A 66-os út

3. fejezet

- Szent James!- kiáltotta Loki.

- Mivan?- fordult felé zavarodottan Bucky

- Nem neked szóltam, ne légy már ennyire elszállva magadtól- csóválta fejét hamis szemrehányással Loki - Ez a város neve. - mutatott színpadiasan a táblára. - St. James.

Bucky csak megrázta a fejét. - Ezt fogod csinálni egész úton?-

- Mégis mit? Én csak felolvastam a település nevét. Nem tudom, mily kivetnivalód van ebben. –válaszolt sértődött fejjel Loki.

- Nem lehetne, hogy csak nem szólalsz meg, ha már ennyire vágyakozol a társaságomra. – mondta ingerülten a barna hajú.

-A te társaságodra? Mégis mit képzelsz magadról James Buchanan Barnes. Én csupán a szabadságra vágyakozom, amit számodra szerencsétlen módon ez a kis utazás tud megadni. Ha nem vagy képes elviselni, egyszerűen csak ne figyelj rám. - mondta Loki látványosan duzzogva.

~Fél órát nem bírsz ki anélkül, hogy ne te legyél a középpontban.~ gondolta Bucky. ~Istenre esküszöm, ha még egyszer megszólal, kibaszom a szélvédőn.~

Látta Lokin, hogy az nagyon akar valamit mondani, de mégsem tette ~Á, a gondolatolvasás...~

Az idő repült. Bucky csak bámult ki az ablakon és nézte az elsuhanó tájat. A lankás dombokat, amik Keleten hegyekké növekedtek és csak élvezte az egyre forróbbá váló sivatagi levegőt. ~ A régi Hydrás karom, mennyire nem bírta ezt a klímát. Konkrétan tojást lehetett sütni rajta egy ilyen nap után. De minek is adtak volna a TÉL katonájának nyári updatet. ~Az órára pillantott. ~Még csak 6. Jó lenne valamit kajálni.~ A szeme sarkából látta, ahogy Loki bólogatni kezd.

- Álljunk meg a következő dinner-nél . - mondta az asgardi.

- Oké.- vont vállat Bucky. - Amúgy, te mióta is turkálsz a fejemben?- kérdezte tisztán kivehető éllel a hangjában.

- Őszintén? Indulás óta. Szeretem a folyamatos tájleírást hallgatni. - elvigyorodott- Meg is akartam jegyezni, milyen komplex gondolataid vannak. -mondta gúnyosan.

- Mert nem vagyok őrült. És nem fogok még több értékes információkat kiszivárogtatni, úgyhogy inkább elrejtem az ilyesfajta gondolataim. Az, akinek évekig mosták ki az agyát pontosan tudja, hogy kell elrejtenie az igazán fontos dolgokat. – válaszolta Bucky miközben maga elé bámult.

- Oh, értem. - mondta Loki megilletődve - Ez sok mindent megmagyaráz.

Egy tipikus útszéli kajáldában álltak meg, ahol jellegzetes barna boxok voltak, régi rendszámtáblák a falon, zenegéppel a sarokban, ami mindig Elvis-t játszik. Fehér kötényes kiszolgáló lányokkal, akik folyamatosan töltögették újra a kávékat a kiürült bögrékbe. A két férfi asztalánál is jó sokszor megfordultak, mivel újdonsült felfedezésük szerint, mindketten eléggé függők voltak, és most egy ülésben pótolták az elmúlt 1 nap koffeinszükségletét, ami átlagemberhez képest jócskán több volt. Ezen kívül egészen normálisan telt az étkezés. Bucky megjegyezte magában, miközben a vele szemben ülő egy hegynyi juharszirupba fojtott palacsintát pusztított be, hogy az isten étrendjének 90% a cukorból és kávéból áll, a maradék 10, ha nem több, meg jó asgardi módjára alkoholból.

-Ezzel nem vitatkozhatom.-szúrta oda a fekete hajú, miután lenyelte az utolsó falatot.

-Micsoda újdonság.-színlelt szarkasztikus meglepődést a fémkarú férfi.

Loki csak megforgatta a szemét és lehúzta a maradék kávéját.-Indulhatunk James.-szólalt meg mézmázos hangon.

-Ne szólíts így, nem vagyunk annyira jóban.-

-De senki sem szólít így, a bosszúálló fiúkák közül.- nyünnyögött tovább Loki.

-Akkor vond le a következtetéseket- válaszolt már egy jóval ingerültebb hangnemben Bucky.

-Hm te sem vagy az a barátkozós típus.- mondta Loki tettetett szomorúsággal és lesajnálással a hangjában.

- Nem tudom, miért engedtem meg, hogy velem gyere, kezded nagyon kihúzni a gyufát.- szűrte a fogai közt a szavakat idegesen.

-Oh, hát mert megzsaroltalak, nem emlékszel? Vigyázni kell, hol filózik az ember a régi ellenségei kivégzéséről.- vigyorodott el cinkosan az isten.

-Ah, csak menjünk tovább, így nem fogunk tudni megszállni a megfelelő motelban.- állt fel türelmetlenül az asztaltól a barna hajú és indult meg nagy léptekkel az autó fele.