Levi Ackerman
-Hhhhh ( nem jött ki egyetlen értelmes mondat se a számon mikor megpillantottam a lányt ahogy tehetetlenű lóg a magasban. Hogy kerűlt oda? Túl messze van. Az a titán előbb fog odaérni mint én kivéve ha nem vágok elèbe.
- Túl sokan vannak! Kiáltott hirtelen Mikasa a hátam mögűl. Most Nem volt időm azon gondolkozmi hogyan ért utol ilyen gyorsan. Meg kell őt mentenem
Tarts ki még egy kicsit..de a gondolatomat a fülem mellett elsuhanó nyílvessző szakította félbe. Mikasa az óriásra célzott de az hirtelen irányt váltott. És a lányt találta el. Aki még egy utolsó pillantra rám emelte a tekintét. Majd elengedte a hurkot.Törékeny testét még időben elkaptam mire a földre zuhant volna.
Nem szóltam semmit.. csak tartottam őt a karjaimban. Remegő kezekkel simítottam végig hófehér arcàt. Torkomban akkora gombóc keletkezett hogy csak másodpercek választottak el a teljes összeomlástól.
Ugyan nem akartam de Felkiáltottamtudjàtok az a kétségbeesett fájdalmas kiáltás ...amikor elveszted azt az embert akit a világon a legjobban szeretsz... egyik pillantról a másikra.
Nem bírtam tovább kitört belőlem a zokogás. Fejemet ráhajtottam Yume élettelen testére és nem akartam elengedi. Öleltem amilyen szorosan csak tudtam. Ugyan allig láttam valamit a könnyeimtől de fellőttem a jelzőfenyeket.
-Erwin nem adott parancsot a visszavonulásra sem a ... Mondta Mikasa mikor visszaért de arca egyből színt változtattot mikor meglàtta a halott lányt.
- Én.. sajnálom ...kezdte
-húzz el innen! Ordítottam rá .nem érdekel hogy a rokonom
- Levi a titánra céloztam nem tudtam hogy irányt vàltoztat és Ashidát meg főleg nem làttam tőle.
-Yume!! Yume a neve!! Rivalltam rá.
-Nem maradhatunk itt.. .
-Hozzám ne merj érni!! Löktem el agresszívan a kezét.
Mikasa szemei megteltek könnyekkel de ez egy cseppet sem hatott meg.
A szemeim szikràkat szortak egyik kezemmel Akemit öleltem a másikkal megragadtam a kantárt és vágtattam. Vágtattam amilyen gyorsan csak tudtam. Bekattantam... Yume halálával megtört bennem valami ... valami ami màr soha nem lesz olyan mint régen.
"Miért vagy dühös a vilàgra?" emlékeztem vissza a lány szavaira. Nem a vilàgra vagyok dühös.. hanem magamra mert. Nem tudtam megmenteni a szeretteimet.________________________________
~Yume Asida Pár percel ezelőtt~
A kezeimet már nem éreztem csak lógtam ott lehajtott fejjel. Kiszolgáltatva a titánnak. A hadnagy még túl messze van . Nem akarok meghalni főleg nem így ebben a helyzetben.
A fejemet felelmeletem pár percre mikor a tián irányt változtatott. Az utolsó amire emlékszek az hogy Mikasa megjelenik és kilő egy nyilvesszőt.
Amire levi méggyorsabban vágtatni kezd.
-Rivalille... suttogtam a nevét. Végűl elnegedtem a hurkot .
________________________________
~Vissza a jelenbe~*****
Kislányom!!! Jól vagy? Rohant be anya a szobámba . sikitottál..
-Én... azthiszem . Dörzsöltem meg a szememet. Majd a tüdőmhöz kaptam. Ami megint szúrt de most jobban mint kellett volna.
-Anya val... valami nem stimmel.. a szavakat nehezen mondtam ki mert olyan köhögő roham tört rám hogy majdnem megfulladtam.
- Hhhhh... Hhhhh....próbáltam nagy levegőt venni a köhögés csak nem múlt el. Még akkor se mikor lehúztam egy pohár vizet. Anya adott valami gyógyszert de nem segített. Fél órával később kijött az orvos is.
-Magas a vérnyomása... felírok neki egy másik gyógyszert. Ez csillapítja a köhögőrohamokat. Illetve jó lenne ha csináltatnának egy CT vizsgálatot.****
Egy hét telt el azóta hogy majdnem megfulladtam . Persze a rohamok nem múltak el de az orvosságtól csillapodtak. A CT vizsgálat során megallapították hogy a rák csak a fél tüdőmet támadta meg ami azt jelenti hogy ki kell venni azt és csak így van esélyem a túlélésre . Ezenkívűl a hasmba belső sérülést is találtak. Amit a mai napig nem értenek hogy törtnhetettett.
-Mintha valami szúrás lenne... gondolkzott a főorvos de nem tudott semmi okosat mondani.
- Ha óvatosan megnyomom a helyét érez fàjadlamat? Kérdezte
-Csak egy kicsit.. de a tüdőm sokkal jobban szúr.
-Amiatt nem kell agódnia megműtjük magát. Tette rá kezét biztatóan a vállamra.
- A legjobb az lenne ha otthon maradna és pihenne . (Mondta) miközben felírt mèg pàr gyógyszert.
Megbeszéltük a műtèt időpontjàt majd fellélgezve léptem ki a folyosóra.
-Annyira büszke vagyok ràd! Ölelt àt hirtelen Aya
-hàt te? Hogy kerűlsz ide? Lepődtem meg
-Anyukád hívott délelőtt hogy egy hete köhögőrhomot kaptàl ma meg mentek CT vizgsálatra . Annyira büszke vagyok ràd. Mit mondott az orvos?
-Azt hogy rendben leszek.. de találtak egy belső sérülést itt... mutattam a hasam közepére.
-Tehàt ez azt jelenti hogy...vège van...
-Minek? Néztem rá kérdően.
-Az álmaidnak.Folyt. Köv.
VOCÊ ESTÁ LENDO
Álmaimban(1 rész)Befejezett18+
Fanfic"Álmodni annyi, mint jelen lenni valahol ami nincs"