𝐬𝐡𝐨𝐫𝐭 𝐬𝐭𝐨𝐫𝐢𝐞𝐬 - ᶠᵒʳᵐᵘˡᵃ ˢᵉʳⁱᵉˢ

( 𝒍. 𝒏. - 𝒐̈𝒕𝒐̈𝒅𝒊𝒌 )

" melyben Daira és Lando kapcsolata váratlan fordulatot vesz, ami mindkettejüknek komoly fejtörésre ad okot "

2020. január

𝓙anuár közepéhez közelítve Nagy-Britanniában már egy csepp ünnepiesség sem maradt, legalábbis Daira szerint, aki csalódottan vette tudomásul, hogy a Luton egyáltalán nem pompázik már olyan díszekben, mint amikor december 17-én járt itt.
De nem ez volt az egyetlen különbség a két reptéren töltött alkalom között, és bár a spanyol lány ha erre gondolt, csak újra és újra felzaklatta önmagát, de én azért most beavatok mindenkit a történésekbe.

–——————-

Daira igazából soha nem volt oda a légiközlekedésért, akármennyire is hangoztatták, hogy milyen biztonságos és mennyi ember használja teljesen nyugodtan évente; ő sokkal szívesebben pattant volna autóba akár hatszor annyi időre, mint egy repülőút.
Azonban persze, néha kénytelen volt ezt a transzportációs formát választani, tekintve, hogy Anglia és Spanyolország között a táv megtétele autópályán is majd 20 órát vett igénybe, amit egyedül levezetni nyilván nem lehet egyhuzamban, meg egyébként, a videós lánynak autója sem volt: a brit fővárosban ugyan minek?

Viszont néhány kivételes esetben — például amikor valaki egy tisztelendő méretű bőrönddel tart a Lutonra — mégsem a tömegközlekedés a legideálisabb, és olyankor igencsak hasznos, ha az ember környezetében van valaki, aki annyira szeret vezetni, hogy hivatásszerűen csinálja; épp ezért szíves örömest ül volán mögé — már ha kap érte valamit.

Daira már november végén, a repjegy megvásárlásakor említette Landónak, hogy reméli, majd lesz szíves, és az imádott narancssárga sportautójával elfuvarozza őt a repülőtérre. Az angol persze ezért rögtön akart valamit cserébe (nem mintha igazából kellene neki bármi, csak mentálisan hétéves), így hosszas alkudozás után a YouTube-er végül beadta a derekát, és az év utolsó futama után, mikor a pilóta hazaért, elmentek együtt golfozni.

- A hülye térdig érő kocsidba egyáltalán be fog férni a bőröndöm? - méregette a lány kételkedően a McLarent. Otthona előtt, a csomagján ülve várta a fiút, aki a mondat hallatán nem fejezte be a kiszálló mozdulatsort, inkább visszaült az autóba, sértődötten magára hajtva az ajtót. Másfél perc után persze Daira megelégelte, hogy Lando duzzogva ücsörög a járműben, így feltápászkodott, és maga lépett a kocsi hátuljához, de minden igyekezete ellenére sem tudott rájönni, hogyan bírja rá azt a felnyitódásra. A brit bosszúálló mosollyal figyelte a lány szenvedését, majd egyetlen gomb megnyomásával kinyitotta a legelső ajtót, és vigyora még elégedettebbre változott, amikor a spanyol arcára kiült a felismerés, hogy a csomagtér bizony elöl található, ráadásul jóval nagyobb annál, amit ő elképzelt. A bőröndje nem volt túl nehéz: tekintve, hogy éppen az szülőotthona felé tartott, ahol a legtöbb dolga fellelhető, az olyan dolgokon kívül, mint például kedvenc farmer, és mindennap használatos tárgyak, mint a laptop, töltők és egyéb apróságok, nem kellett nagyon mást bepakolnia. Így miután egy könnyed mozdulattal beemelte a táskát a csomagtartóba, az anyósülés ajtaját már rutinosan kinyitva, bekászálódott Lando mellé.
- Na, befért? - kérdezte lenézően a fiú, amit Daira figyelmen kívül hagyott, és inkább utasította a pilótát, hogy induljanak, mert már így is késésben van. Akkor sem tetszettek neki a robotporszívó-magasságú autók, és kész.