Álmaimban(1 rész)Befejezett18+

~ Csak maradj életben-(2)

~Yume Ashida~

- Ez màr nem erről szól.mondtam
- De Yume..attól félek hogy ennek még nagyon csúnya vége lesz...
- Miből gondolod?
-Csak megérzés. Nem akarlak sírni làtni 
-Ne aggódj.. (mosolyodtam el)

****

- szia anyu.. nyomtam egy puszit az arcára amikor hazaértem. Majd a hugomat is szorosan megöleletem.
-Minden rendben? Kérdezte
-Persze. Csak nagyon fáradt vagyok pihenek pàr óràt.
-kislányom mostanába sokat alszol...biztos jól érzed magad?
-A sok eddzés kicsit lefárasztott Akio nagyon komolyan veszi. Magyaráztam
- Akio? Ó az a fekte haju fiú aki itt volt?
-igen..
-A hétvégén  áthívhatnád ebédelni.. csillant föl a szeme
-Jajj ne! (tiltakoztam) -ő csak baràt
- Rendben ,de ha meggondolod magad szólj. Nagyon rendesnek tűnt .Szívesen megismerném.
-Anyu... (torpantam meg a lépcsőn)
-igen?
-Voltàl màr valaki olyanba szerelmes aki nem is létezik csupán az àlmaidba jelent meg? Fordúltam vissza bár már akkor megbàntam a kérdést  mikor kimondtam.  A hugom pislogás nélkűl meredt rám ,de mielőtt hozzá szólt volna valamit anya mèg  időben közbevágott.
-Igen apádba.
-De nem úgy értettem..
-Tudom és a válaszom még mindíg ugyan ez
-Nem értem... ennek mennyi egyáltalán az esélye hogy a több millió emberből megtalálod azt az egyet aki megjelent àlmodba..
- A dolgok okkal törtènnek. (Felelte)

*****

Ezen a mondaton pörögtem egész este. A "dolgok okkal történnek"  Tehát akkor Akio-val sem véletlenűl találkoztam..És az sem a véletlen műve  volt ,hogy pont abba a világba kerűltem.
________________________________

-Igérd meg! Hogy nem halsz meg! Fogta két keze közé az arcomat. Igérd meg Yume!
-Megigérem.. emeltem rá a könnyes tekintetem...
Ajkainkat  csak pàr centi választotta el egymástól.  Amikor a Hadnagy megcsókólt hirtelen megszűnt minden körülöttem. Megszűntek  a viràgok a fák a patak és a rét ahol álltunk .
Azt a pillanatot senki  sem  tudta volna elvenni tőlünk..Az egész  testem remegett.A mellkasom hullámzott és a hasamban életre kelt  a lehető összes pillangó.  Ennyire tökéletes csókot soha nem éltem àt még akkor se ha csak álmodtam.  Az se érdekelt volna ha  megjelenik mellettünk egy óriás. 

Az idő kicsit lehűlt ezért rajtam volt a zöld köpenyem amit kimondottan szeretek horadni ahogy Levi is.A Felszerelésemet  is fölvettem nehogy az utolsó pillanatban  kelljen.  Ez így túl kiàbrándító ,De mègis megvan benne a gyönyör.. mert ahogy ott álltunk elmúltak gondok... a múltbéli sérelmek, és az a sok fájdalom amelyeken mindketten keresztűl mentük.

Mert ilyen szenvedéllyel még soha senki nem csókolt meg. Amikor a  szánk egymáshoz ért úgy járta át testemet az érzès amit mindig is kerestem, az érzès ami úgy behálózott mint valami vírus.  Akkor értettem meg  a dolgok miértjèt.  Levi közelsége biztonságot adott és soha nem akartam elengedi. Már Az első pillanattól kezdve tudtam  hogy van egy különleges kapocs közöttünk.  Ami végűl teljesen kinőtte magàt és ide jutott.. de mi következik ezután? Eszembe jutottak Akio szavai :
"attól félek hogy ennek mèg nagyon csúnya vège lesz "

-Mennünk kell.. lèpett hàtrébb. Előkészítem az osztagomat.
Nem szóltam semmit csak bólintottam Hát ennyi volt..ennyi időt kaptunk. Mert mostantól minden ugyan olyan lesz mint régen

-Yume! kiáltott rám a parancsnok amikor vissszaértünk. Te Mikasa csapatában leszel.
-Tessék? De nem úgy volt hogy....
-Vàltozott a terv.
-Erwin.. kérlek gondold àt..
- Ez parancs volt Levi!
Kétségbeesetten a Hadnagyra pillatottam...
-Minden rendben lesz.. mondta mikor elhaladt mellettem.

-A csapatok kèszen állnak az indulásra!! Kiáltották a vezetők.
Ahogy elhaladtunk a város lakói mellett. Szemükbe láttam a reményt.. és a bizakodást .
A kapun kiérve Erwin és a Hadnagy előre lovagolt.
- A jelzőfényekre figyeljetek! Azt szeretném ha mindenki élve térne vissza! Levi csapata az erdőbe menjen . Mikasaé és az Enyém pedig szétvàlik majd.

Az egész testem remegett de megpróbàltam  nyugtatni magam .nem làthatjàk a gyengeségemet. Megígértem Levinek hogy életben maradok. Amikor nekiiramodtunk nem mertem se jobbra se balra nézni csakis előre.
Még a szép tàj se vonhatta el a figyelmem. A Hadnagy osztaga jóval előbb az erdőhöz ért. Mi balról kerűltünk.
A parancsnok felőtte az első jelző fényt. Pàr percel   később az erdőből érkezett egy másik. Ami piros színű volt. 
- az erdő tele van azokkal a mocskokkal ! Kiàltotta Reiner
-Ne! De hiszen ...Levi is ott van ( suttogtam) Most màr nyugodtan pànikolhatok
(gondoltam magamba)
-Küldjünk erősítèst! Dobtam fel az ötletet.
-Nem! Itt van ràtok szükség! Hurrogott le Mikasa! Majd  mèggyorsabb vágtàba kezdett.
Sorra érkeztek  a jelzőfények de  főleg az erdőből. Hol..Lila.. hol piros..végűl a kék fény is beszinezte az eget.
-Visszavonulnak! Kiabàlta valaki hátulról.

És Ebben a pillantban követtem el életem legnagyobb hülyeségét. Hirtelen megfordúltam és belovagoltam az erdőbe.
-Yume!! Eszednél vagy?!!! Ordította rám Mikasa de meg se hallottam. vágtattam amilyen gyorsan csak tudtam. Végűl A lovamat elengedtem ès fàtól fáig haladtam. A biztosító kötelek kezelesét gyorsan megtanúltam így az nem okozott gondot. 
Mi történhetett itt? Gondoltam magamba.
túl nagy a csönd.

Folyt.köv.

________________________________Jelzőfények jelentése a Felderítő ⬇️Osztagnál⬇️
•Piros: Titán észlelése
•Fekete: Abnormális titán észlelése
•Lila:Vészhelyzet (valakit megragadtak stb)
•kèk: visszavonulás
•Zöld: irányváltoztatás ( A parancsnok lövi ki)
• Sárga: küldetés vége legyen az sikertelen vagy sikeres
_______________________________