A Múlt Árnyékában | BNHA ff. (BEFEJEZETT)

𝙏𝙞𝙯𝙚𝙙𝙞𝙠 𝙍𝙚́𝙨𝙯

-Touya nem halt meg – mondta. – Hanem elszökött.

-Mi? -kérdezte meglepetten Aizawa.

-Még nagyon fiatal volt, mikor elszökött otthonról. Nézd, nem könnyű nekem erről beszélni, ezért nem is szeretném többet elmondani – bal kezével a tarkóját kezdte el vakargatni – Szeretnék találkozni a nyomozócsapattal, hogy elmondhassam nekik, mi is történt azon az estén -a mondandója végére a férfi teljesen elhalkult. Kék íriszeiben látni lehetett a szomorúságot.

-Rendben – felelte Aizawa. – Azt hiszem jobb lesz, ha most indulunk.

Rövidesen Todoroki Enji is be lett avatva a terv részleteibe, de csak az után, hogy részletesen beszámolt arról az estéről, amikor a fia, Todoroki Touya elszökött.

Enji minden elnyomott emléket életre hívott, amit feledni akart. Touya keserves sírását és a kétségbeesett sikolyait, melyeket az után hallatott, hogy az apja elverte őt, csak azért, mert valamit nem úgy csinált, ahogyan azt kellett volna. Eszébe jutott, mikor a fia segítségért könyörgött, de senki sem mert szembe szállni a férfival. Sokszor illette gusztustalan és bántó szavakkal elsőszülött fiát, amit az csendben tűrt, hogy megóvja a testvéreit. Sokszor vágta Touya fejéhez, hogy meg kellene halnia, Touya pedig úgy tűnt, hogy elhitte.

Touya szökésének estéjén ismételten kapott édesapjától. Aznap mégsem ejtett egy könnycseppet sem. Enji úgy gondolta, hogy elérte a célját, igazi férfit nevelt a fiából, aki akkor még csak egy kisfiú volt. Egy kisfiú akinek sosem adatott meg addigi élete során, hogy a barátaival játszadozzon..

-Tehát -kezdte felháborodva All Might – nevelési célzattal verted és kínoztad a saját fiadat!? – a férfi szemei égtek a dühtől.

Todoroki Enji nem válaszolt, csak szótlanul bólintott. Nem All Might volt az egyetlen, aki felháborodását fejezte ki ezzel kapcsolatban. Az évek során maga is rájött, hogy rosszul cselekedett. Ha tehette volna, visszaforgatta volna az idő kerekét. Erre azonban nem volt lehetősége. Együtt kellett élnie a bűnei súlyával és a bűntudattal, ami egészen idáig emésztette őt.

-Ha megmentettük Shoto-t, akkor én .. – mély lélegzetet vett, majd folytatta – akkor elfogadom a büntetésem. Lemondok a hős engedélyemről és börtönbe vonulok – mondta Todoroki. Hangja komoly volt és tekintélyt parancsoló. A jelenlévő hősök hirtelen azt sem tudták, hogy mit kellene mondaniuk.

-Todoroki – szólt hosszas hallgatás után Aizawa – mindkét fiad meg fogjuk menteni -folytatta volna, azonban a helyiség ajtaja kivágódott és Kirishima Eijirou lépett be rajta a megkeményített formájában, ugyanis az ajtó mindaddig zárva volt.

-Találtunk valamit – mondta, az osztálytársai pedig sorba léptek be utána. – Vagyis.. Momo találta. Momo, mutasd meg nekik is!

-Én – kezdte a lány, közben pedig tett egy pár lépést előre – összehangoltam Todoroki Shoto órájával – Momo a zsebébe nyúlt és hasonló eszközt húzott elő, mint amit Bakugou megtalálásához használtak. Egy adóvevő volt, ami mutatta Todoroki helyzetét.

-Te egy zseni vagy! -szólt az igazgató.

-De mind tudjuk, hogy nem ronthatunk csak úgy oda.. -motyogta Midorya.

-Gyerekek, ez nem a ti küldetésetek – mondta All Might. Tekintete szomorkás volt. Nehezére esett feldolgozni Todoroki Enji szavait.

-De a miénk is! -vágta rá Ashido – Shoto a barátunk! Nem tudunk tétlenül ülni és várni – a mondandója végére a lány teljesen elhalkult.