Vajon láthatom még? 「dabi x reader」［befejezett］

13.-Őszinte

Egy ágyban találtam magam, valami orvosi szobában lehettem így érthető hogy Touya miért nincs itt.

Miért vagyok egy orvosi szobában?

Lementem a bárba ahol szintén semmit és senkit se találtam. Mindenki eltünt de mégis minden a helyén van.

Itthagytak volna?

Végignéztem minden egyes szobát, minden kis zig-zugot de sehol senki. Semmi levél hogy hova mehettek, semmi ami azt mutatná hogy élnek. Megnéztem a telómban hogy hanyadika.. hogy a francba lett november ha eddig szeptember volt? Kómába lettem volna? Ez megmagyarázná miért hagytak itt.. lehet ránk találtak és engem halottnak hittek emiatt elmentek. Felvettem egy bő pulcsit egy szintén bő nadrággal, lábamra egy magastalpú cipőt vettem. Baltámat lebegtetve indultam el ebből a kócerájból valami nyomot keresve.

Ha most van november.. az azt jelenti hogy ennyire kiütött volna a fű? Pedig csak egy álomnak tűnt az egész..

Földet figyelve kóboroltam a kihalt esti utcákon ameddig egy vörös toll nem termett előttem.

Ez a toll.. HAWK! hol lehet?

Tengelyem megkerülve kerestem a kiscsirkét de nem találtam. A toll elindult egy irányba így követtem azt. Ez egy ház.. hm itt lakna Keigo? Becsengettem majd a szárnyaska nyitott ajtót.

-Szia y/n már vártalak- mosolygott rám-
-Miért hívtál?- kérdeztem unottan-
-Gyere bejjebb mindent elmondok- ezzel beterelt az ajtón-

Elkezdte mesélni hogy mi is történt ameddig én kómában voltam. Elmondta hogy a fű olyan hatást gyakorolt a szervezetemre ami miatt annak is fent állt az esélye hogy meghalok. A LOV-ot megtalálták azonban addig ők más helyre mentek és engem otthagytak. Minden nap jött látogatni Keigo hátha felébredek és túlélem. Dabiekról egy szót se ejtett, amióta ez történt nem találkoztak se beszéltek.

-Keigo.. akkor ha jól értem.. majdnem meghaltam és ők otthagytak.. emellett te jöttél látogatni és nemtudod mi van velük.. - bólintott - Tehát magamra maradtam..- mondtam olyan halkan hogy ne hallja mégis meghallotta -
-Y/n nem vagy egyedül, tudod hogy én ittvagyok neked! -ölelt át-
-Igaz igaz.. de akkor se lehetek nálad mindig. Tudod jól hogy én gyilkos vagyok te pedig hős.- hajtottam le a fejem -
-Y/n engem nem érdekel hogy ki és mi vagy. Engem az érdekel aki valójában vagy.. nem érdekel hogy gyilkos vagy vagy az hogy bármikor megölhetsz. Az a lényeg hogy élsz nem? Én bármikor szívesen látlak és befogadlak
-Köszönöm.. Keigo..- öleltem meg-

Koppanással ért földet a baltám amire felfigyeltünk. Ha az érzelmeim megbolondulnak és netán az aurám is megváltozik a köd képességem feloszlik. Ez történt most. Aznap estét Keigonál töltöttem mivel sehova se tudtam volna menni őszinten. Visszamenni nem volt értelme mi lett volna? Pár emlék.. talán amiatt.. de felesleges lett volna, főleg ha csak így otthagytak a szarban. Gondolatmenetemből szárnyaska szakított félbe.

-Y/n jól vagy? 10 perce csak bámulod a földet.
-Jól vagyok ne aggódj.. figyelk Hawks- néztem rá- nem akarok zavarni.. úgyhogy a ma eszét itt töltöm aztán keresek valami helyet. Ez neked is jobb lesz hidd el én csak teherként szolgálnék.
-Y/n egyáltalán nem vagy tehet számomra, sőt szeretek a társaságodban lenni, mindig őszinte vagy és ezt szeretem leginkább. Melletted akiket ismerek mindenki hazudik és ezt utálom. Tudom nehéz most de minden rendben lesz jó?- erre bólintottam-

Hosszadalmas, forgolódós estém volt. Mivel se dohányom se füvem nem volt emiatt elkellene mennem venni..valamibe mégis elkell fojtani a sok fájdalmat nem de? Felejteni akarok.. azthiszem még Touyát is. Írtam Hawks-nak egy kis levelet hogy nemsokára jövök csak elmegyek pár dologért, ezután felhívtam azt akitől vettem eddig is majd indultam is hozzá.
Út közben már a gondolataim megőrjítettel, nem tudom felfogni higy megint elveszítettem.
A megbeszélt helyre érve valaki más is ott volt.. fekete haj, sötétkék kabát.. Touya.

Nyugi y/n semmi gond nincs nem de? Otthagyott megint. Ezt már nem engedheted csak úgy el.

-Csá a szokásos kéne..- álltam Dabi mellé hogy szembe álljak a régi barátommal szemben-
-Rendben rendben tessék de tudod hogy a következő már nem lesz ennyire olcsó.
-Tudom nyugodj meg. De nem lesz legközelebb vagy kitudja, felesleges megjósolni hogy megélem-e vagy sem. Hogy lesz e velem valaki vagy sem. - vontam vállat-

Elindultam utamra.

-Azért kösz majd találkozunk!
-Y/n várj!! - szólt utánam Dabi -
-Mit akarsz? - kezdtem tőle kapott nyakláncom leszedni-
-Hogy kerülsz ide? Mi történt veled? Nem meghaltál? - sok a kérdés -
-Mint látod jöttem a hobbim folytatásáért, amúgymeg ezt én is kérdezhetném. Ki is hagyott ott ameddig kómában voltam? Kik voltak azok akik hagytak volna meghalni? - hozzá mentem majd kezébe nyomtam a nyakláncot- Végeztem veletek. Már nem érdekel semmilyen múlt se a kis dolgotok amiért ott hagytatok. Vége van Dabi. 

Ezzel baltám hátamra kapva elindultam 'haza' azaz Hawkshoz. Dabi kég ordibált utánam dolgokat és próbálta kimagyarázni magát, ám ez engem nem érdekelt, csak haza akartam érni.