1.-ígérem

3.7K 138 22
                                    

Y/n vagyok. Nemtudom hol szokás kezdeni ezt de kezdjük nagyon az elején.

| Y/n
Kor:17
Magasság:167
Képesség: 'eufória'  |

Ma is szokásosan anyával mentem a közeli parkba. Van ott egy játszótér ahol mindig találkozunk Touya-val. Apukám nincs mivel elhagyott minket mikor 4éves voltam. Anya jóba volt a Todoroki családdal mivel Enji-san a régi osztálytársa. Minden nap játszottam Touyával ha nem is a játszótéren akkor átmentem hozzájuk. Nagyon kedves, törődő, vicces, figyelmes fiú. A képessége nagyon klassz kék tüzet tud előhívni azonban emiatt sokszor kínozza magát ami nem tetszik nekem. Szeretem Touya-sant. Nem akarom hogy bántódás érje, valamiért minden áron megakarom védeni. Mindig számíthattam rá bármi történt volt hogy napokig náluk voltam mivel anyának elkellett utaznia. Együtt tanultunk ha valamit nem értett a másik, volt hogy meg is védett pár fiútól.

Ám mint minden jó egyszer ez is elmúlik. Touya eltünt, kétségbe estem. Mivan ha nem találjuk meg? Mivan.. mivan ha meghalt? Pár nap múlva fekete ruhában.. lehajtott fejjel.. álltam a sírja felett. Szememet könnyfátyol borította de emlékszem hogy az ég is sírt velünk együtt. Dühös voltam, szívem összetört, mintha valaki folytogatott volna. Kire voltam dühös? A 'hősökre'.. az a feladatuk hogy elhárítsák a bajt és megmentsenek mindenkit. Touya-t mégse mentették. Senki se ment a segítségére.
Akkor utáltam meg a hősöket.

Most pedig itt állok éjszaka Touya sírjánál. Minden este kijövök ide, hozok virágot, meggyújtok egy mécsest és elmesélem a napomat. Hogy miért éjszaka jövök ki?
Mert gyilkos lettem. Felemésztett a düh és az ölésvágy. Valamiért így kezdtem megbosszúlni Touya hősök általi cserbenhagyását. 17 éves vagyok és máris körözött bűnöző emellett naphosszat bújkálok az utcák sikátoraiban. Mindig máshol alszok. Otthonom nincs, tudom Touya nem lenne most büszke rám, de érte teszem.

-Vajon Touya.. vajon még láthatlak egyszer? Vajon még utoljára megölelhetlek? Vagy egyáltalán veled halhatok meg?... hajnalodik nekem mennem kell Touya. Ígérem holnap visszajövök, és bármi áron megkereslek hogy újra velem lehess.. ha testileg nem is, akkor lélekben hogy nyugalomra találj.

Azzal elindultam újra valamerre. Ha megkérdeznék mi az álmom azthiszem azt mondanám hogy Touya lelkét biztonságba hagyjam, emellett megkeresni Shigaraki Tomurát. Muszáj beállnom valahova lakhelyem nincs + így nem ölnének meg más gyilkosok. Tomira-t ismerem párszor már kérte hogy álljak be hozzájuk de alig voltam 14 éves. Igaz 3 év ide vagy oda de bekell látnom hogy egyedül nem sokra fogom vinni.
Jelenleg a temetőböl sétálok még mindig, rohadt nagy ez a temető. Ismét gondolataimba merültem majd valaki nekem jött.. vagy én neki? Tch kit érdekel. Ráemeltem vörös íriszeimet , s ránéztem érzelemmentes arcára. Valami fura benne a kék szemei hasonlítanak Touya szemeire de az képtelenség hiszen ő már a többi csontival táncol a túlvilágban.

-Figyelj előre kisegér tch. -azzal tovább ment-

Megforgattam a szememet majd én is ugyanezt tettem. Fél szemmel hátra néztem és rádöbbentem hogy az aurája volt szokatlan. Hogyan is tudom kinek milyen az aurája? Egyszerű, a képességem miatt. Én csak eufóriának hívom. Lényege hogy amint használom valakin ő 'kiszáll' a testéből így tudatos gondolkodása szünetel. Olyan tudatkívüli állapotot hozok létre mintha valami drogot szedne ám ez nem olyan szép mint azt hinnék. Itt nem boldogsághormont kapsz hanem félelmet fogsz érezni, kínozni tudlak vele. Emellett látom a személy auráját is hogy ez a félelem mennyire erős de persze más érzéseit is látom. Röviden-tömören ennyi.

Ezé a sráca bánatos volt.. valami nem volt rendben vele fekete aura sose jelent jót. Valakije meghalt volna? Vagy betegsége lesz és abba hal bele? Oi y/n miért is érdekel előbb lökött fel.

Dabi sz.sz:

Handyman-től elkértem magam egy kis 'csavargásra'. Amióta megrendeztem a halálomat bűntudatom van hogy otthagytam y/n-t minden szó nélkül. Azt se tudja mi történt. Szerettem y/n-t és most is szeretem. De sajnos reménykedni lehet. Apám 'tanítása' alatt megtanultam érzelemmentes arcot vágni, ami persze nem mindig sikerül. Y/n-ról tudok egy s mást *Cserepes fel akarta már kérni hogy álljon hozzánk hiszen gyilkos lett. Amin kissé meglepődtem, nemtudtam hogy miért lett az. Ha Handy megkérdezte érdekel-e ha y/n beáll hozzánk nem-et mondtam. Pedig nagyon is örülnék neki. Jelenleg a temetőbe megyek megnézni a síromat. Általában senki sem szokott ilyenkor kint lenni sőt egy árva lelket se láttam eddig, majd a távolból kezdett kirajzolódni egy alak. Egy lány volt az. Komótos járását, leszegezett fejét és hófehér haját bárhol felismerném. Y/n volt az de mit keres ez itt? Már csak arra eszméltem hogy nekem jött.

-Figyelj előre kisegér tch-mondtam majd indultam tovább-

Y/n nem szólt semmit. De éreztem hogy utánam néz. Analizált, kiskora óta csinálja, felméri az ember auráját majd ahhoz igazítja képességét. Cseles lány vagy y/n cseles. De úgy érzem nemsokára találkozunk.

*cserepes: Tomura |(3)|

Vajon láthatom még? 「dabi x reader」[befejezett]Onde histórias criam vida. Descubra agora