben.-mondta Julio-Tessék ez egy Julio féle salátás, sonkás, sajtos szendvics és ezt neked készítettem.-majd felém nyújtotta a különleges szendvicset.

-Köszönöm a különleges Julio szendvicset.-majd egy puszit adtam az arcára. Amitől elkezdett vörösödni- de az ajándékod nem hagyom viszonzatlanul, mivel én egy különleges Taylor szendvicset adok neked. -Ekkor Julio elvette tőlem a szendvicset majd megpuszilta a homlokom majd a fülemhez hajolt és ezt súgta:

-Köszönöm.- Annyira elolvadtam tőle belül, kívül pedig az arcom kezdte felvenni a paradicsom színét. Mostmár bemerem vallani magamnak hogy ez a pasi nagyon tetszik nekem.  Csak nem tudom, hogy ő ezt viszont érzi-e irántam. A reggel gyorsan eltelt. Julióval nagyon jól elbeszélgettem. Megkérdezte, hogy délután elbírunk-e menni sétálni az erdőbe. Természetesen beleegyeztem. Mivel szeretek vele időt tölteni.  Amikor már beljebb voltunk az erdei ösvényen akkor egyszer csak megszólalt.

-Tudod, nem is tudom hogy kezdjem el.......-mondta Julio

-Mondjad nyugodtan.

-Hát igazából még egy lánnyal sem voltam még el ennyire jól mint veled.  Mármint beszélgetés viszonylatba véve. Bár gondolom tudod a lapokból eztet.

-Igen, tudom de ezzel mire szeretnél kijukadni?

-Hát ezelőtt még senki iránt nem éreztem így mint te irántad majdnem két hét alatt, te kihoztad belőlem a jobbik oldalamat és nem szeretném ha ez az oldalam elveszne. Remélem nem fogsz elmenni semerre sem.

-Figyelj ide, nem fogok elmenni csak mond már meg, kerekperec hogy mit akarsz. Rendben?

-Rendben. Szóval lehet, hogy szerelmes lettem beléd...

-Hát akkor úgy néz ki hogy ez a szerelem viszonzásra lel.

-Komolyan?

-Igen, komolyan.-majd ekkor közelebb húzott magához és megcsókolt. Pillangókat éreztem a hasamba, bevallom ez volt az első csókom. Igen tizenkilenc vagyok és még nem csókolóztam. Úgy éreztem hogy egyik fiú sem az én typom, szóval vártam és most itt van...

~~~Közben a házban~~~

-Remélhetőleg bevallják egymásnak, hogy szeretik egymást mert látszik mindkettőjükön hogy szeretik a másikat szerelmesen.-mondta Ánya.

-Ezt honnan tudja?-kérdezte Gilbert.

-Látszik, ahogyan egymásra néznek. Meg szerintem Julio másnak nem segít a konyhában szóval ez magától jövő. Nekem is volt ilyen szerelmem azonban idő előtt elment...