Utóirat: Fordulj fel! [Bexi ff.] Befejezett

4 fejezet

-Márk te nem vagy normális!-szállok be mellé a következő liftbe dühösen.-Mégis hogy képzeled, hogy nem mondod el ezt Körtének?-szidom le.

-Majd a szülinapom után elmondom.-von vállat.-Csak addig ne mondd el neki. Kérlek.-tett hozzá. 

-És tulajdonképpen miért nem akarsz tőlem dalt elfogadni?-kérdezem meg felháborodottan, mire megnyom egy gombot, mire megáll a lift. 

-Mert nem fogok elfogadni.-rázza meg a fejét.-Addig nem megyünk tovább amíg nem ígéred meg!

-Rendben, Márk, ígérem.-rakom fel a kezeimet, jelezve,hogy nem érdekel. 

Végre újból elindult a lift, csodás. 

-Írj inkább Tomónak dalokat.-vágja azért hozzám, ezzel egyidejűleg megállt a újra a felvonó.

-Beragadtunk.-mondom ki ijedten. 

-Ne nézz így rám! Nem én voltam.-védekezik egyből. 

-Körte! Körte!-kezdek el kiabálni.

-Itt vagyok gyerek, mindjárt szerzünk valakit.-hallom meg a hangját, pont a garázsnál kellett beragadnunk... Marha jó. 

-Nem írsz Tomónak, hogy ne aggódjon?-gúnyolódik rajtam. 

-Na elég volt, Márk! Az egy dolog, hogy engem szólsz le, de Tomit hagydd békén! Ő mit tett ellened? Fejezdd be ezt a gyerekes viselkedést! Utálom amikor ilyen vagy!-bökdösöm a vállát dühösen.-Ha meg nem tudod elfogadni, hogy együtt vagyunk, akkor...-nem tudom befejezni, mert félbeszakít.

-Mert mi ? Tomó megüt?-nevet ki.

-Tudod mit Márk? Fordulj fel! Utállak, Márk, komolyan!-vágom hozzá idegesen.

-Ha ez megnyugtat én is utállak!-amint ezt kimondta, elment az áram, full sötét volt az egész liftben. 

-Márk?-kérdeztem ijedten és elkezdtem tapogatózni, valami szilárd pont után kutatva, és úgy látszik, hogy Márk karja volt az, viszont abba úgy kapaszkodtam, mint egy gyerek. 

Márk eszmélt fel először és bekapcsolta a telefonján a lámpát, hogy legalább egymást lássuk. Csak bámultok egymást.

-Beka...-suttogta. A következő pillanatban pedig visszajött az áram. 

És újra elindult a lift. 

Ezután nem szóltunk a másikhoz, csak leléptünk, én Danielláékkal kávéztam ahol találkoztunk Gerivel, aki felajánlotta nekem az utazását... Pff... 

Az ágyban ezeken rágódtam, de nagyon furán éreztem magamat, mintha rosszul lettem volna, de végül elaludtam, mint akit agyonvertek volna...